Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra Ország Görögország Szobrász Pheidiasz Készítés ideje i. e. 430-as évek Felhasznált anyagok elefántcsont arany ébenfa fa Elhelyezkedése Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra Pozíció Görögország térképén é. sz. 37° 38′ 16″, k. h. 21° 37′ 48″ Koordináták: é. 21° 37′ 48″ A Wikimédia Commons tartalmaz Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra témájú médiaállományokat. Az olümpiai Zeusz-szobor egy közel 12 m [1] magas ülő szobor volt, amelyet Pheidiasz készített az i. 430-as években. A szobor a görögországi Olümpiában állt, a Zeusz tiszteletére emelt templomban. Római Birodalom - Pheidiasz Zeusz-szobra Olümpiaban.. Zeusz volt az ég és a villámok ura az ókori görög vallásban, valamint az olümposziak főistene. A szobor elefántcsontból és aranyból készült, amit ébenfa keretre illesztettek. Zeusz jobb kezében egy kis szobor állt, ami Nikét, a győzelem istennőjét ábrázolta, bal kezében pedig jogarát tartotta, amely tetején egy sas ült. A saruja és a palástja is aranyból volt, Zeusz lábainál pedig szfinxek és más szárnyas figurák ültek.
Pheidiasz (Φειδίας) Született i. e. 500 [1] Athén Elhunyt i. 430 (69-70 évesen) [1] klasszikus Athén Olümpia Állampolgársága athéni Gyermekei Fidias the Younger Szülei Charmides Foglalkozása szobrász építész festőművész A Wikimédia Commons tartalmaz Pheidiasz témájú médiaállományokat. "Athéna Parthenosz" (Szűz Athéna) aranyból és elefántcsontból készült szobra Pheidiasz ( i. 500 – i. 430 körül) szobrász és építész, az ókori görög klasszikus szobrászat legnagyobb alakja. Olümpiai Zeusz-szobra egyike volt az ókori világ hét csodájának. Műveit elsősorban római kori másolatok formájában, illetve korabeli leírások alapján ismerjük. Idősebb Plinius szerint a szobrászat története az ő fellépésével kezdődött. Életrajza [ szerkesztés] Már húszéves korában a szobrászat elismert mestereként tartották számon. [2] Apja Kharmidész volt. Másolatnak köszönhetően láthatjuk a Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobrot | Life.ma. Fiatal korában festőként is próbálkozott, később Hageladasz és Hégiasz tanítványa lett. [3] Első szobrai közvetlenül a perzsa háborúk után születtek az athéni állam megrendelésére.
A trónus aranytól és drágakövektől csillog, és ébenfa meg elefántcsont, valamint festett alakok és domborművek teszik még pompásabbá. A trónus mindegyik lábán egy-egy (azaz összesen négy) táncoló Niké látható, és további két-két darab a lábak táján. A két első láb mindegyikén thébai fiúk hevernek, akiket szfinxek ragadnak meg, a szfinxek alatt pedig Artemisz és Apollón állnak, és Niobé gyermekeire nyilaznak... " Ezt követően a szobordíszeket részletezi, majd így folytatja: "No ha jól tudom, hogy az Olümpiai Zeusz-szobor magasságát és szélességét gondosan megmérték, mégsem dicsérhetem azokat, akik ezeket a méréseket elvégezték, mert az általuk megadott adatok aligha éreztetik azt a hatást, amit a szobor látványa a nézőre gyakorol. Hiszen, mint mondják, maga az isten igazolta Pheidiasz művének nagyszerűségét. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – A világ hét csodája. Pheidiasz ugyanis, amikor elkészült a szoborral, imádkozott az istenhez, adja jelét annak, hogy műve megfelel-e óhajának. Erre a hagyomány szerint az isten azonnal egy villámot küldött a padlónak arra a részére, amelyet még az én időmben is egy bronzból készült urna fed le. "
A szobor végleges változatát Pheidiasz készítette, vázát gipszből, fából és vasból alkotta meg, arca, keze, és lába elefántcsontból, ruhája, haja és szandálja pedig aranyból volt. Grandiózus méretei miatt az alkotást csak több darabban tudták az impozáns templomba szállítani, mely egy méter magas emelvényen állt. A téglalap alakú építményt mészkőoszlopok keretezték, tetejét pedig márványlapok díszítették. A 13 méter magas ülőszobor a jobb kezében egy Nikét, a győzelmi figurát ábrázoló szobrot tartott, míg a másikban jogarát fogta, melynek a tetején egy sas ült. Az alkotás egyedülálló volt, nemcsak nagysága és szépsége, de szellemisége miatt is. Pheidiász volt ugyanis az első, aki Zeuszt jóságos istenként ábrázolta. Hívők százai zarándokoltak és áldoztak előtte, és sok uralkodó adományokat helyezett el körülötte. A műalkotás az olimpia játékok védnöke is lett: hozzá fohászkodtak erőért és győzelemért. Történészek szerint a szobor egy tűzvészben pusztult el, míg egy másik történet azt valószínűsíti, hogy Caligula császár parancsára az I. században megpróbálták elszállítani, de útközben a megóvására készített állványzat leomlott, és a szobor összetört.
