↓↓↓ A letöltési link a könyvajánló után található ↓↓↓ Könyvajánló: "Nem könyvet, hanem egy csodálatos társat szeretnék adni neked" – írja Müller Péter, aki húsz évig tanulmányozta az ősi kínai Ji Kinget, a világ egyetlen könyvét, amellyel beszélgetni lehet: kérdezhetünk tőle, s a könyv, mint egy eleven bölcs, válaszol. A hagyomány szerint láthatatlan "szent szellemek" állnak mögötte, akik segítik azokat, akik sorsuk problémáival hozzájuk fordulnak. A Ji King Keleten évezredek óta az emberek tanácsadója. A szerző érdeme, hogy ezt a szent és misztikus írást használhatóvá tette a ma ember számára, közelebb hozta a 21. század Európájához. Ez a kötet nem a jövendőnket mondja meg, hanem JÓsol, azaz megmondja, mi a JÓ MEGOLDÁS. Mert rajtunk áll. Tanácsot ad, mit tegyünk, hogy a jövőnk JÓL ALAKULJON. Ezért lett a címe: Jóskönyv. A fedőlapon egy titkokat rejtő cinóbervörös ajtó van. Rajta kopogtató. Müller Péter: a Ji King és a dráma | TermészetGyógyász Magazin. A kopogtatóan egy kínai írásjel. Jelentése: "Kettős boldogság". Itt azt üzeni: boldog annak a könyvnek a szerzője, melyet egy tudásra szomjas olvasó kinyit.
Müller Péter húsz évig tanulmányozta az ősi Ji-Kinget, a világ egyetlen könyvét, amellyel beszélni lehet: kérdezni lehet tőle, s mint egy eleven bölcs, válaszol. A hagyomány szerint valóban láthatatlan "Szent Szellemek" állnak mögötte, akik segítik azokat, akik sorsuk problémáival hozzájuk fordulnak. Ez a könyv nem jövendőt mond, hanem jósol!... Müller Péter Jóskönyv - Ji King a ma emberének (meghosszabbítva: 3120918281) - Vatera.hu. bővebben 5% 4 800 Ft 4 560 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 456 pont 3 990 Ft 3 790 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 3 490 Ft 3 315 Ft Törzsvásárlóként: 331 pont 2 990 Ft 2 840 Ft Törzsvásárlóként: 284 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Vissza "Sorsom a színház, és ha erről beszélek, csak vallani tudok, mégpedig a színház anyanyelvén. " Nem véletlenül lett életem főműve a Jóskönyv. Lényegében nem csupán könyvekből és a szellemi mesterem segítségével, hanem a színházban, drámaíróként értettem meg a titkát. Egyszerűen mesélem el. Az ősi taoista bölcselet szerint a földi világ teremtése nem egy epikus szerző műve, hanem éppúgy, mint a mi Ótestamentmunkban, egy hatalmas drámaíróé. A Tao, mint az Úristen: egy. Egy osztatlan kör. Mégis kettővé hasad, janggá és jinné, ahogy a mi zsidó-keresztény Bibliánkba, férfivá és nővé – Ádámmá és Évává. Az első párkapcsolati dráma az övék, ahogy a Jóskönyvben a jangé és a jiné. Vágyuk, hogy egyesüljenek, és ez lehetetlen, csakis egy röpke és múló pillanatig. Másságuk olyan gyökeres és olyan végleges, hogy átélni nem is tudják egymást. Müller péter ji king.com. "Férfi és nő hogyan is tudnák megérteni egymást? – kérdi Karinthy Frigyes. – Hiszen mindkettő egészen mást akar. Férfi a nőt, nő a férfit. " Ez nem két egyforma fél, nem egy kettéhasadt alma, vagy a kettétört szív két fele, hanem alapvetően mások.
Vissza Azon gondolkodtam, miközben az előző oldalon lévő cikket írtam, vajon a Ji King mit tanít a kivetítésről? Lényegében minden jel erről szól. Mégis kiválasztottam egy jósjelet, ahol ez vegytiszta példaként jelenik meg. Ez a Viszály jele. A 6-os, a Szung. A képjel egy világba kiáltó peres szájat mutat – s mellette ott van a meghasonlás képe. Azt mondja az eredeti szöveg: "Viszály. Légy igaz. Ne légy a helyzettől döbbent. Középpontba térni: üdvös. Végigvinni: kudarc. " A külső helyzeted lehet drámai. Per. Háborúság. Nézetek, érdekek összecsapása. De ami kint van, mindig valami benső tükröződése. És ezért azt mondja: térj vissza a Középpontodba. Ez az Igazi Valód székhelye. Ott nincs viszály. Mert nincs kivetítés. Ott nincs kétség, csak egység. "Valódi viszály csak egyetlen van – tanítja a Jóskönyv –, az önmagunkkal való meghasonlás. " Ez vetült ki. A tudat és tudattalan közötti viszály. Az ego viszálya a Fensőbbrendű Énnel. A személyes én viszálya a bennünk lakó Istennel. A viszály az ego lételeme!
