Sasszem magánnyomozó iroda © 2022 | Sitemap
Kategória: Város: Előadóhely: Külföldieknek Van elérhető jegy SZÉP kártya felhasználható Programok népszerűség szerint Események időpont szerint
Igét hirdet Macher Tivadar baptista lelkész. 2018. január 28. 00 óra, Pécsi Székesegyház (Dóm tér 1. ) Igét hirdet Hafenscher Károly lelkészi elnök (Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata). Az ökumenikus imahéthez kapcsolódó imafüzet innen tölthető le.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Először arra szavaztak, hogy a vádlott bűnös-e, aztán arról, hogy ha bűnös, mi legyen sorsa. A bűnösségre a 721 képviselő közül 623-an voksoltak igennel, ellenszavazatot nem adtak le. A halálbüntetés ellen 288-an voltak, 72-en mellette, de az ítélet végrehajtásának elhalasztásával vagy felfüggesztésével, az azonnali kivégzés mellett 361-en szavaztak, azaz eggyel többen, mint az ellenzők és a halasztók. (Érdekesség, hogy utóbbiak között volt XVI. Lajos unokatestvére, a későbbi I. Xvi lajos kivégzése mikor volt. Lajos Fülöp király apja, az Égalité Fülöpként emlegetett orléans-i herceg is, akit fél évvel később a jakobinusok küldtek a guillotine alá. ) Egy nappal később a Konvent immár jelentős többséggel elutasította a kegyelmi kérvényt. Az ítéletet 1793. január 21-én hajtották végre. XVI. Lajos aznap hajnalban kelt, misét hallgatott és meggyónt, majd kilenc órakor kordén vitték a börtönből a zsúfolt Révolution (ma Concorde) téren felállított nyaktilóhoz. A vérpadra méltósággal lépett fel, utolsó szavaival ártatlannak mondta magát, és Isten kegyelmét kérte hóhéraira, beszédét dobpergéssel szakították félbe.
A Bastille elfoglalásával kitört a francia forradalom Az erőd elfoglalása után a király nem verte le a lázadókat, mert francia katonák ezrei álltak át a tömeg oldalára, az idegen zsoldos csapatok pedig nem mertek harcba keveredni velük. Ekkor jött létre a francia nemzeti trikolór, a fehér Bourbon zászló (mint királyi jelkép) és Párizs kék-piros lobogójának az összevonásából. A fővárosi események hatására a vidéki francia városokon erőszakhullám söpört végig. 1789. December 11.: kihallgatják XVI. Lajost az ellene folyó perben (1792) - Helsinki Figyelő. augusztus 4-én a forradalmárok eltörölték az egyházi és nemesi kiváltságokat, majd augusztus 26-án kiadták az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát. A gazdasági helyzet azonban folyamatosan romlott, komoly élelmiszerhiány lépett fel. A király továbbra is hatalma helyreállítására törekedett, 1791-ben a Nemzetgyűlés elkészítette az alkotmányt, amely garantálta a hatalmi ágak megosztását, a királynak csak korlátozott hatalmat hagyott, ezért XVI. Lajos képtelen volt együttműködni a Nemzetgyűléssel, és hatalma helyreállítására törekedett.
Hét zsarnok kivégzése 2020. június 9. 11:39 Múlt-kor Királyi fő a kosárban Az uralkodói címétől megfosztott XVI. Lajos sorsáról 1793 januárjában döntött a francia Konvent, ahol a jakobinusok a népre hivatkozva keresztülvitték akaratukat, és először 387 igen és 334 nem, majd 366:319 arányban a király halálára szavaztak. Az exkirály kivégzésére voksolt saját unokafivére, Louis Philippe Joseph d'Orléans herceg is. A rendkívül hosszúra nyúlt voksolás idején a közönség lelkesen tapsolt, közben pedig fagylaltot nyalt, macaront és narancsot evett, valamint iszogatott is egy kicsit. Január 20-án hirdették ki a halálos ítéletet, és ezt aznap közölték a királlyal is. 1792. december 11. | Kezdetét veszi XVI. Lajos pere. Az uralkodó fegyelmezetten fogadta a hírt, de kért néhány napot, hogy – mélyen vallásos emberként – méltón felkészülhessen. Kérését megtagadták. Élete utolsó napján, január 21-én – ahogy azt gyóntatójától tudható – hajnali 5-kor kelt, egy misén vett részt, majd 7 órakor elbúcsúzott családjától. 9-kor a Temple előtt beszállt egy zöld hintóba, "utazótársai" egy pap és két katona voltak.
A Tuileriák 1792. augusztus 10-i ostroma, majd a király hatalmának felfüggesztése, illetve a köztársaság egy hónappal későbbi kikiáltása végleg lezárt egy korszakot a francia történelemben és a francia forradalom is új szakaszához ért. XVI. Lajos ekkor már a Temple börtönének foglya volt, de a Konvent radikális, "hegypárti" képviselőinek ez nem volt eléggé végleges megoldás. "A magam részéről nem látok középutat: ennek az embernek uralkodni vagy meghalni kell" – jelentette ki például Saint-Just. Nem volt azonban egyértelmű, hogy ki és milyen alapon ítélkezhet az egykori uralkodó felett, akinek a sérthetetlenségét – néhány külön meghatározott esetet leszámítva – az 1791-es alkotmány is garantálta. Index - Tudomány - Kik védték kivégzése előtt XVI. Lajost?. Hosszas vita után XVI. Lajos – már nem királyként, hanem "Louis Capet" polgárként emlegetve – ügyét végül 1792 decemberében maga a bírósággá alakult Konvent tárgyalta. Az ügyvéd szúrta el? Lajos védelmét egy négyfős ügyvédcsapat élén Raymond de Sèze látta el. Miután december 11-én Bertrand Barère ismertette a teljes képtelenségeket is tartalmazó 33 vádpontot, december 26-án a védelem kapott szót.
Az erélytelen és kompromisszumokra képtelen Lajos bizalmasai befolyására nem engedélyezte a három rend közös ülését (amely a harmadik rend, a polgárság többségét eredményezte volna), sőt bezáratta a harmadik rend üléstermét. Ám azok június 20-án alkotmányozó nemzetgyűléssé nyilvánították magukat, s a királynak meg kellett hátrálnia. Lajos katonai erővel akart "rendet teremteni", mire a fellázadt párizsiak 1789. július 14-én elfoglalták az önkényuralom gyűlölt jelképét, a Bastille erődbörtönt. (A király ezen a napon csak ennyit írt naplójába: rien, azaz semmi említésre méltó. ) Hamarosan vidéken is a harmadik rend kaparintotta a kezébe a hatalmat, s 1789. augusztus 26-án a Nemzetgyűlés elfogadta az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, amely kimondta, hogy minden ember szabad és a jogokban egyenlő, megszüntetve a rendi társadalmat. A nemzetgyűlés munkáját akadályozó Lajost 1789. október 5-én a párizsi nők menete az aranyban pompázó Versailles-ból a párizsi Tuileriák palotába hurcolta. Az események menetét kétségbeesetten figyelő király 1791 júniusában, álruhában megpróbált külföldre menekülni, de a határ közelében felismerték és elfogták.