↑ Sztrabón. VIII. 3. 30, Geógraphika hüpomnémata (angol nyelven). Harvard University Press (1917–1932). Hozzáférés ideje: 2020. július 20. ↑ Richter, Gisela M. A. (1966. április–június). The Pheidian Zeus at Olympia. Hesperia: The Journal of the American School of Classical Studies at Athens 35 (2), 166–170. o. DOI: 10. 2307/147305. (Hozzáférés ideje: 2020. ) ↑ a b c Pauszaniasz. V. 11, Description of Greece (angol nyelven). Harvard University Press (1918). július 20. ↑ McWilliam 46. o. ↑ McWilliam 44. o. ↑ Livius, Titus. XLV. 28. 5, Ab Urbe condita (angol nyelven). Harvard University Press (1951). július 20. ↑ Dión Khrüszosztomosz. 12. 51, Discourses (angol nyelven). Harvard University Press (1932–1951). július 20. ↑ McWilliam 70–71. o. ↑ Suetonius 373. o. ↑ Suetonius 425. o. ↑ Kedrénosz, Geórgiosz. Historiarum Compendium, Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae 34, 564. o. ↑ Lukianosz. Timon. július 20. ↑ The Workshop of Phidias (angol nyelven). ) Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Statue of Zeus at Olympia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
Ha a második dózist később adnák be, akkor jobb lenne a védettség. Most az első oltás után 21 napra kapják az oltottak az orosz vakcinát. Kiderült, hogy akár 3 hónapot is lehet várni a második dózissal, mert jobb az immunválasz. A Szputnyik V fejlesztői azt közölték, hogy lehetséges megnövelni az első és a második oltás közötti minimális időintervallumot a korábban jóváhagyott 21 napról akár 3 hónapra is. Ezzel lehet növelni az immunválaszt. A fejlesztők az információt a kutatóközpont honlapján közölték, és elmondták, hogy az oroszországi tömeges vakcináció során tapasztaltakra alapozzák a mondottakat. Szputnyik v második oltás. Nem a Szputnyik az első koronavírus vakcina, amellyel kapcsolatban a két oltás közötti időszak kihúzását alkalmazzák: az AstraZeneca adenovírust alkalmazó vektorvakcinájának oltási idejéről február elején jelent meg egy cikk a Lancet orvosi folyóiratban, amely szerint 82 százalékra nő a hatékonysága, ha nem egy–másfél, hanem három hónapig várnak a két oltás beadása között. Oltás utáni antitest mérés: milyen teszt, milyen eredménye elfogadható?
A nemrég megjelent, korrekt módon tálalt anyagok is megerősítik a Szputnyik hatékonyságát (ezt egyébként már jó ideje nem is kérdőjelezték meg szakemberek), bár ezek még mindig nem jelentik azt, hogy a Szputnyik biztosan a legjobb lenne az idehaza használt vakcinák közül. Szputnyik második olats.org. * A szóban forgó tanulmány szerint az ideahaza alkalmazott vakcinák közül június 10-ig a halálozás ellen a Szputnyik, a megbetegedéssel szemben a Moderna adta a legnagyobb arányú védelmet. Az egyes vakcinákat azonban nem ugyanolyan kor- és veszélyeztetettségi csoportokban adták (a Szputnyikot krónikus betegek egy ideig egyáltalán nem kaphatták, és utána is csak korlátozottan), így az összehasonlítás nem lehet tökéletes. Mindenesetre a korábbi kormányzati kommunikáció alapján akár váratlannak is nevezhető nyilatkozatok voltak az utóbbi hetekben: Szputnyik V-t a közeljövőben nem tervezünk vásárolni – igaz, ez a bőségesen rendelkezésre álló vakcinamennyiség alapján logikus is. Az épülő magyar vakcinagyár még idén megkaphatja a Szputnyik V licencét, azaz idehaza készülhet ilyen oltóanyag.
Ami az igényeket illeti, a vakcinabőség idején már a korábbinál sokkal többet nyomott a latba, hogy a Szputnyikot – az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jóváhagyásának hiányában – egy sor uniós tagország sem ismeri el, azaz nem tud beutazni ezekbe az országokba, akit Szputnyikkal oltottak. Szputnyik vakcina második oltás. Másrészt ott van a grafikonon szereplő statisztika, amelynek forrásában néhány ezres utólagos korrekciók előfordultak korábban, de ha százezres nagyságrendben jelentene hibásan az ECDC-nek a magyar járványügy, az még az eddiginél is sokkal rosszabb bizonyítványt állítana ki a magyar adatszolgáltatásról. Ráadásul más oltóanyagoknál egybevág az ECDC-táblázatból kiolvasható mennyiség azzal, amit a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely időnként ismertet. Ráadásul – szemben az ECDC táblázatával – a gyártóval kötött szerződés alapján nem is kétmillió, hanem 2, 06 millió dózist kellett szállítaniuk az oroszoknak, és a hivatalos magyar oldal szerint ezt meg is tették.