Ezt követően zárjuk le és az üveget fejre fordítva hagyjuk kihűlni. Ezzel a módszerrel egész évben élvezhetjük a kovászos uborka élményt.
Az 55 g sót feloldom a vízben. Annyi sós fizet öntök az üvegbe, hogy ellepje az uborkákat. A serclit egy sűrű szövésű hálóba kötöm. (Erre azért van szükség, hogy amikor kellően megerjedt, maradéktalanul, morzsamentesen el tudjam távolítani a kenyeret. ) Az uborka tetejére helyezem. Újra felöntöm, hagyom hogy jól megszívja magát a kenyér a sós lében. Mária Utcai Szemklinika - A Pal Utcai Fiuk. (Fontos, hogy az erjedés teljes ideje alatt tele legyen az üveg, a kenyér ne száradjon ki, az erjedés során keletkező gázoktól a lé kipezseg, ezért minden nap utána töltök enyhén sós vízzel. Meleg helyen, a szabadban hagyom erjedni néhány napig, minden nap ellenőrzöm az erjedtségi szintjét, ha túl erjed, az uborka elveszíti a ropogósságát. Az erjedési idő erősen függ a hőmérséklettől. Minél melegebb az idő, annál hamarabb elkészül. A kupakot természetesen nem csavarom rá teljesen. Ha úgy ítélem meg, hogy elég ízes, savanykás a lé, és az uborka roppanós, de már eléggé átjárta a friss fűszeres íz, kiveszem a kenyeret. Beleteszem a 20 g sót. A só is gátolja az üvegben maradt tejsavbaktériumok tevékenységét, így az erjedés lelassul, ha lehűtöm akkor teljesen megáll.
A kovászos uborka hasznos baktériumok, bacillusok és gombák eredményeként fermentált zöldség. A fermentált zöldségekre jellemző savanykás íz mellett a folyamathoz elengedhetetlen sós főzőlétől sós ízt is nyer a kész kovászos uborka. Elkészítése pedig egyszerűbb, mint gondolnád! Kovászos uborka alaprecept A kovászos uborka elkészítéséhez először is szükségünk lesz kovászolni való, más néven csemegeuborkára. Befőttes üvegben készíthető a legegyszerűbben, a választott üvegbe leginkább passzoló méretű uborkákat válasszuk. Elronthatatlan kovaszos uborka . Figyeljünk rá, hogy a nagyobb uborkák se legyenek keserű ízűek, ezt kóstolással tudjuk ellenőrizni. Ahhoz, hogy a legtöbbet kihozzuk a savanyúságból, a kovászos uborka elkészítéséhez szükségünk lesz fűszerekre is. Elengedhetetlen a fokhagyma és a friss kapor, de tehetünk még az üvegbe borsot, köményt, koriandert is. A fűszereket helyezzük a befőttes üvegbe, majd szépen egyengessük el az üvegben az uborkákat is. Az uborkákat annyi sós vízzel kell felöntenünk, hogy az ellepje az összeset.
Rántottál már ki kovászos uborkát? Ha nem, épp itt az ideje, vagy ha ahhoz van kedved, készíthetsz belőle levest is! A kovászos uborkát imádjuk, de vannak még jó kaják, amik a nyár legkedveltebb zöldségével készülnek. Jöjjenek a legszuperebb uborkás receptek! Kovászosuborka-krémleves Szerintünk a kovászos uborkát nem lehet megunni, pláne akkor, ha nemcsak köretként eszed, hanem egy kicsit tovább is gondolod a történetet. Mi pont ezt tettük, így született meg ez a krémleves, ami kolbászmorzsával a legtutibb! Kovászos uborkakrémleves kolbászmorzsával Szoljanka, az oroszok brutális levese Az orosz konyhára nem a lightos fogások a jellemzőek, ez a leves sem az. Elronthatatlan kovászos uborka kalória. Rengeteg hozzávalós, tele hússal, zöldségekkel, és persze az uborka sem hiányozhat belőle! Készítsd el, de aznapra már mást ne tervezz a menüsorba! Szoljanka leves Rántott kovászos uborka Hogy micsoda? Igen, jól látod, ez itt egy rántott kovászos uborka, mert miért is pont ezt a zöldséget ne forgatnánk bele egy kis panírba?! Ne gondolkodj rajta sokáig, próbáld ki, és meglátod, a rabja leszel – pláne, ha mártogatóssal együtt eszed!
