Az olimpiai eszme felélesztésével a reneszánsz óta próbálkoztak. A 17. századi Angliában, majd a francia forradalom alatt, 1796-tól rendeztek "olimpiai" játékokat, érdekesség, hogy utóbbi során használták először mértékegységként a métert. A 19. század második felében Angliában olimpiai fesztiválokat tartottak, az 1821-ben függetlenné vált Görögországban 1859-től rendeztek Pánhellén Játékokat, ezért építették újjá márványból 1869-ben az ókori athéni stadiont, amely 1896-ban az első olimpiai játékok színhelye lett. Az újkori olimpiai mozgalom atyja, a francia Pierre de Coubertin báró az 1880-as években vette fejébe, hogy újraéleszti az ókori játékokat. Olyan olimpiát képzelt el, amelyen minden nemzet részt vehet, és az antik hagyományt a fair play szabályaival ötvözi. Fáradhatatlan szervező munkája, lelkesedése nyomán került sor Párizsban, 1894. június 23-án arra a tanácskozásra, amelyen 13 ország 49 sportszövetségének képviselői megalakították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB). A vezetésbe beválasztották Kemény Ferencet, Coubertin barátját és harcostársát is, személyén keresztül a magyar sport az ötkarikás mozgalom alapítóinak egyike.
A társaság fogalmazta meg az Olimpiai Chartát, amelynek alapelvei ma is érvényesek. A mozgalom jelszava a latin "Citius, altius, fortius" – Gyorsabban, magasabbra, erősebben – lett. A NOB 1896-ra, Athénba tűzte ki az első újkori olimpiát, bár a legenda szerint a francia báró inkább 1900-at és Párizst szerette volna, mondván, hogy a századfordulón rendezendő világkiállítás részeként jóval szélesebb nyilvánosságot kapna az esemény. Az athéni játékok megrendezése a pénzhiány miatt sokáig bizonytalan volt, végül egy Egyiptomban élő gazdag görög kereskedő adománya segített. Ebből építették át a 70 ezer nézőt befogadó athéni stadiont, s a görögök nemzeti ünnepén, 1896. április 6-án I. György király megnyitotta az április 15-ig tartó játékokat. Ahogy mondani szokás, minden kezdet nehéz: az első olimpiára későn postázták a meghívókat, a szűk kanyarok miatt a 200 méteres futást nem tudták megrendezni, az 500 méteres úszás fagyos tengervízben kijelölt távját pedig a versenybírók egyszerűen megsaccolták.
1924-ben már a nők is képviselték magukat a vívó számokban, majd egyre több sportágban. 1932-ben azonban gazdasági válság erősen megfelezte a résztvevők számát. A későbbi olimpiák a háborús légkör és a rendezetlen politikai viszonyok miatt erősen át voltak itatva aktuálpolitikával, de az idő múlásával az indulatok kivonultak az arénákból és újra a sport és a nemzetek által kinevelt tehetségeké lett a főszerep. A magyar sportolók a kezdetektől napjainkig 482 érmet szereztek: 167 aranyérmet, 146 ezüstérmet és 169 bronzérmet. (Az ehhez hasonló összesítésekben az első olimpiák ezüstérmei aranyéremnek számítanak, hiszen ezt kapta az első helyezett. ) A legutóbbi olimpia óta megint eltelt 4 év, idén is indulnak a Játékok: szurkolj velünk Te is a magyar csapatnak! Magyar zászló háttérképek | Olimpiai ötkarika | Brazil zászló
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
David Cameron, az Egyesült Királyság miniszterelnöke szerint, a sporttal kapcsolatos beruházások, valamint a hirtelen megugró turizmus maximalizálják Nagy-Britannia és Észak-Írország pozitív fejlődési lehetőségeit, amit a kormányzat törekszik minél optimálisabban kihasználni a jövőre való tekintettel. Emellett felhívta rá a figyelmet, hogy a későbbiekben minden rendező ország ezt kötelességének kell, hogy tekintse. Rio de Janeiro Barra de Tijuca negyedében 2016-ban rendezett olimpia előkészületei már tartanak, a pontos elképzeléseket, és azok kivitelezését még nem ismerni, de az olimpiai bizottság bizakodó, hát legyünk mi is azok. Még több érdekesség a galériában:
Ha rendkívül tetszett ez a fost, adományozhatsz egy-két piros aranyat /u/gerinc felhasználónak, ha ide írod, hogy +pirosarany. Erre a fostra eddig 0 piros arany érkezett, és /u/gerinc felhasználónak összesen 0 darabja van. Én csak egy kicsi robot vagyok, ha többet akarsz megtudni rólam, vagy valami problémát észlelsz velem kapcsolatban, ezt itt teheted meg.
Mint ismert, 2020-ban a koronavírus-járványban hozott intézkedésekkel és a gazdasággal kapcsolatos kérdésekre válaszolhattak a polgárok. A kormány azt szerette volna megtudni, hogy a járvány feltartóztatása érdekében az emberek milyen intézkedéseket tartanak elfogadhatónak, és milyeneket nem. A konzultáció jelentőségét jól mutatja, hogy a beérkező állampolgári válaszok alapján hozták meg a jelenlegi korlátozó intézkedéseket. A jövő héten induló konzultáció a tizedik lesz a sorban. Emlékezetes: a nemzeti konzultáció intézménye a 2010 előtt regnáló baloldali kormányok szellemiségével szemben jött létre. Az Európában egyedülálló kezdeményezés üzenete: emberek nélkül nincs sikeres kormányzás.