Éppen azért, mert szüntelenül kivetít. S mivel magából – öntudatlanul – a rosszat vetíti ki, mindig a rosszal találkozik. Az ego keresi a konfliktusokat. Ez a lételeme. Akkor érzi jól magát, ha mindennel és mindenkivel vitába szállhat. Ha "balhé" van. A viszályban az ego kétségbeesett kéjjel fürdik. Az ütközés kell neki, nem a béke. Békében úgy érzi, hogy nincs rá szükség. Békében az ego meghal. Ezért nem szereti. Sőt, iszonyodik tőle. Ezért tanácsolják a bölcsek, hogy ne hallgass az egódra. És óvakodj "végigvinni a csatádat", mert a végén, akár nyersz, akár vesztesz, csakis baj vár rád. Örökössé teszed a viszálykodást. A Ji King megveti a vitát. "Aki vitatkozik – mondja Csuang-ce –, az nem lát mélyre. Ha a szavak vitatkozni próbálnak, nem érnek el semmit! " Vitával az ember még soha nem intézett el semmit. Ezt ma is tapasztaljuk. A végén ugyanis sohasem az igaz, hanem az erősebb győz. Ezért a mesterek tanácsa az, hogy ne menj bele a viszályba. S ha már benne vagy, minél hamarabb gyere ki belőle.
Ezért lett a cím: Jóskönyv. Választ ad arra, hogy életünk kis és nagy gondjait hogyan tudjuk a legjobban megoldani. Ott szólít meg, ahol sorsunk formálása rajtunk áll. Élni segít... TARTALOM Segítő szellemek - Gondolatok a Jóskönyvről 11 Bevezetés 13 A Sors Könyve 16 Változás, Baj, Gond, Könnyűség, Nyugalom 23 Jóslás és jövendőmondás 28 Isten gondolatai 35 Az Élet művészete 42 Hogyan jósoljunk? - Gyakorlati tanácsok a Jóskönyv használatához 59 Jósjelek 60 A jósjelek titka - Alapvető ismeretek a Jóskönyv használatához 61 A Jósjelek megalkotása 66 A Jósjel - Világdráma két felvonásban és hat jelenetben - Pa Kua 72 A Jósjelek megfejtése - Hogyan kérdezzünk? - Hogyan figyeljünk? - Mit üzen a jóslat? 77 Hogyan olvassuk a Jósjeleket? - Alapjel - Vonások - Irányjel 82 Utószó - Hogyan készüljük a Jóslásra? - Miért pont így esik le a pénz s nem úgy?
Az egymilliós lakosságú Kiotó minden tekintetben megfelelt a követelményeknek: hatalmas gyárai repülőgépekkel, rádiókkal és fegyverekkel látták el a japán hadsereget, itt húzódott az Oszakát és Tokiót összekötő stratégiailag fontos vasútvonal, történelmi és eszmei jelentőségét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 19. század második feléig Kiotó volt Japán fővárosa. Kvíz: Földrajzi teszt: mennyire ismeritek ezeket a világvárosokat? - EDULINE.hu. Henry Stimson (1867–1950) amerikai hadügyminiszter Topical Press Agency / Getty Images Hungary Szintén sokat nyomott a latba, hogy Kiotót megkímélte az amerikai légierő a (hagyományos) bombázástól, vagyis az atomcsapást követően pontosan le lehet majd mérni, mekkora pusztítást végez az új fegyver – nem csoda, hogy a város a második helyre került a listán, közvetlenül Hirosima mögé és Nagaszaki elé. Egy hónappal később a bizottság újabb tanácskozást hívott össze, ezúttal a Manhattan-terv kutatóközpontjában, az új-mexikói Los Alamosban, amelyen már Oppenheimer is részt vett, és egy új szempont is felmerült Kiotót illetően: mivel a város Japán tudományos központja, a helyi tudósok valószínűleg jobban megértenék az atombomba valódi súlyát, mint az egyszerű civilek vagy a katonaság.
