Kék és narancssárga, alaposan ünnepi hang. De ha a kéket és a sárgát összekevered a zölddel, akkor a vöröset, az anyagot, a földet ébreszted életre. Például Marc a sárga színt női alapelvként használta 1911-ben A sárga tehén című művében; a Kék Lovas első kiállításán mutatták be, amely 1911. december 18-tól 1912. január 1-ig tartott Münchenben. A képeslap 1912-ből származó mutatja a rajz, végre tinta, tinta, amit küldött 1912-ben barátja, költő Else Lasker-Schüler. A ló és a lovas mellett a következő szavak találhatók: "A kék lovas bemutatja nagyságodnak kék lovát... " Ez volt az első 28 kártyás üdvözlet, amelyet a költőnek küldött. 1913-ban újévi köszöntés Lasker-Schülernek 14 × 9 cm-es formátumban volt az első színes rajz papíron a festményhez. Röviddel korábban készített ceruzavázlatból dolgozta ki, és aláírta azokat a félholdakat és csillagokat, amelyekkel a költő megkötötte köszönőlevelét. Peter-Klaus Schuster szerint Marc világát "a túlvilági, földöntúli szépség minden beállított darabja díszíti, amelyet a költő is felhasznál. "
Franz Marc Ki volt Franz Marc? Német művész, 1880-ban született Münchenben. Már az édesapja is festő volt. Húszéves korában a Müncheni Művészeti Akadémiára iratkozott be, de hamar ráunt, és otthagyta az intézményt. Állatokat kezdett festeni, elsősorban lovakat, de szerette a tigriseket, a szarvasokat, a teheneket, a rókákat és a macskákat is. Egy másik festővel, Vaszilij Kandinszkijjal együtt megalapították a Der Blaue Reiter (Kék Lovas) művészcsoportot 1911-ben, amely az egyszerű formákat és kifejező, élénk színeket választotta a pontos valóságábrázolás ellenében. Franz Marc abban az évben festette meg először a híres kék lovakat. 1914-ben önkéntesként a német sereggel a frontra került, de ott is tovább rajzolt a jegyzetfüzetébe. Már éppen visszarendelték volna a frontvonalról, amikor gránát találta el a verduni csatában, 1916-ban, és meghalt. Nahát, kék ló! Ilyen nem is létezik! Na de miért is ne? Franz Marc nem realista festő. Az érzelmeit és a természet elemi erejét jeleníti meg, nem a valóságot.
Szerző: Tauzin Tibor Miklós, pszichológus 2008. május 16. | Frissítve: 2021. február 6. Forrás: Há Sokszor használunk kisgyermekek jellemzésére olyan szavakat, mint "elbűvölő" vagy "akaratos". Ezek a meghatározások a gyermek személyiségét ragadják meg. A beszédfejlődés szakaszai 1 éves korig. A következőkben arról lesz szó, hogy ez miként is formálódik az első három életévben. Ha megértjük, jobban segíthetjük Az egyéni ember A személyiség fogalmának jelentését sokan próbálták már tisztázni, de mivel egy bonyolult jelenségről van szó, ez sokféle meghatározást szült. Annyi bizonyos, hogy mindannyian ösztönösen tudjuk, hogy mit jelent ez a hétköznapokban. Egy ember személyiségének eszerint két fontos jegye van. Egyrészt, viszonylag állandó, vagyis ugyanaz az ember hasonlóan viselkedik a különböző helyzetekben. Másrészt, az emberek, személyiségük tekintetében eltérnek egymástól, vagyis minden ember valamiképp különbözik. Ezeket az egyéni eltéréseket az emberek különböző tapasztalata hozza létre, amiben különösen kiemelt szerepe van a gyermekkornak.
A babák nagyon gyorsan növekednek, fejlődnek, változnak. A csecsemők 3 éves koráig 3 különböző fejlődési szakaszt különböztetünk meg. 0-3 hónapos kor "Nem tudom, milyen színű az anyukám szeme, de a keze annyira puha... " Az újszülött csecsemők szeme még fejlődésben van, 20-30 cm távolságra látnak a legjobban, és két színt tudnak megkülönböztetni - feketét és fehéret. Ezért tapintásuk segíti őket a világ felfedezésében. Érzékeny bőrük háromszor vékonyabb a felnőttek bőrénél. 3-12 hónapos kor "Néhány hónapos vagyok és nagyon mozgékony, hiszen meg kell ismernem a világot... " A néhány hónapos csecsemő már folyamatosan mozgásban van: forog, mászik, megpróbál mindent elérni, ami kíváncsivá teszi. Hiszen olyan sok érdekes dolgot lehet megérinteni, megfogni, sőt még meg is kóstolni. Minden nap új kihívásokkal néz szembe - megpróbál a dívány alá mászni, vagy egy fotelbe felkapaszkodni. A személyiség alakulása kisgyermekkorban. Folyamatosan mocorog, forgolódik, kúszik-mászik, és ismerkedik a körülötte levő világgal. 12 hónapos és annál idősebb korú baba A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Gondolkodás A kisgyermekek önállósága napról napra fejlődik, de sok mindenben még a felnőtt gondozókra, szüleikre vannak utalva. Egyedül képesek egyszerű feladatok elvégzésére, mint a felöltözés vagy az evés, de sok esetben a feladatok előkészítése és a megfelelő körülmények megteremtése gondozóikra marad. Figyelmüket még nem képesek hosszan egy témára összpontosítani, beszédben és a játékban sokszor csapongnak, gyakran váltanak témát. Ezért nem könnyű feladat minden esetben megérteni szándékaikat, és megértetni velük a körülöttük zajló események logikáját és szabályszerűségeit. A nyelvi és a kommunikációs készségek fejlődése során kell megtanulniuk a helyes és eredményes nyelvhasználatot. Ettől kezdve képessé válnak arra, hogy nyelvezetüket és figyelmüket a beszédpartnerükhöz igazítsák. A gondolkodásuk egyik legmeghatározóbb vonása a centráltság. 2. A nyelv-és beszédfejlődés állomásai. Nem képesek még egyazon problémát több szempont szerint megvizsgálni vagy értelmezni. Minthogy tökéletesen még nem képesek megérteni az őket körülvevő világot, és az események menetébe nem tudnak mindenkor érdemileg beavatkozni, könnyen megijedhetnek, szoronghatnak számunkra érthetetlen okok következtében.
