Szent László, a lovagkirály, Salamon unokatestvérének Anjou-kori hermáját már három évszázada Győrben őrzik Forrás: Wikimedia Commons Ekkortól fogva Zichy Ferenc püspök rendeletére minden év június 27-én, László születése napján körmenetet rendeznek a lovagi eszményt megtestesítő uralkodónk tiszteletére. Eleinte papnövendékek vitték az ereklyét, majd 1919-ben a kommün idején ezt a polgárok vállalták át, és azóta is ez maradt a hagyomány. A győri Nagyboldogasszony-székesegyház homlokzata, ahol Szent László hermáját őrzik Forrás: Wikimedia Commons A kommunista érában, 1950 és 1989 között csak a székesegyház falain belül tarthatták meg a hívők a körmenetet, a rendszerváltás óta azonban ünnepélyes keretek között katonai felvonulással és zenekarral tisztelegnek a király emlékének.
19. századi romantikus értelmezés szerint a piros sáv az "erőt", a fehér a "hűséget" és a zöld a "reményt" szimbolizálta. A trikolór (három szín szerinti tagolás) ugyanakkor a francia forradalomban született francia nemzeti zászló nyomán a forradalomra is utalt.
AZ első említést az ereklyéről az 1116 körül íródott Hartvik-legendában van, amelyben nincs szó az 1473-as krónikában megemlített lopásról. E szerint az ereklyét (amely akkor még a teljes kart tartalmazta) ellopták, s csak (a később szintén szentté avatott) I. László szerezte vissza 1084. május 30-án, amely nap a Szent Jobb megtalálásának a napja. A mumifikálódott jobb kezet (amelynek csodás erőt tulajdonítottak) a fehérvári káptalan választotta el a testről, s a bazilika kincstárába vitték. Innen Merkúr, egy káptalan, a kincstár őre ellopta és elrejtette. A szentté avatás előtt I. László meglátogatta Merkúrt (mert hallott az esetről) és megbocsátott neki, így az ereklyét visszaszerezte. 250 éve érkezett haza a Szent Jobb Raguzából » DJP-blog. Ekkor alapította a szentjobbi apátságot az ereklye őrzésére, amely Merkúr földbirtoka lett volna, s ahová évszázadokon keresztül zarándokoltak. A Szent Jobb tiszteletéről az Aranybulla is megemlékezett. Az idők során az ereklye szép lassan "veszteségeket" szenvedett, hiszen Nagy Lajos a magyar-lengyel perszonálunió megpecsételésére a kar felső részét eladományozta, míg Luxemburgi Zsigmond a kar alsó részét adományozta vejének és örökösének Habsburg Albert, későbbi magyar királynak, aki azonban alig két évig ült a magyar trónon.
Ezek megállapítottak a jó állapotban lévő férfi kézfej körülbelül ezer éves, s jó állapotban van, így nincs akadálya a Szent István-napi körmeneten való körbe hordozásnak. Forrás:
Szent László koponyacsont-ereklyéje pénteken 17 órakor érkezik a Kossuth térre, majd onnan ünnepélyes körmenetben viszik a Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyházba. Itt 18 órakor dr. Veres András győri püspök a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke vezetésével mutatnak be szentmisét. Az ereklye előtti tiszteletadásra 21 óráig lesz lehetőség. A Szent László király vezette szabolcsi zsinat 925. éves évfordulója is idén van. Magyarország legfontosabb jelképei és ereklyéi. Ennek alkalmából másnap, június 24-én a Tisza-menti ősi településre zarándokol a relikvia a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Szent László-évhez kapcsolódó központi rendezvényére. A földvár melletti oltárnál Erdő Péter bíboros mutat be szentmisét, amelyen részt vesznek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, valamint a határon túli egyházmegyék püspökei is. Az 1095-ben elhunyt lovagkirályt először Somogyváron, majd Nagyváradon temették el. Sírjánál már a kezdetekben csodálatos gyógyulások történtek, így III. Celestin pápa 1192-ben szentté avatta. Ekkor felbontották sírját és testét díszes sírba helyezték át.
