A 2017-es, 4, 0%-os növekedéshez kisebb-nagyobb mértékben minden szektor hozzájárult. Az ÜHG-kibocsátás 2018-ban az 1990. évi érték 68%-a volt. A kibocsátott ÜHG mennyiségének 23%-a 2018-ban a szállítás, közlekedésből származott. Az egy főre jutó magyarországi ÜHG-kibocsátás 2000 és 2018 között folyamatosan az előzetes becslés szerinti EU28 átlagértéke alatt volt, 2018-ban annak mindössze 77%-át érte el. A vizsgált szektorok közül a közlekedés és a hulladékkezelés kivételével minden szektorban mérséklődött a kibocsátás. Előbbi szektorban 71%-os volt a növekedés 1985 és 2018 között. Ensz fenntartható fejlődési clock instructions. 1991–1996-ban a közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátása Magyarországon az 1990-es értékhez képest alacsony szinten stagnált, majd dinamikusan növekedett, elsősorban a bővülő gépjárműpark és ezzel párhuzamosan a bővülő áruszállítási teljesítmények miatt. 2007-re az 1993. évi mélypontjához képest 78%-kal emelkedett, 2009-től 2013-ig viszont számottevően mérséklődött a kibocsátás, mivel 2010-ben elsősorban a gazdasági válság elhúzódó hatása, valamint a magasabb adótartalom okozta áremelkedések miatt csökkent a motorbenzin- és a gázolajfogyasztás.
Miközben épp jelenleg tart az ENSZ 75. jubileumi, egyben az első virtuális közgyűlése, öt éve ezen napon fogadták el ugyanitt a "Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programját" és az abban foglalt Fenntartható Fejlődési Célokat, melyek egy jobb és fenntarthatóbb jövő ígéretét hordozzák. Az FF célok megpróbálnak választ találni azokra a globális kihívásokra, amelyekkel szembe kell néznünk, ideértve a szegénységet, az egyenlőtlenséget, az éghajlatváltozást, a természet pusztulását, a békét és a társadalmi igazságosságot veszélyeztető folyamatokat is. Az ENSZ és így a világ is óriási lépést tett előre, mikor az addig különálló fejlesztési, fenntartható fejlődési stratégiákat egy közös célrendszerré gyúrta össze. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) és a vállalatok szerepe a megvalósításban. Így gyakorlattá alakította azt a felismerést, hogy az egyes problémákra nem különálló, egymást gyengítő, hanem összefüggő, egymást erősítő válaszokat kell adni. Csodák azonban nincsenek. Az egyes szakterületek érdekcsoportjai által befolyásolt folyamat során számos olyan cél is került a dokumentumba, amely ellentmondásban van más célokkal, illetve amely célok – nem megfelelő megvalósításuk során – egymás ellen is "dolgozhatnak".
2013 és 2018 között a kibocsátás növekedését jelentős részben az áruszállítás teljesítményének és a személygépjármű állománynak a növekedése okozta. A közlekedés 1990-ben csupán 10%-kal járult hozzá a teljes kibocsátáshoz, 2018-ban már 23%-kal. A közlekedés súlya az unióban is jelentősen emelkedett 1990 és 2018 között. Az EU28 teljes ÜHG-kibocsátásának ez az ág 1990-ben 15%-át adta, 2018-ban már 25%-át. Nemzetközi kitekintés A magyar ÜHG-kibocsátás 1992-től együtt mozgott a későbbi EU28 trendjével. Globnev | Fenntartható fejlődési célok. Magyarországon az emisszió az 1990-es szinthez képest 2018-ra 32%-kal csökkent, ami kedvezőbb, mint az EU-28 átlag (–23%). A magyar értéknél a V4 országok közül Lengyelország kevésbé (–13%), Csehország (–35%) és Szlovákia (–41%) pedig jobban tudta csökkenteni kibocsátásait. A szomszédos országok közül Ausztria értéke a legkedvezőtlenebb (+2, 7%), Romániáé a legkedvezőbb (–53%). Horvátország mutatója a magyar érték és az EU28- átlagérték között helyezkedik el (–25%). Szlovénia mutatója mindössze 5, 6%-kal csökkent.