Ma már tudjuk, hogy az agy bizonyos régióiban a teljes élettartam alatt új sejtek termelődnek. Nagyjából húszéves kor után felgyorsul az idegsejtpusztulás folyamata, de a megmaradó neuronok között továbbra is létrejöhetnek új kapcsolódások. Az agynak ez a tulajdonsága idős korban is megmarad, ami biztató a jövőre nézve: mozgással és "agytréninggel" szellemi erőnlétünk szinten tartható a kor előrehaladása ellenére. Agyi plaszticitás, hierarchikus felépítés Az agynak ezt a változékonyságát, rugalmasságát nevezzük plaszticitásnak. Bár ma már tudjuk, hogy az agy egész életünk folyamán megőrzi plaszticitását, ez a tulajdonsága mégis a korai fejlődés folyamán érvényesül leginkább. Az agy rugalmassága tíz-tizenkét éves korig elég nagyfokú, ám már ekkor is lassabban megy egy-egy új készség elsajátítása, mint az első öt-hat évben, később pedig ez a folyamat egyre nehezebbé válik. Az agy fejlődésére jellemző, hogy az agyi struktúrák felépítése hierarchikus, ami azt jelenti, hogy az alapképességekért felelős idegrendszeri kapcsolódások alakulnak ki először, és erre épülnek rá a bonyolultabb képességekért felelős területek.
A rajzoló mozgások finomodása nem jelenti automatikusan az ábrázolás kezdetét. Ezért néha előfordul, hogy egy-egy gyerek már kiscsoportban is elég pontosan kiszínezi a színezőt, tehát fimommotorikája, rajzoló mozgása jóval fejlettebb, mint társaié, ám ő is a fészek firkákat csavarintja a lapra, ugyanúgy, mint társai. Az ábrázolás a gondolkodási folyamatok fejlődésével, a fogalomalkotás pontosodásával, a kognitív sémák differenciálódásával a környezet, a társak, a felnőttek hatására jelenik meg. A fejlődés a gyermek gondolkodásában megy végbe. A rajzokon az jelenik meg, hogy mit tud a gyerek az adott dologról. A világ megismerése ettől a szakasztól kezdve már az őt körülvevő valóság analizálásával, szintetizálásával és megjelenítésével a fogalom minél pontosabb tartalommal való feltöltését jelenti. (Forrás: Óvónők kincsestára) Óvónők kincsestára
2. A nyelv-és beszédfejlődés állomásai A nyelvelsajátítás bonyolult és rejtélyes folyamatát számtalan tényező pl. a veleszületett biológiai adottságok, az észlelési agyi struktúrák, az ideglélektani érés, az eredendő szociális beállítódások, a nyelvi tapasztalatra épülő fejlődési folyamatok, a társas környezet és az interperszonális kapcsolatok stb. együttese alakítja. A nyelvi/kommunikációs kompetencia kialakulása az anyanyelv fejlődésébe ágyazottan indul meg és szorosan összefügg a szocializáció folyamatával. A nyelvhasználat és a kommunikáció fogalmilag nem esik egybe a hétköznapi kommunikációban, de a nyelvi és a nem nyelvi kommunikáció gyakran együttjár, és mechanizmusaik szoros összefüggésben állnak más, megismerő észlelés, emlékezet, viselkedés stb. Tehát amikor a nyelvet használjuk és/vagy kommunikálunk, akkor számos további képességünket is mozgósítjuk. Mindez meglehetősen összetett és bonyolult feladat elé állítja a gyermeket. Meg kell tanulnia a fonológiai összetevőket (a hangok felismerését, majd artikulációját), a szemantikai összetevőket (a szavak jelentését és használatukat), a morfológiai összetevőket (a nyelv strukturális összetevőit:vagyis töveket és toldalékokat), a szintaktikai összetevőket (mondatstruktúrákat és mélyszerkezetüket), és a pragmatikát (a nyelv szociális interakcióban történő használatát) (Cross 1981).