Szerda este az interneten megjelentek annak a nemzeti konzultációnak a kérdései, amelyben az Orbán-kormány arra kíváncsi, mit gondolnak az emberek a koronavírus-járvány utáni újranyitásról. Kitölteni kizárólag az interneten, a portálon lehet regisztráció után. Hét kérdése van, ezek így hangzanak: 1. Egyesek szerint a járványügyi korlátozó intézkedéseket fokozatosan, lépésről lépésre fel lehet oldani. Mások szerint ezt csak a járvány végén, egy lépésben lehet megtenni. Ön mit gondol erről? 2. Azok, akik beoltatják magukat vagy átestek a betegségen, védettségi igazolványt kapnak. Vannak, akik támogatják, hogy az ilyen igazolvánnyal rendelkezők felmentést kapjanak egyes korlátozó intézkedések alól. Ön mit gondol erről? 3. Vannak, akik szerint – amint a járványügyi helyzet engedi – az első lépések között enyhíteni kell az este 8 óra utáni kijárási tilalmat. Ön egyetért ezzel? 4. Vannak, akik szerint – amint a járványügyi helyzet engedi – az első lépések között újra kell indítani az éttermeket és a szállodákat is, szigorú biztonsági szabályok betartása mellett.
Hazudni nem csak állítással, kérdésekkel is lehet – most éppen azt próbálja elhitetni a kormány, hogy bármit is számít a nyitásról szóló nemzeti konzultáció. Pedig valódi, következményekkel járó és politikailag sem kockázatos kérdéseket is fel lehetett volna tenni – de a magyar kormány erre már akkor sem képes, ha éppen megtehetné. Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran! Az, hogy a nemzeti konzultációnak sem a magyar nemzethez, sem a konzultációhoz nincs sok köze, nem lehet újdonság egyetlen gondolkodó magyar embernek sem. Orbán Viktor és kormánya az elmúlt tíz évben arra használta ezt az eszközt, hogy hiteltelenítse és fölöslegesnek állítsa be a modern demokráciák egyik legszebb intézményét, a népszavazást, és a magyar adófizetők pénzén juttasson el pártpropagandát milliókhoz. Arról "kérdeztek", adjanak-e több pénzt, vagy bevándorlókkal, Brüsszellel és Sorossal riogattak, de a gránitszilárdságú (2012 óta kilencszer módosított) alaptörvény kapcsán is jól megkonzultálták, mint hogy kell-e például védenie a családot vagy a rendet Minden Magyarok Dokumentumának.
Kiss Róbert, az Operatív Törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese azt mondta, hogy a magyarok óriási többsége betartja a védelmi intézkedéseket, és ezért külön köszönetet is mondott. Orbán Viktor korábban egy másik fontos feltételt is megnevezett a korlátozások részbeni feloldásához, mégpedig a veszélyeztetett csoportok beoltását. A mai Kormányinfó egyik fő témája a korlátozások enyhítése, és az ezzel kapcsolatos konzultáció volt. Mint arról Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő beszámolt, a kérdőívet a címen lehet majd kitölteni, azon a felületen, ahol az oltásra is lehet regisztrálni. Ismertették a jövő héten induló nemzeti konzultáció részleteit Forrás: MTI/Balogh Zoltán A kormányzati lépések közül jó néhány a konzultáció eredményétől függ. A konzultáció eredménye után tudunk arról dönteni, hogy miként enyhítsünk, a konzultációtól és az esetszámoktól függ minden - mondta a miniszter. Müller Cecília, országos tisztifőorvos tegnapi sajtótájékoztatóján ismertette, hogy aki az oltásoknak köszönhetően védetté vált a vírussal szemben, annak ezután nem kell karanténban lennie, rá nem fog vonatkozni a nyolc órás kijárási tilalom.
Az már márciusban világos volt, hogy most a kormányon a sor: veszélyhelyzetet hirdettek, ezt rendeleti kormányzás követte – ez persze a világon nem példa nélküli. Nincs idő kérdezgetni, nem ismerjük még a vírust, lapítani kell a görbét, mondták sokan akkor. Nyáron azért arról is volt szó, hogy milyen intézkedéseket támogatnának az emberek egy második hullám esetén – de még az irányított kérdésekkel operáló, a kormány hívei által visszaküldött konzultáció eredményeit sem sikerült maradéktalanul átvinni a gyakorlatba. 62 százalék támogatta az idősek vásárlási idősávját, később be is vezették, aztán az Idősek Tanácsának javaslatára ( elnök: Orbán Viktor) karácsony előtt eltörölték. A közhangulat viszont változott – a kormány pedig ennek részleteivel mindenkinél pontosabban tisztában van, hiszen mindent mérnek. A kormány egyre nagyobb nyomás alá került: egyre több ellenzéki politikus és párt kezdett kiállni az óvatos nyitás mellett, a vendéglátósok és sok vállalkozó egyre dühösebb lett. Túl sokan kezdték a nyitás lehetőségét pedzegetni ahhoz, hogy azt teljesen figyelmen kívül lehessen hagyni.
-George Clooney és George Soros -Médiahiszti és liberális kultúrharc -Jogállami vétó, Soros-Joker és migránskártya -Kölcsön kenyér visszajár, na de kinek? -George Clooney karaktergyilkossága -Miért utálnak minket Európában? -Korrupció kampány az ellenzék nélkül Tizedik rész: Habár a különleges jogrendet megkapta a kormány, mégsem a koronavírus elleni küzdelemre használják. Az új alkotmánymódosítás kultúrharcáról, az új választói törvényről, illetve az új EU-s költségvetési ciklus vétózásáról beszélgettünk. -Az anya az nő, az apa férfi, a család az család? -Minden nyom Dúró Dórához vezet -Kultúrharc és házasság -Választói törvény és a mögöttes szándék -Megvétozzuk a jogállamiságot! -Lengyel-Magyar két jó barát -Orbán Viktor és a visegrádi 1-ek Show more