Ugyanis azt tapasztaltam, hogy Japánban nincs énközpontúság. Maga az ember, az egyéniség elveszik. A csoport, a közösség, a munkahely az elsődleges, az emberek magukba zárkóznak. Talán ennek hatására nem csak a gondolkodásuk, a lelkiviláguk is merőben eltér a mienktől. Furcsának találtuk például a mesehős jelmezbe bújt felnőtteket az utcákon, és megdöbbentünk a patkányvadászatot közvetítő népszerű televízió műsor láttán. Az egykori főváros – narai nosztalgia - Japánspecialista Hungary. A fiatal korosztály ( 20-25 éves korig) nyitottabb, ők például szívesen vették, ha fotóztuk őket. Az is érdekes volt számunkra, hogy Tokióban mindenki fekete ruhában jár. A férfiak öltönyben, zakóban, a nők kosztümökben, de mindenki feketében. Ünnepnapokon nagyon sokan viselik a tradicionális japán öltözéket. A japánok nem tartják magukat nagyon okosnak, műveltnek, ezt a szorgalmukkal pótolják. Meglepő módon senki nem beszél angolul, még az 5 csillagos szállodák recepcióján sem, ott Google fordító segítségével társalogtunk. Kettősséget tapasztaltam a japán társadalomban, egyrészt a tökéletességet, másrészt a zárkózottságot.
Az első kirakodások itt a 19. században jelentkeztek. A sok templom és pagoda között volt hely az első Tokiói állatkertre. Manapság ez a hihetetlenül hatalmas méretet elért menagerie sok állatfaj otthona lett. A látogatók számára különösen érdekes a panda család. A japánok a parkot múzeumi rezervátumnak nevezik. A séta során meglátogathatja a Tokiói Nemzeti Múzeumot, amelynek kiállítása 86 ezer darab. A park sikátorát számos sakura faj veszi körül, és tavasszal a vendégek az ország minden tájáról érkeznek, hogy élvezhessék az ország nemzeti szimbólumának virágzását. Császári palota A 15. századból származó épület tüzet, bombázást és több felfordulást ment túl, így csak az alapítványt és a várárok maradtak meg az eredeti palotakomplexumból. Japán fővárosa volet roulant. A komplexum szinte minden épülete zárva van a látogatók számára. De láthatja a Keleti Kertet. Fuji A japánok neve mindig hozzáadja a szót «san», tiszteletben tartva az ország legmagasabb hegyét. 3800 méterre emeli a postahivatalt, ahonnan csodálatos kilátás nyílik Tokióra a lakói számára.
A hegyen található imacsarnokhoz vezető két út összesen kb. 10. 000 darab torii, vagyis szentélykapu alatt halad el. A kapuk vörös színe csodálatos látványt nyújt a környező erdő zöldjével, ugyanakkor elmondhatatlan érzés volt alatta sétálni. - Összhangban a természettel Kyotóból csillagtúraszerűen látogatásokat tettünk a közeli városokba, így Narába is, ahol nagyon szembetűnő volt, hogy milyen jelentős hangsúlyt fektetnek a japánok a természetvédelemre, a környezet megóvására (leszámítva a bálnavadászatot). Nara volt Japán első fővárosa, ezt a funkciót a 8. században töltötte be. Japán főváros volt. A modern városrésztől nem messze találunk egy parkot, ahol már messziről láthatók a városban élő szarvasok, melyek a helyi legenda szerint a város és az ország őrzői. Nagyon barátságosak, egyáltalán nem tartanak az emberektől. A természet és a hagyományok megóvását tapasztalhattuk Hida Folk Village-ben is, ami egy 500 éves falu a japán Alpokban. A több száz éves épületek még ma is állnak és az ott lakók ezekben aktív tevékenységet végeznek.
Szintén tavasszal és ősszel érdemes felkeresni a folyón átívelő Togetsukyo-hidat (szabad fordításban Hold átkelő híd, mely a Majompark bejárata mellett található), ahonnan lenyűgöző látványt nyújtanak az Arashi-hegy oldalán szirmaikat bontogató cseresznyefák, vagy az ősz színeiben pompázó lombozat. Egészen más jellegű rengeteg a közeli Sagano bambuszerdő, mely romantikus hajnali kirándulások alkalmával a legkülönlegesebb hangulatú: amikor a könnyű szellő lágyan ide-oda fújja a bambusz szárakat. A növény évszázadokon keresztül számos helyi termék alapanyaga volt, így dobozokat, kosarakat, poharakat készítettek belőle.