Érdekes látnivalót jelentenek Monostorpályiban a tubusmagtárak, Nagykerekiben a Bocskai-vár, Nyíracsádon a református templom, Püspökladányban a Szent Ágota híd, valamint a megyeszerte megtalálható kunhalmok és Árpád-kori templomromok ( Herpály, Zelemér, Gút). Számos turistát vonzanak a gazdag termál- és gyógyvízkincsre települt strandok és gyógyfürdők is, a megye kedvező természeti adottságai pedig bőséges kínálatot nyújtanak a zöldturizmus, lovaglás, horgászat és kerékpározás kedvelőinek. Kiemelkedő látnivalót jelentenek az évenként megrendezett hagyományos nagyrendezvények: a Hortobágyi Lovasnapok és a hídivásár, valamint a debreceni virágkarnevál. Észak-Alföld :: Országjáró. Lásd még: Hajdú-Bihar megye turisztikai látnivalóinak listája Jász-Nagykun-Szolnok megye [ szerkesztés] A megye kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelenti a Tisza-tó, valamint a termálvizeket hasznosító gyógyfürdők ( Szolnok, Tiszafüred, Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Mezőtúr, Túrkeve). A megye szálláshelyeinek többsége a gyógyfürdők szomszédságában lévő kempingekben található.
wellness és fitness turizmus iránt A turizmus marketingkommunikációs eszközeinek és módszereinek a nemzetközi szintű bővülése (pl.
3. Orosházi kistérség bemutatása Az ország délkeleti részén, a román határ közelében elterülő kisrégiót tíz önkormányzat közigazgatási területe alkotja. Hatvanötezer ember mindennapi életének, örömeinek és gondjainak helyszíne ez a békés, szelíd, jellegzetesen síkvidéki táj. Észak alföldi turisztikai régional. Történelme és kultúrája egyaránt közös e településeknek: tatár- és török dúlta, háborúk pusztították, s a folytonos újrakezdésben összeolvadva alkot ma egységet az itt élő magyarok, szlovákok, románok, cigányok, szerbek és németek népi kultúrája. A kistérség korábban is számos országosan is ismert személyiséget adott az országnak, vagy neves művész, politikus életének hosszabb idejét töltötte itt (Eötvös József, Bartók Béla, id. és ifj. Jankó János, Domanovszky Endre, Mendöl Tibor). A közös múltra megalapozott közös jövő reményében alakult meg az Orosházi Térségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása, mely Békéssámson, Csanádapáca, Csorvás, Gádoros, Gerendás, Kardoskút, Nagyszénás, Pusztaföldvár községek, Tótkomlós és Orosháza városok érdekszövetsége.
1740. október 20. Szerző: Tarján M. Tamás "5. § ő legszentségesebb császári és királyi felsége férfiágának magvaszakadtával (mely magszakadást Isten legkegyelmesebben távol tartani méltóztassék) az öröklési jogon való utódlást e Magyarországban és koronájában, s az Isten segedelmével már visszaszerzett és visszaszerzendő ehhez tartozó részekben, országokban és tartományokban, felséges osztrák házának nőágára is [átruházzák] és pedig első helyen a fentisztelt most uralkodó legszentségesebb császári és királyi felségnek. " (Részlet a Pragmatica Sanctiót Magyarországon is érvénybe léptető 1723/II. tc. -ből) 1740. október 20-án fejezte be életét III. Károly magyar király (ur. Ii károly magyar király szálló. 1711–1740) – VI. Károly néven német–római császár –, a Habsburg-dinasztia utolsó egyenesági férfi leszármazottja. Közel három évtizedes uralkodása alatt Károly legfőbb törekvése a nőági örökösödés elismertetése és – ezáltal – a birodalom fennmaradásának biztosítása volt, erőfeszítései ellenére azonban leánya, Mária Terézia (ur.
Visegrádon 32 éves korában meghalt II. Károly (Kis Károly) magyar király, aki ellen merényletet követtek el. Súlyos sérüléseket szenvedett, majd megmérgezték vagy - más források szerint - megfojtották. 1354-ben született Nápolyban Lajos durazzói herceg és Coriglionói Margit hercegnő gyermekeként. II. Károly 8 éves volt, amikor apja meghalt Johanna nápolyi királynő börtönében. A gyámságot Johanna szerezte meg felette, de a pápa kérésére 1364-ben I. (Nagy) Lajos magyar király vette át nevelésének felügyeletét. Lajos király az Anjou-ház durazzói ágáért nem rajongott, de megkedvelte az udvarába került herceget. 1371-ben rábízta Dalmácia és Horvátország kormányzását. Számos hívet szerzett magának, rászolgált a bizalomra, így 1379-ben a Velencével tárgyaló magyar küldöttség vezetője lett. Jelentős fordulatot hozott életében VI. Orbán pápa döntése, amellyel Nápoly hűbéruraként megfosztotta Johanna királynőt a tróntól. Nagy Lajos király II. * II. Károly (Magyar történelem) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Károly javára lemondott a nápolyi örökségről. Rómában 1381 nyarán a pápa III.
