Az elem vegyértéke és oxidációs számának értéke a vegyületekben gyakran egybeesik (figyelmen kívül hagyva az előjeleket). így például a széndioxidban (CO 2) a szén vegyértéke is IV és oxidációs száma is +4; a kénhidrogénben (H 2 S) a kén vegyértéke II, oxidációs száma -2. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a számbeli értékek nem egyeznek: például az elemmolekulákban, egyes vegyületekben. A Cl 2 képletű klórmolekulában a klóratom vegyértéke I (az atomok között egyszeres kovalens kötés található Cl-Cl), az oxidációs szám értéke pedig nullával egyenlő. A H 2 O 2 képletü hidrogén-peroxidban a hidrogén I, az oxigén II vegyértékű (grafikus képlete H-O-0-H), oxidációs számuk: a hidrogénnek +1, az oxigénnek -1. Az 1. Különbség az oxidációs szám és a töltés között 2022. és 2. táblázat adatai arról tanúskodnak, hogy az elemek vegyértéke és az oxidációs szám értéke a főcsoportok elemeinél a legtöbb esetben azonos. Ez a tendencia vehető észre a mellékcsoportok elemeinél is. ÖSSZEFOGLALÁS A párosítatlan elektronok száma az elem lehetséges vegyértékeire mutat.
Hidrogénkötés. A víz fizikai tulajdonságai. A Cl 2 és HCl gyakorlati jelentősége. Mól, móltérfogat, Avogadro-szám, gázok állapotegyenlete. 3. Vizes oldatok Oldatok. Ionos vegyületek és poláris molekulájú anyagok oldódása vízben. Az oldódást befolyásoló tényezők. Oldatok koncentrációja: tömegszázalékos koncentráció és moláris koncentráció. 4. Kémiai egyensúly. Sav–bázis egyensúlyok. Savak (erős és gyenge) vizes oldata: HCl és HCN. Bázisok (erős és gyenge) vizes oldata. NaOH és NH 3. Sav–bázis konjugált párok. Erős egyértékű savak és erős egyértékű bázisok vizes oldataiban a pH meghatározása. Indikátorok: lakmusz és fenolftalein (a szín változása a pH függvényében). Sav–bázis reakciók. Semlegesítési reakció. Elektrokémiai fogalmak Oxido-redukciós folyamatok. Oxidációs szám. Redoxi reakciók együtthatóinak meghatározása. Oxidálószer, redukálószer. Redoxi reakciók alkalmazásai: Daniell-elem, ólomakkumulátor (szerkezet és működés). Korrózió és korrózió elleni védekezés. NaCl olvadék és NaCl oldat elektrolízise.
Az anyag milyen szerepet játszik, továbbra is a kérdéses reakciótól függ. tippek Firneisz ügyvédi iroda
Ennek oka az, hogy ugyanazon elem atomjai azonos atomszámmal rendelkeznek. De a sejtmagokban jelen lévő neutronok száma különbözik egymástól. Ezért az izotópok atomtömege különbözik egymástól. Bizonyos kémiai elemek néhány izotópja stabil, ha más izotópok instabilok. A stabil izotópok előfordulhatnak önmagukban vagy a természet más elemeivel kombinálva. Az instabil izotópok azonban nem fordulhatnak elő a természetben. A stabilitás érdekében ezek az instabil izotópok radioaktív bomláson mennek keresztül. Azonban egy adott kémiai elem izotópjai kémiai viselkedése azonos, mivel az összes izotóp azonos elektronszámmal és azonos atomszerkezettel rendelkezik az elektronikus konfiguráció tekintetében. De eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek az atomtömegük különbségei miatt. Ezek a különbségek elsősorban a kisebb kémiai elemekben, például a hidrogénben figyelhetők meg. 1. ábra: A hidrogén izotópjai Például, ha figyelembe vesszük a hidrogén izotópjait, akkor a hidrogén elem három fő izotópja létezik.
