Munkácsy Mihály gyermekéveit békéscsabai rokonánál töltötte. 1994-ben adták át az Emlékházat, ahol életével dokumentumok és fénymásolatok segítségével ismerkedhetünk meg, munkásságáról pedig 21 eredeti alkotásából - köztük vázlatok, tanulmányalakok, szalonképek, portrék - szerezhetünk átfogó képet. A 8 évesen megárvult Munkácsy Mihály 1852-ben Békéscsabára került anyai nagybátyjához, Reök Istvánhoz. Békéscsabára testvérei közül csak Gizella került, akit Reök Sarolta és Steiner Jakab nevelt fel. Steinerék 1850-ben adták el a kúriát Omaszta családnak, amely dinasztia közel száz éven keresztül lakta a házat. Bútoraikat, tárgyaikat megőrizte az evangélikus egyház: az ezekből összeállított szobabelsők tájékoztatnak a századforduló Békéscsabájának kisnemesi, polgári világáról. Munkácsy 11 éves korában Lángi Mihály békéscsabai asztalosnál kezdett el inaskodni, aki azonban rosszul bánt vele. Inasévei letelte után Aradra költözött. Ezt követően 1865-66-ban élt egy fél évet Békéscsabán, ahol megrendelésekre készített portrékat.
Tudjuk azonban, hogy 1881-ben Munkácsy két naplementét ábrázoló festményt adott át Sedelmeyernek, s az egyik bizonyosan ez a mű volt. A szignó minden bizonnyal ekkor, Munkácsy nemesítésének évében, 1881-ban került rá a képre. Kiállítva: 1894 München, Glaspalast, Jahresausstellung, kat. sz. 729 1903 Nemzeti Szalon, Budapest, Téli kiállítás, kat. 66 1944 Szépművészeti Múzeum, Munkácsy Mihály emlékkiállítás, kat. 26. 1952 Műcsarnok, Munkácsy Mihály-kiállítás, kat. 128. 1960–2002 között a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán, illetve az MNG által szervezett külföldi kiállításokon (1960 – Genf, 1961 – Bécs, 1967 – Moszkva, 1969 – Linz, 1971 – Moszka, 1979 – Japán több városában, 1983 – Mexikó, 1985 – Bukarest, 1992 – Japán több városában, 1994 – Osnabrück, 2000 – Krakkó) 2005 Magyar Nemzeti Galéria, Munkácsy a nagyvilágban. Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben. kat. 31 2006 Magyar Nemzeti Múzeum, Múzeum-körút. Válogatás 150 év magyar festészetéből. KOGArt – MNM, kat.
olaj, vászon, 77 × 117, 5 cm; Jelezve balra lent: M de Munkácsy A Poros út Munkácsy Mihály (1844–1900) életművének egyik legismertebb és a magyar festészet történetének egyik legjelentősebb alkotása. Minden Munkácsyról szóló monográfiában megjelent. A témát Munkácsy két változatban is földolgozta, a jelen alkotás az első verzió, így a mű pontos címe Poros út I. Munkácsy 1874 nyarán kötött házasságot egykori támogatója, De Marches báró özvegyével, Cécile Papier-vel. A pár ezt követően európai nászútra indult, melynek során meglátogatták Munkácsy békéscsabai rokonságát is. Cécile leveleiben számolt be arról, hogy Munkácsy Békéscsabán két tájképet is elkezdett. Mindez azért fontos, mert Munkácsy 1869–1870 körül kezdődő érett korszakának ezek az első és egyben legkiforrottabb magyar témájú tájképei. Csaknem bizonyosak lehetünk abban, hogy az asszony leveleiben említett két tájkép a Poros út első verziója, illetve a Magyar Nemzeti Galériában őrzött Kukoricatörés lehetett. Szembetűnő ugyanis, hogy Munkácsy tájképfestészetében később alig találkozunk azzal a fajta pasztózus, tömött, gyűrt hatást keltő, kicsit folyékony ecsetjárással kidolgozott felületalakítással, mint ami akár a Kukoricatörés t, akár a most vizsgált Poros út I.
A trilógia mellett az általa festett arcképek, például Liszt-képmása foglal el kiemelkedő helyet a magyar művészettörténetben. A festőóriás hagyatéka előtt adózva örömmel ajánljuk figyelmébe a Munkácsy Mihály születésének 170. évfordulója alkalmából kibocsátott sterling (Ag 925/1000) ezüst emlékérmet, amely kizárólag a Magyar Éremkibocsátó Kft. kínálatában elérhető. Források: Képek:
35 Vásárlási érték: 500 millió forint Értékbecslők: A Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum szakértőiből álló bizottság Hol tekinthető meg: Magyar Nemzeti Galéria (jelenleg feldolgozás alatt)
Dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese kiemelte: az egyetem gyermekklinikái felkészültek a kórházi kezelést igénylő esetek ellátására, és a járvány mostani második hullámában szinte folyamatosan látnak el COVID pozitív gyerekeket. Ők azonban a felnőttektől eltérően elsősorban nem úgynevezett covidos tünetek miatt kerülnek a klinikára, hanem egyéb problémával, amely mellett tünetszegény COVID-fertőzésük is zajlik – mutatott rá, hozzátéve: hiába tünetszegény a fertőzés, a környezetre az ugyanolyan veszélyes lehet. A sokszervi gyulladáson átesett gyerekeket várják a klinikák. A klinikákon elkülönítve vizsgálják és kezelik a gyanús, illetve igazoltan fertőződött gyermekeket. A Semmelweis Egyetemen a gyermekellátásban eddig 30 COVID pozitív esetet kezeltek a fekvőbeteg-ellátásban, míg a járóbetegek között 27 fertőzött volt. A sokszervi gyulladás tüneteivel kezelt gyermekek átvételét, illetve konzultációját az aktuális kapacitástól függően a II. Gyermekgyógyászati Klinika az egész országból vállalja. Dobozi Pálma Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem koronavírus koronavírus betegellátás A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
A Heim Pál Gyermekkórház a Facebook-oldalán is kiemeli: "a MIS-C tulajdonképpen egy fékevesztett immunválasz a Covidra, a szervezet védekező képességét immunglobulin kezeléssel lehet visszaállítani. A kórkép rendkívül változatos és súlyos megjelenésű, így mind a diagnózisa, mind terápiája komoly kihívásokkal jár. Éppen ezért a gyerekek gyógyítása kórházunkon belül is több szakterület szoros együttműködését igényli. Fontos, hogy a szülők is ismerjék a betegség jeleit, és azonnal jelezzék a gyermekorvosnak, ha hasonló tüneteket tapasztalnak gyermekükön. " Forrás, fotó:,, Facebook/Heim Pál Gyermekkórház Fotó: Freepik/lifeforstock (illusztráció)