Károly néven nápolyi királlyá koronázta. Bevonult Nápolyba, fogságba vetette Johannát, majd 1382 májusában megfojtatta. Magyarországon eközben Nagy Lajos halála után, 1382 szeptemberében leánya, Mária került a trónra. Az uralmat lényegében az özvegy királyné, Erzsébet és Garai Miklós nádor gyakorolta. 1385-ben az új uralom ellen lázadó délvidéki főurak II. Károlynak ajánlották fel a koronát, amelyet elfogadott. December elején indult meg Buda felé, közben egyre gyarapodott támogatóinak a száma. Mária és Erzsébet szorult helyzetükben a megalázkodást választották, II. Károly elé mentek és ünnepélyesen köszöntötték. A hatalmat azonban elvesztették, így Mária kénytelen volt lemondani a trónról, és anyjával együtt részt kellett vennie II. Ii károly magyar király menü. Károly december 31-én megrendezett székesfehérvári koronázásán. Erzsébet királyné és Garai nádor összeesküvést szőttek a meggyilkolására, amelynek időpontját február 7-ére tűzték ki. Birtokadomány fejében Forgách Balázs, Erzsébet királyné pohárnokmestere vállalkozott a merényletre.
A termete miatt hazánkban a "Kis", Itáliában viszont "Békés" melléknévvel illetett uralkodó egyik legrövidebb ideig trónon ülő monarchánk. Mindössze 39 napig viselhette a fején Szent István koronáját (Nápolyban kicsit tovább). Ez alapján méltán gondolhatnánk, hogy tehetségtelen és kutyaütő volt (a későbbi krónikák is ezt igyekeztek sulykolni), valójában azonban a rossz helyzetfelismerésnek és néhány alapvető ballépésnek köszönhette rövidre szabott magyarországi uralkodását. Ii károly magyar király 6. Károly 1345 körül (vagy kicsivel később), Nápolyban látta meg a napvilágot a szerteágazó Anjou-dinasztia durazzói mellékágában. Gyakorlatilag nulla esélye volt trónra kerülni, azonban – hála a rokonai között sportszerűen űzött testvéri gyűlölködésnek – rövid idő alatt elhaltak (gyakran erőszakos úton) a vetélytársai. Szerepet játszott még ebben az érthetetlen módon "Bölcs"-nek nevezett Róbert király (1309–1343) örökösödési törvénye (amellyel a család nőtagjai – közöttük a híres Johannát – juttatta trónra), és a magyarországi Anjouk trónigénye.
A brit királyi család tagjai a legnépszerűbb emberek közé tartoznak a világon, és jogos a feltételezés, hogy már mindent tudunk róluk. Most azonban mégis meglepő dolog derült ki. II. Erzsébet 2022. február 6-án ünnepelte platinajubileumát, uralkodásának 70. évfordulóját. Ezzel ő lett az első nő a világon, aki ilyen hosszú ideje viseli már a koronát. II. (Kis) Károly magyar király pünkösdi királysága és halála » DJP-blog. A királyok összesített listáján is előkelő helyen áll, csak három másik uralkodó ült nála hosszabb ideig valamely ország trónján. Természetesen nem könnyű újat mondani valakiről, aki már ennyi éve uralkodik, és a családjáról sem, de a Bors most mégis megpróbálta. "Különleges kapcsolat fűz Magyarországhoz, hiszen egy-harmincketted részben magam is büszkén magyarnak vallhatom magam ük-ük-üknagyanyám, Rhédey grófnő révén" – nyilatkozta Károly herceg 2010-ben, mikor hazánkba látogatott. Ki gondolta, hogy a brit királyi családnak magyar felmenői is vannak? 70 éve a trónon II. Erzsébet Forrás: Getty Images/Wpa Pool A palotai források szerint nincs jól II.
A nálunk ismeretes Pragmatica Sanctio a Habsburg-ház öröklési rendjét szabályozta, és az 1703. évi, I. Lipót-féle szabálymódosításból eredt. Mint ismeretes, V. Károly 1556-ban két részre osztotta a dinasztia birtokait: a császár fia, Fülöp – II. Fülöp király (ur. 1556-1598) – kapta a hatalmas gyarmatbirodalommal rendelkező Spanyolországot, a