Mindezek az izotópok azonos számú protont tartalmaznak magukban, egy proton. Protiumnak nincs neutronja; A deutériumnak egy neutronja van, a tríciumnak két neutronja van. Ezért a hidrogén-izotópokban az atomtömegek között nagy különbségek vannak. De ezeknek az izotópoknak csak egy elektronja van. Ezért a hidrogén-izotópok kémiai tulajdonságai közel azonosak. Mi az a radioizotóp A radioizotóp egy olyan kémiai elem instabil izotópja, amely radioaktív bomláson megy keresztül. Mivel ezek az izotópok instabilak, radioaktív bomláson mennek keresztül, hogy stabilak legyenek. A legtöbb stabil izotóp nem mutat radioaktivitást. A " fél élet "Az az idő, amelyet egy vegyület a kezdeti tömeg felének a radioaktív bomlás útján elért időszaka. Az instabil radioizotópok esetében a felezési idő nagyon rövid. Gyorsan radioaktívak és stabilak. A radioaktív bomlás sugárzást okoz. Az instabil izotópok magjaikban nagyszámú neutron vagy proton van. A neutronban gazdag izotópok sugárzást bocsáthatnak ki a neutronok különböző részecskékké történő átalakításával.
Persze a többiek is ezt írják, csak más szavakkal. :-) Egyébként nem tudom hogy ebben mi a bonyolult. 20:39 Hasznos számodra ez a válasz? 5/9 anonim válasza: 100% Lényegében ezek az elemek kémiailag azonosak, és fizikailag is csak a súlyukban különböznek, ami az eltérő neutronszám miatt van. Csakhogy sok izotóp nem stabil, tehát elbomlik! Ilyenkor egy másik anyag lesz belőle, nem az illető elem. 23:48 Hasznos számodra ez a válasz? 6/9 anonim válasza: 100% Egy elem alatt az azonos protonszámú atomokat értjük, viszont ezeknek az atomoknak csak a protonszámának kell azonosnak lennie, a tömegszámuk viszont különbözhet. Így például a 7-es protonszámú, 14-es tömegszámú nitrogénatom és a 7-es protonszámú, 13-as tömegszámú nitrogénatom egy elembe tartoznak, ugyanakkor a tömegszámuknál fogva különböznek, ezért nem ugyanazokról az atomokról van szó. Ezeket az atomokat izotópatomoknak nevezzük. 22. 09:17 Hasznos számodra ez a válasz? 7/9 anonim válasza: 100% Vegyük a hidrogént. Egy proton van a magban, egy a rendszáma, emiatt hidrogén.
Egyes elemek radioaktív izotópjainak a gyakorlati életben fontos szerepe van. Például a radioaktív 14 C izotóp segítségével lehet meghatározni a különböző őslénytani vagy archeológiai leletek korát. A jód radioaktív izotópjával kimutatható a pajzsmirigy megbetegedése. A radioaktivitást rosszindulatú daganatos betegségek gyógykezelésére, a daganat sejtjeinek elpusztítására is felhasználják. A radioaktív sugárzás ugyanakkor nemcsak a beteg sejteket pusztítja. Az egészséges sejtekben olyan változást idézhet elő, amely a sejtek megváltozásához, például rák kialakulásához vezethet. A radioaktivitással foglalkozó embereknek ezért szigorú előírásokat kell betartaniuk ahhoz, hogy megelőzzék a sugárzás okozta megbetegedéseket.
Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek. Ezeket az atomfajtákat hívjuk az illető elem izotópjainak. Másképp fogalmazva: izotópoknak azokat a nuklidokat nevezzük, amelyek atommagjai azonos számú protonból, de eltérő számú neutronból épülnek fel. Természetesen egy adott elem izotópjai ugyanazon helyet foglalják el a periódusos rendszerben (innen az elnevezés is: izotóp = azonos hely), csupán a tömegszámuk különbözik. Egy kémiai elem valamely izotópját a vegyjel előtti felső indexbe tett tömegszámmal (A) azonosítjuk, ti. a vegyjel egyértelműen meghatározza a Z rendszámot. Ha csak általában beszélünk különböző elemek különböző izotópjairól, akkor leegyszerűsített "nuklidos" jelölésmódot használunk, vagyis a vegyjelet pótló szimbólum (legtöbbször: X) előtti alsó indexbe tett rendszámot (Z) is meg kell adnunk: Példa [ szerkesztés] Például az α-bomlás nuklidjelöléses folyamategyenletét (mely atomokról szól, nem pedig magokról, ahogy azt a töltésmérleg elárulja) a legáltalánosabban így írhatjuk fel: Nyilvánvaló, hogy a fenti egyenletben nyugodtan elhagyható lenne a 2-es alsó index a He vegyjel előtt, hiszen a He a héliumot jelenti, melynek rendszáma 2.
A szén izotópjait itt nézheted meg: [link] 2011. 08:58 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!