NRGreport | 2020. 01. 10. Ensz fenntartható fejlődési clock factory. 11:09 Az ENSZ 2015-ös közgyűlésén 193 ország kötelezte el magát 17 fenntarthatósági fejlődési cél (FFC) mellett, a nemzetközi együttműködési terv végrehajtását pedig 2030-as határidővel vállalták. A célok a legfontosabbnak ítélt globális problémákra javasolnak megoldást, ezek közé tartozik a szegénység, az egyenlőtlenség, a klímaváltozás és a környezetszennyezés is – írja a Qubit. A határidő lejárta előtt tíz évvel azonban nem túl rózsás a helyzet, és egy friss, a Nature-ben megjelent elemzés szerint a jelenlegi ütemmel számolva a 17-ből csak 2 cél elérése valószínű 2030-ig: az újszülöttek és az öt év alatti gyerekek megelőzhető haláleseteinek felszámolásához, valamint a gyerekek iskolázottsági céljainak teljesítéséhez jó úton halad a világ. Ezzel szemben a mélyszegénység felszámolásáról le lehet mondani, hiszen a legfrissebb becslések szerint még 2030-ban is legalább 430 millióan élnek majd a legmostohább körülmények között. Az éhezés megszüntetése, valamint az éghajlat és a biodiverzitás védelme tekintetében is jócskán alulteljesít a világ, de a Nature megjegyzi, hogy az elmúlt években jelentős fejlődés látható a fenntarthatósági, környezeti vagy egészségügyi kutatások terén és az érintett területek egyetemi oktatásában.
A KÖVET Egyesület szeretettel meghívja Önt a következő ingyenes webinárjára! Az ENSZ fennállásának 70. Te ismered a Fenntartható Fejlődési Célokat?. évfordulóján eptember 25-én a tagállamok elfogadták a Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programját (röviden Világunk -2030 program). A program azt a 17 Fenntartható Fejlődési Célt tartalmazza (SustainableDevelopmentGoals – SDG), amely minden ENSZ tagállam részére egyetemes érvényű és megadja a fejlesztések, célkitűzések és feladatok irányát. A 17 célból, 169 alcélból és 232 fenntarthatósági indikátorból álló rendszer a fenntarthatóság minden területét felöleli és zsinórmértékként szolgál a társadalom egésze számára: az államok, a városok, közösségek és a vállalatok számára is. A KÖVET Egyesület célja, hogy támogassa a vállalatokat a Fenntartható Fejlődési Célok adaptálásá érdekében a KÖVET létrehozott egy adatbázist ( KÖVET SDG Vállalati Adatbázis), amelyben egységes formátumban rögzíti a vállalatok már meglévő eredmé segítségével kiértékelhetőek a felvett adatokígy a vállalatok visszajelzést kapnak arról, hogy mennyiben járulnak hozzá fenntarthatósági célokhoz.