István király, miután örökös nélkül maradt, Szűz Mária pártfogásába ajánlotta az országot. – Első szent királyunk, korábbi nevén Vajk, megkeresztelésekor az István nevet kapta, István diakónus után, aki először halt mártírhalált. István vértanú Krisztus kereszthalálát és feltámadását követően az első volt, akit megköveztek a keresztény hitéért. István királyt 1000-ben koronázták meg, és 1038. augusztus 15-én halt meg. A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában temették el. A világegyházban augusztus 16-át tartják Szent István ünnepének. Mára a magyar katolikusok számára egy ünnepkört képez augusztus 15-e, azaz Nagyboldogasszony napja, amikor Szűz Mária mennybemenetelére emlékezünk és augusztus 20-a, amikor 1083-ban István királyt szentté avatták. Ennek azért van jelentősége, mert Szent István, miután egyetlen örököse, Szent Imre herceg meghalt, a Szűzanyának ajánlotta fel Magyarországot – magyarázta a plébános. Idén a vírushelyzet miatt augusztus 20-át családiasabban ünnepelte az egyház.
Keddtől változik a koronavírus-járvány magyarországi adatinak közlése, látható lesz az elhunytak kora, neme és krónikus alapbetegsége(i) is, a technikai átállás miatt néhány órára a honlap nem lesz elérhető, közölte a Koronavírus Sajtóközpont. A beazonosított koronavírus-fertőzöttekről hamarosan megyei adatokat is közölnek. Az elhunytakról szóló adatközlés informatívabb lesz, mert kiolvasható lesz belőle, hogy a koronavírus-fertőzés mely korosztályra és milyen krónikus alapbetegségek esetén a legveszélyesebb. Egyúttal nyomon követhető lesz az is, hogy az elhunytak közül hányan vannak olyanok, akiknek halála úgy következett be, hogy nem volt ismert krónikus betegségük. Összességében tehát átláthatóbb lesz, hogy az elhunytak közül hányan ismert krónikus betegek, akiknek állapotát súlyosbította a koronavírus-fertőzés és hányan magában a koronavírus-fertőzés okozta vírusos tüdőgyulladásban hunytak el, ismert krónikus betegség nélkül. Koronavírus magyarország megyei adatok. A beazonosított koronavírus-fertőzöttekről hamarosan megyei adatokat is közölnek.
Utolsó frissítés: 2022. 04.
A hatóság megállapította, hogy egy településre vonatkozóan a koronavírus-fertőzöttek száma a Nemzeti Népegészségügyi Központ által működtetett Országos Szakrendszeri Információs Rendszer Járványügyi Szakrendszeréből (OSZIR) kinyerhető közérdekű adat. Az OSZIR tartalmazza a koronavírus-fertőzöttek megbetegedésének kezdetét, helyét, az ápolás helyét, a bejelentett betegséget és a járványügyi megnevezést, a szakmai laboratóriumi diagnózist és az eredmény minősítését. Az elmúlt napon Magyarországon 8370 új fertőzöttet azonosítottak, meghalt 116 beteg – derült ki a kormányzati tájékoztató portál hétfőn közzétett összesített adataiból. Mint kiderült, a kórházban kezeltek tíz százaléka van lélegeztetőgépen. Koronavírus megyetérkép - Magyarországi adatok megyei bontásban - Pandemia.hu - Koronavírus hírek, információk. A beoltottak száma 5 992 142, közülük 5 768 941 fő már a második oltást is megkapta. A harmadik oltást már 1, 527 millióan felvették. A járvány kezdete óta összesen 939 784 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Az elhunytak száma 31 867 főre emelkedett. A gyógyultak száma 818 336 fő, az aktív fertőzötteké 89 581 főre emelkedett.