Zelk Zoltán: Tavaszi mese Zelk Zoltán: Tavaszi mese Szellőcske a tengeren túlról jött; együtt szállt a felhőkkel. A hosszú úton barátságot is kötöttek egymással, és sok mindenről elbeszélgettek. – Én megöntözöm a göröngyös földet – mondta a felhő. – Várnak is már az emberek. – Hát még engem! – dicsekedett a kis Szellőcske. – Nagy öröm az én érkezésem. Mert én üzenetet hozok a fecskéktől meg a gólyáktól! Így beszélgetve röpködték át a hegyeket, völgyeket. Amikor az első faluhoz értek, elbúcsúztak egymástól. – Ki-ki a maga dolgára – mondta a felhő méltóságosan, s már suhant is a mezők felé. – Sok szerencsét! – kiáltott utána Szellőcske. Zelk zoltán tavaszi mese magyar. Amint egyedül maradt, elgondolkozott: kihez is menjen előbb? Az ereszaljához vagy a kéményhez? Mert a gólya is, a fecske is megígértette vele, hogy az ő otthonát keresi fel előbb. Míg így töprengett, egyszerre csak egy kéményt vett észre. – Ha már itt vagyok a kéménynél – gondolta magában –, hozzá megyek előbb. Oda is szállt tüstént. Szép jó reggelt kívánt, s elmesélte, milyen messziről jött, s hogy üzenetet hozott a gólyától.
A szekrény A szobában van a szekrény, mint a vár, mint a vár! Rajta széles, régi zár. Bent magasra tornyosodva félsötétben polca, odva mindent, mindent rejteget! Rémeket? Ingeket! Ingek csücske, mint a zászló, minden reggel integet. Egyszer belebujt a macska, cirmos macska, szép, komoly, ült bent, mint egy vén bagoly; irigyeltük, kizavartuk mérgesen, hogy mer ő a várba ülni, szemtelen, szemtelen! Zelk Zoltán: Őszi mese ⋆ Óperencia. A lámpa A szobában van a lámpa, hogy ragyog, hogy ragyog! Mert a lámpák boldogok. Mintha mindig mondaná: villogok, villogok! Rokonaim odakint a csillagok. És? És mi van még a szobában? Hát a fal, hát a fal! Visszaüt, de eltakar. Úgy vesz széles tenyerébe, mint a cinkét tartja fészke, de a cinke ül maga, nincsen neki ablaka; én kinézek a szobából, mint a pásztor a subából nézdegél. Az se baj, ha fúj a szél, fúj a szél.
Szellőcske megsimogatta az öreg ereszalját, megsimogatta a fákat is, aztán nekilendült a levegőnek. Meg se állt, amíg a fecskével nem találkozott, s aztán együtt szállt véle hazafelé. Vidámabb lett az élet mindenütt, örültek kertek és ligetek, s többet mosolyogtak az emberek is.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
A garamsall ói Vinariam Polgári Társulás meghívására előadást és gyakorlati bemutatót tartott Babó Tivadar, amelyen régiónk szőlészei közül is megjelentek néhányan. A soproni kertészmérnök öt évtizede munkálkodik az általa ágaskordonnak, vagy rügyritkításos termesztési módnak nevezett eljárás kidolgozásán. Lényege, hogy a szőlő nem igényel metszést. Babó Tivadar állíja: a szőlőnek felesleges vesszőtermést hoznia, amelyet metszéssel eltávolítunk, ahelyett, hogy ugyanaz az energia szőlőtermést eredményezne. "A szőlőnövény genetikai tulajdonságai miatt fajtánként eltérő hosszúságú vessző növelésére és fenntartására képes – magyarázta a szakember. Az ágaskordon termesztési módban rejlő lehetőségek | Delta - A Komáromi régió hetilapja - Komárňanský regionálny týždenník. – Metszőollóra csak az ágaskordon kialakításakor van szükség, utána az olló használatát el lehet felejteni. Ezt követően már csak minden évben a megfelelő rügyszám kialakítására van szükség, attól függően, mekkora termést szeretnénk egy tőkén. Ha tavasszal sok rügyet dörzsölünk le, akkor kisebb termés, de magas cukorfokú szőlő érhető el. Ha a rügyek számát csak kismértékben csökkentjük, akkor nagyobb termésre számíthatunk.