Szerinted mi az oka annak, hogy az elmúlt évtizedekben nem készült Magyarországon horrorfilm? Nagyon sok műfajban nem készült még magyar film. Hiányos a magyar filmek műfaji sokszínűsége. Miért van ez? Azt hiszem azért, mert lenézzük magunkat. Ami nem amerikai vagy nem nyugati, azt lenézzük. "Magyar horrorfilm? Ugyan már! " Szeretjük a mellünket döngetni, közben pedig lenézzük magunkat. Nem tudom, miért van ez. Ez nemcsak a magyar filmekhez való hazai hozzáállásra, hanem a magyar termékekre is igaz. Máshol a világban nem kell azért propaganda, hogy hazai termékeket fogyasszanak az emberek. A csehek például kifejezetten büszkék a saját filmjeikre és műfajtól függetlenül sokan megnézik a cseh filmeket a mozikban. A cseh nézőszámokat már régóta meg sem közelítjük. Nálunk egyformák a filmek, nincs műfaji sokszínűség. Anger Zsolt a Post Mortemben Bergendy Péter részéről nagy bátorság volt horrorfilmet leforgatni? Igen és jól tette. Miért ne lehetne magyar horror vagy sci-fi? Megvan hozzá a fantáziánk, van annyi történet, amelyet meg lehet jól csinálni.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A 39. Magyar Filmszemlén több fontos díjat is megkapott a film (forgatókönyv, vágás), a legjobb színész pedig Anger Zsolt lett. A moziban 32 ezren váltottak rá jegyet, de a gyártó által a YouTube-ra feltöltött kópia már 130 ezer néző felett jár. A 2008-as bemutató óta több magyar krimi és thriller készült, de A nyomozó sikerét egyik sem tudta megismételni, Gigor filmje így továbbra is különleges helyet foglal el a magyar zsánerfilmes panteonban. Egy emlékezetes jelenet A Poirot-krimik elmaradhatatlan csúcspontját, amelyben a detektív összetereli egy helyre a gyanúsítottakat, Gigor látványosan kiforgatja, nála egy álomszerű fantáziajelenetben kerül sor a nagy közös levezetésre. Az egyetemi előadóra hasonlító helyiségben azonban nem csak a potenciális elkövetők jelennek meg, de a történet összes szereplője, beleértve az áldozatot is, ráadásul a rejtélyt sem sikerül (ekkor még) megoldani. Olvass tovább! Klacsán Csaba: Szabad kéz – Gigor Attila rendező.
A színháznak nem ez a feladata, hanem az állandó megújulás és az "itt és most"-ban élés. Színházi színészként erre nekem kevés ráhatásom volt, ezért azt gondolom, hogy nekem máshol van dolgom. Kevés a kortárs darab? Nagyon kevés a kortárs darab, pedig a színháznak az lenne feladata, hogy több legyen. Kedvenc témán, hogy a Moliére darabokban azért vannak krinolinban a nők és rizsporos parókában a férfiak, mert több száz évvel ezelőtt úgy jártak az emberek. Moliére-hez ma nem kell krinolin szoknya és paróka. Azok a társadalmi viszonyok és érzelmek, amik akkor voltak már nem jönnek vissza, ahogy a korabeli viselet sem. A színház nem múzeum. A színháznak meg kell keresnie a mára érvényes témákat, kérdéseket és arra kell válaszokat adnia, amin együtt tudunk szórakozni és elgondolkodni. Anger Zsolt Forrás: Anger Zsolt FB oldala Forrás: 235 Productions Milyen terveid vannak a közeljövőre nézve? Rengeteg tervem van, de nagy részéről nem beszélhetek még, mert nem mindegy, hogy mikor kerül nyilvánosságra.
A nyomozó 2008-as magyar–svéd–ír film Rendező Gigor Attila Műfaj filmdráma filmvígjáték krimi Forgatókönyvíró Gigor Attila Főszerepben Anger Zsolt Blaskó Péter Fodor Tamás Juhász István Kassai Ilona Kerekes Éva Rezes Judit Simon Kornél Spolarics Andrea Sárosdi Lilla Tenki Réka Várnagy Katalin Tóth Ildikó Tamási Zoltán Zágoni Zsolt Operatőr Herbai Máté Gyártás Ország Magyarország Svédország Írország Nyelv magyar Forgalmazás Bemutató 2008 Korhatár III. kategória (F/7904/J) További információk weboldal IMDb A nyomozó 2008-ban bemutatott magyar-svéd-ír krimi Gigor Attila rendezésében, Anger Zsolt, Baló Márton András és Blaskó Péter főszereplésével. Forgalmazója a Budapest film. Cselekmény [ szerkesztés] Malkáv Tibor nincs jóban az élőkkel, boncmesterként keresi a kenyerét. Jobbára nincsenek is kapcsolatai. Egyetlen élő hozzátartozója a haldokló anyja. A műtétre nincs pénz. Tibor elvállalja, hogy megöl egy vadidegent anyja megmentéséért. Tibor végez Szirmai Ferenccel. A pénzt megkapja, úgy tűnik, minden rendbe jön.