Ellenkező irányban, az adótornyok mögött a Pilis és a Visegrádi-hegység látszik, de a távolban a Gerecse, és a Budai-hegység távolabbi rögei is feltűnnek. A kilátó névadója, Guckler Károly (1858-1923) neves erdőmester volt, aki a Budai-hegység, különösen a Hármashatár-hegy csúcsainak fásításában szerzett érdemeket. A főváros tűzifaigénye miatt szinte teljesen lekopaszított hegyoldalakra kis igényű fenyveseket ültetett, melyek megkötötték a talajt, amibe aztán megkezdték az őshonos fajok visszatelepítését. A Pilisi Parkerdő Zrt. által épített kilátó környezetében étterem és a Hármashatárhegyi Turistaház is várja a vendégeket. Öt bámulatos, Budapesthez közeli kilátó. Nyitvatartás Ma nyitva Egész évben szabadon látogatható. Tömegközlekedéssel Az Erdőalja úton a 137-es busz Hedvig utcai megállójából közelíthető meg a legrövidebb úton BKK buszjárattal. Szintén a 137-es buszról a Viharhegyi út nevű megállóban vagy a végállomáson ( Erdőalja út) is leszállhatunk, ahonnan más útvonalon, némi kerülővel érünk a kilátóhoz. A Szépvölgyi út felől a 65-ös busz Fenyőgyöngye megállójából is felsétálhatunk.
Az egyedi szerkezetű kilátót egy II. világháborús légvédelmi ütegállás "újrahasznosításával" hozták létre, ahonnan pompás, 360 fokos panorámát élvezhetünk a Hármashatár-hegy tetejéről. A nyolcszög alapú, geometriai formákból felépülő, focilabdára emlékeztető építmény kilátószintje mindössze 4 méterrel van a talaj fölött, ez azonban ne tévesszen meg minket: 499 méter magasból gyönyörű körpanoráma nyílik Budapestre, a Dunára és a környező hegyekre. A fenyőgerendákból készült, különleges faszerkezetű kilátó érkezési szintje egyben fedett pihenőhelyként is szolgál a hegyre felkapaszkodók számára. A Hármashatár-hegy mélyen benyúlik a városba, s jelentős magaslat is egyben: éppen ezért telepítettek légvédelmi üteget a tetejére a II. világháborúban. A Duna szalagját a Gellért-hegyi kanyarig követhetjük, ellenkező irányban a Megyeri-híd vonzza magára tekintetünket. A Széchenyi-hegyre fokozatosan felkúszik a város, majd átadja helyét az erdőknek. Könnyen megkereshetjük a János-hegy tetején álló Erzsébet-kilátót.
Itt szintén van lehetőség a parkolásra, és az autóból kiszállva rögtön indulhatunk is el a túraösvényen, ami a maga 1, 3 km-es hosszával kellemes változatosságot fog jelenteni a mindennapokhoz képest. Guckler Károly-kilátó A Hármashatár-hegy az egyik legkedveltebb turistacélpont a Budapesten élők körében, nem is alaptalanul, hisz egy nagyon szép és változatos táj várja az odalátogatókat. És az ilyen turistautaknak rendre a Guckler Károly-kilátó a végcélja, ahonnan az egész városra madártávlatból tekinthetünk. A kilátónak egészen különös a formája, a nyolcszögletű épületet a legtöbb ember egy focilabdához hasonlítja. A kilátó tengerszint feletti magassága valahol 500 méter körül lehet, ahonnan rálátunk a János-hegyre, a Széchenyi-hegyre, vagy akár Budapest nyüzsgő forgatagára, és a főváros jelentősebb épületeinek körvonala is kivehető halványan. Az utat meg lehet járni alig másfél óra alatt, de vannak, akik akár egy félnapos útként szervezik meg a Guckler Károly-kilátó felkeresését. A Csergezán Pál-kilátóhoz közel található ez a különleges formájú épület, aminek az egyik elterjedt elnevezése a Jenga-torony.