A neurológia, azaz az ideggyógyászat a központi (agy és gerincvelő) és perifériás (az ezekből kiinduló, egész testet átszövő érző, mozgató és vegetatív) idegrendszer szerkezeti és funkcionális elváltozásainak és betegségeinek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozó orvosi szakág. A neurológus (ideggyógyász) az idegrendszeri eredetű panaszok okának kivizsgálásával, diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik. Ha a panasz műtéti beavatkozást igényel, idegsebész szakorvos is részt vesz a diagnózis felállításában és a kezelésben. Az ideggyógyászati betegségek esetén rendkívül változatos tünetek jelentkezhetnek, az idegrendszer károsodása más betegség szövődményeként is kialakulhat. Az alábbi tünetek jelentkezése esetén gondoljunk ideggyógyászati kórképre: hosszú ideje fennálló, rendkívül erős vagy gyakran jelentkező fejfájás szédülés, egyensúly- és mozgáskoordinációs zavar végtagzsibbadás, gyengeség beszédzavar, látászavar görcsök, eszméletvesztés a gondolkodás zavara, memória zavarok A neurológiai vizsgálat menete: A neurológiai szakrendelés keretében a szakorvos először kikérdezi a beteget jelenlegi tüneteiről, korábbi betegségeiről, a családban előfordult megbetegedésekről, majd áttekinti a korábbi leleteket.
Szükség esetén a vizsgálatot kiegészítjük provokációs tesztekkel (pl. szédülés esetén) illetve memóriatesztet végzünk. Egy alapos neurológiai vizsgálat akár 25-30 percet is igénybe vehet! Telefonszám: +36 (30) 580 2249
Szükség esetén a diagnózis felállításához, illetve egyéb lehetséges kórképek kizárására egyéb vizsgálatokra is szükség lehet. Ilyenkor – a feltételezett diagnózistól függően – kérünk képalkotó vizsgálatot (CT, MRI), ultrahang vizsgálatot (az agy vérellátási problémái esetén), elektrofiziológiai vizsgálatot (epilepszia jellegű vagy környéki idegrendszeri problémák esetén), röntgen vizsgálatot (általában gerincbetegségek esetén). Illetve más szakorvos szakvéleményére vagy laboratóriumi vizsgálatra is szükség lehet. Várja Önöket Dr. Csák Enikő neurológus, klinikai neurofiziológus szakorvos! Ha Ön is a neurológiai problémáktól szenved, kérjen időpontot szakorvosi konzultációra! Jelentkezzen be most neurológiai konzultációra online vagy telefonon! Időpontfoglalás: email: telefon: 06 30 870 7427, 06 30 372 6832 A neurológia szakrendelésünk árai itt érhetőek el. 2021. 05. 20. 16:11 (Utolsó frissítés: 2021. 11. 12. 16:20) Az alvászavar hátterében nem ritka a pszichés feszültség, még olyankor is, amikor a páciens ezt napközben tudatosan nem éli meg.
Felméri a páciens mentális állapotát és beszédkészségét, minimális aktivitást igénylő feladatokkal pedig a mozgás koordinációját, a járást, az egyensúlyt, az izomerőt, illetve a látást, és más érzékelési funkciókat. Megvizsgálja reflexeket, mely vizsgálatok segítségével megállapítható, hogy idegrendszeri eredetű-e a panasz és milyen további vizsgálatok szükségesek a diagnózis felállításához. A pontos ok tisztázásához gyakran képalkotó vizsgálatok (koponya MR, gerinc MR, koponya CT, gerinc CT, röntgen), illetve különböző elektrofiziológiai vizsgálatok lehetnek szükségesek. Bizonyos betegségek esetén kiegészítő laboratóriumi vizsgálatra is sor kerülhet.