Az ágrendszer felső sávján a kilógó hosszú, felesleges vesszőket tőből levágjuk. "Az ilyen módszerrel termesztett szőlő valóban jól érzi magát. A vitalitás tehát megkérdőjelezhetetlen. Az ilyen tőkék a hagyományos metszésűekhez képest jóval nagyobb terméshozamot produkálnak. Az ágaskordon tőkén a hajtásrendszer hónapokkal előbb kialakul, mint a metszett szőlőn. A fürtszerkezet lazulása megkönnyíti a gombás fertőzés elleni védelmet. Szőlőlugas - Kriszten György - Régikönyvek webáruház. Az ágaskordon tőke laza, benapozott hajtásrendszerét a molyok elkerülik. A földig leérő termőgallyak alatt az árnyékba kerülő gyomok fejlődése leáll. Az ágaskordon tőke téli fagytűrése lényegesen nagyobb, a késő tavaszi fagyok kártételét a duzzadó rügyek nagy száma és a kései terméshozam szabályozás szorítja vissza. A felesleges hajtásképzés elmaradásával csökken az egységnyi terméshozam előállításához szükséges vízigény, a szabadon mélyre hatoló gyökérzet pedig a tőkék aszálytűrését növeli" – zárta előadását a szakember. A szakmai nap résztvevőinek Babó Tivadar – Mészáros Lajos, a Vinariam PT elnökének szőlőültetvényén – a gyakorlatban is bemutatta az ágaskordon tőkeforma kialakításának lehetőségeit.
A hajtásnövekedés korai leállása a lombfal önárnyékolását csökkenti. A lepermetezett rövid hajtások permetlé alatt maradnak. A peronoszpóra elleni védekezések száma csökkenthető. A fürtszerkezet lazulása megkönnyíti a gombás fertőzés elleni védelmet. Az ágaskordon tőke laza, benapozott hajtásrendszerét a molyok elkerülik. A földig leérő termőgallyak alatt az árnyékba kerülő gyomok fejlődése leáll, ezek a sor nyomvonalában néhány (damilos) fűkaszálással visszaszoríthatók. A termés önköltsége a magas terméshozam és a kézi munkaerő esetleges jellege miatt csökken. Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. - Ágaskordonon minőségi borszőlőtermesztés. A szőlő hazánkban őshonos. A klímaadottságokhoz hozzászokott. A metszés és a nagy terméshozam folytán beálló tápanyag (K) hiány viszont a szőlő téltűrését lerontja. Hozzájárul ehhez a hajtásokban a sejt méret növekedése, hosszú vesszeik elhúzódó beérése, valamint a szénhidrát (cukor, keményítő stb. ) tartalom csökkenése is. Az ágaskordon tőke téli fagy tűrése lényegesen nagyobb. A hajtások növekedése korán leáll. A terméshozam csökkentése pedig megnöveli a szénhidrát tartalmat.
2005. évben az ültetvények értékelhető állapotba kerülnek, a munka folytatása azonban elakadt, a szabadalom "koppintás" megelőzése érdekében. Sopronban 0, 3 hektáros Leányka ültetvényben szintén "vékony, áttetsző", függőleges lombfalat alakítottunk ki. A hajtásrendszer távolodását a termőgally tengelyétől, az ágrendszer oldalán megduzzadó rügyek ledörzsölésével gátoltuk (3. ábra). (Babó szabadalmi bejelentés 2010, 2012). A "vékony" lombfalnak köszönhetően a termés minőségét sikerült megnövelni, nagy termesztési biztonság mellett. A kora tavaszi fagyok ismeretében induló terméshozam- szabályozás módot ad a kártétel elkerülésére, a téli fagyoktól pedig a hagyományos metszett tőkéknél vékonyabb vesszei védik. Az önszabályozásra képes ágaskordon tőkeforma kialakítása és termesztés technológiája: 1. Az 1. év kora tavaszán az 5–6 éves (termő állapotban lévő) tőkék földig visszavágása. 2. Ősszel a vesszőhozam megmérése. 3. A vesszőhozam és az átállítási együttható ismeretében a termőfelület "igény" kiszámítása.
Az utóbbi időben a "technikai fejlődés", a gépesítés, a kézi munkaerő csökkentése is jelentős szerephez jutott. Ezen kívül a "termesztési cél", a "fajta", a költségek fedezésének lehetősége, a szakismeret is befolyásolja a tőkeművelésmód megválasztását. A tőkék alakja szerint fej-, bak-, legyező-, comb-, Guyot-, ernyő, kordon- és lugasművelést különböztetünk meg. Az egyesfüggöny- és kettősfüggöny művelés a magaskordon-művelés változatai közé sorolható. A törzs magassága (a termőfelület talajtól mért távolsága) szerint alacsony- (40 cm-ig), középmagas- (40–60 cm-ig) és magas- (80 cm-nél magasabb) művelést különböztetünk meg. A tipikus Moser-féle magaskordon-művelésű tőkék törzse 120–130 cm magas, de változatainak törzsmagassága 100–160 cm is lehet. A 3–3, 5 m sor és 1–1, 2 m tőtávolságú, tipikus Moser-művelés mellett, a tőkék egyedi igénybevételének csökkentése, a termés minőségének a javítása, biztonságosabbá tétele érdekében újabban kisebb sortávolságú, keskenyebb (igazgatott) lombfalú, középmagas kordonművelésű ültetvényeket létesítenek.