Ilyenkor a neurológus a feje búbjától a talpáig alaposan végigvizsgálja a beteget. A vizsgálathoz mindössze néhány egyszerű eszközt (például reflexkalapácsot, hangvillát, vattadarabkát, fogvájót, stb. ) használ. A helyenként tréfásnak tűnő apró vizsgáló trükkökkel meglepően pontos, sokszor még egészen precíz helymeghatározásra is alkalmas információt kaphatunk az agy, a gerincvelő és a környéki idegek esetleges megbetegedéseiről. " -mondta el Buda Botond doktor - "Egy alapos vizsgálat fél, akár háromnegyed órát is igénybe vehet, de erre mindenképpen rá kell szánni az időt... " A neurológiai alapvizsgálat során nyert információk, az ott felmerült gyanú alapján azután - ha szükséges - kiegészítő vizsgálatokkal tovább finomítható, pontosítható a diagnózis. Az úgynevezett képalkotó vizsgálatok közül legrégebben az egyszerű röntgenvizsgálatokat alkalmazza az orvostudomány. Még ma is nem ritkán kérünk röntgenfelvételeket például egyes gerincszakaszok állapotának gyors közelítéssel történő megállapításához, törések kizárásához, stb.
Genetikai vizsgálatokkal kutatná Szőcs Géza, a második Orbán-kormány kulturális államtitkára a magyarok eredetét, vagyis DNS-vizsgálattal találná meg a legközelebbi rokonainkat, tesztelve a finnugor-elméletet is. Ez azonban egyszer már megtörtént. Szőcs Géza kulturális államtitkár nemrég bejelentette, hogy a Julianus-program keretében - néhány fős genetikai kutatócsoport - segítségével DNS-vizsgálattal térképezné fel legközelebbi rokonainkat. A HVG Portré -interjújában (HVG 2010/23) az erre vonatkozó kérdésére azt válaszolta: szigorúan tudományos alapon fogna hozzá. "Anakronisztikusnak tartom, hogy a nemzeti tudatot még ma is egy szerencsétlen – mert kizárólagos – finnugrista elmélet dogmái közé próbálják beszorítani. Különben nem gondolom, hogy ha rokon népekre bukkannánk, ez egyben összeborulásos testvéri viszonyokat jelentene. Szerintem például ma a magyarsághoz genetikailag legközelebb álló népek egyike a román" – áll a lap interjújában. A MAGYAR NÉP REJTÉLYES EREDETE ÉS NYELVE - YouTube. Az Indexnek pedig úgy fogalmazott: "Amitől félek, vagy inkább bosszant és idegesít, az az, amikor intellektuális energiákat pazarolnak értelmetlen vitákra, és ütköztetnek olyan nézeteket, amelyeknek csak névleges közük van a valósághoz, jelen esetben a múlt idejű valósághoz.
Etele (Attila magyar neve) nagysága, hatalma szerepet kapott a keleti fejedelmek eredetmondáiban is. Tőle származtatták magukat a bolgár kánok, később, a 13. században pedig az Árpád-házi királyok is hun-magyar rokonságot írattak maguknak. Mindez azonban csupán irodalmi alkotás, a középkor tudatos találmánya, ami semmivel sem igazolható. A hunokat Szkítiába vezető csodaszarvas mondája nagyon régi keletű. E történet szerint a hunok a Meótisz (az ókori Azovi-tenger) túlsó partján éltek, vadászaikat egy szarvasünő üldözése csalta át a Meótisz mocsarain, amit korábban áthatolhatatlannak véltek, így jutottak el Szkítiába. A középkori magyar történetírás átvette és a keresztény hitvilághoz igazította ezt a történetet. E szerint Noé egyik fia volt Hám, az ő fia pedig Nimród (Ménrót), aki "nagy vadász vala az Úr előtt". Nimródnak két ikerfia volt, Hunor és Magor, akik a csodaszarvast űzve jutottak el Szkítiába, és ott a hun és magyar nép ősei lettek. A magyarok eredete youtube. A 13. század elején élt magyar krónikaszerző, a valószínűleg Párizsban tanult Anonymus ennek alapján tette meg Attilát Árpád ősapjává, holott az Árpádok eredetmondájában még az állt, hogy Árpád apjának, Álmosnak a nemzetség totemállata, a Turul volt az apja (Emese álma).
A MAGYAR NÉP REJTÉLYES EREDETE ÉS NYELVE - YouTube