Játékosaink az elmúlt 24 órában 29000 kvízt fejtettek, 76 labirintust jártak be és 1279 mérkőzést játszottak egymással. Csatlakozz te is ehhez a közösséghez! Hórusz Kebehszenuf Kuk Ozirisz Ptah Ré Szarapisz Széth Ámon Az ókori egyiptom legjelentősebb istennője, Ízisz, aki többek közt a nőiesség és a termékenység istene is. Férje, aki egyben a testvére is, a túlvilág és a halottak isteneként ismert. A többségnek nem okoz fejtörést megválaszolni ezt a kérdést és a válaszuk is jó. Mint minden kvízkérdést az oldalon, ezt is szerzői jog védi. Másolása nem engedélyezett. Kapcsolódó témakvízek: Ki volt az ókori egyiptomiak ifjú holdistene? » Ki volt Artemisz ikertestvére? » Mi az egyiptomi vallás szent bikájának neve? Melyik isten testvére és felesége volt egy személyben Ízisz az ókori egyiptomi vallás szerint?. » Melyik római istennő szent madara volt a páva? » Hány istenségből álló csoport volt az enneád az ókori egyiptomi vallásban? » Milyen állat volt Ápisz az ókori egyiptomi mitológiában? » Milyen állatként ábrázolták Szobek, egyiptomi istent? » Ki volt a harc és a háború istene az ókori görög mitológiában?
A téma vitaindítója: " Ezen az oldalon olyan gondolatokat olvashatsz, amelyek az embert állítják középpontba és bemutatják az istenmítosz és a teremtésmítosz tarthatatlanságát a XXI. században. " / Diogenes-44/ A közkedvelt témát a 2013-as évben itt folytatjuk. Megkérek minden kedves hozzászólót, hogy a témával kapcsolatos véleményét úgy fogalmazza meg, hogy az ne sértse mások alapjogait. Mielőtt válaszolsz egy véleményre, a következőket vedd figyelembe: "Minden egyénnek joga van a szabad gondolkodáshoz, a szabad vallásgyakorláshoz, a lelkiismereti szabadsághoz…"; "Minden egyénnek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz és a szólásszabadsághoz, ami azt is jelenti, joga van hozzá, hogy ne üldözzék a véleménye miatt, és azért sem, ha határokra tekintet nélkül, bármiféle eszközzel keresi, kapja és terjeszti az információkat és a gondolatokat. " Részlet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 18. és 19. Ozirisz minek az istene demeter. szakaszából. 30. cikk A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.
Ozirisz ősiségét mutatja, hogy csillaghoz is kapcsolták. A születési idő, a Nilus áradásának az ideje és az Orion csillagkép feltűnésének az egybeesése tette lehetővé, hogy az Orionnal azonosiísák. A héliopoliszi mitosz szerint apja, Geb után ő uralkodott istenek és emberek felett. Mint még Diodorosz is leírja, az embereket megtanította a földművelésre, szőlőtermesztésre – és a bor készitésére -, neki köszönhették a kultúrát. Uralma igazi aranykor volt. Öccse, Széth azonban meg szerette volna szerezni a trónját, ezért életére tört, és cinkosaival koporsóba rejtve a Nílusba vetette. A halott istent felesége, Izisz Bübloszban találta meg; a partra vetett koporsót egy tamariszkusz fa nőtte körül. Ozirisz minek az istene dionueszosz. Az ebből készült oszlopból bontotta ki Ízisz, majd varázsigéjével új életre keltette. Ezután foganta tőle fiúkat, az ifjú Hóruszt (görögösen Harpokratész). Széth azonban másodszor is életére tört, és ekkor a halott isten testrészeit az egész országban szétszórta. Izisz összegyűjötte őket – egy kivételével, amit a Nilusban az elefánthal, vagy a márna vagy a pérhal falt fel –, és ismét életre keltette.
Az előbbi a király boldog túlvilági életét volt hivatott biztosítani, az utóbbi az óbirodalmi uralkodók tetteit örökítette meg az események felsorolásával (Kr. e 2500k). Ozirisz, mint a halottak, vagyis a " nyugatiak élén levő " a Túlvilágon uralkodott. Az Újbirodalom korától valamennyi halott túlvilági ítélete színe előtt zajlott, és vele azonosultak az örök életre érdemesült halottak, az " igaz hangúak ". Ezzel biztosította az élet megújulását az emberek számára. A növény- és állatvilág újjászületését is neki tulajdonították. Ennek a tevékenységi körnek köszönhette, hogy testét gyakran a vegetáció zöld vagy a nílusi iszaptól termékennyé vált föld fekete színével ábrázolták. Ozirisz a Geb és Nut alkotta istenpár gyermeke volt. A héliopoliszi teremtésmítosz szerint az év végi első napon született, Széth, Ízisz, és Nephthüsz előtt. Felesége Ízisz lett. Mária Magdolna a titkos Istennő - 5. rész - Szellemvilág. Egy véletlen folytán egyszer Nephthüsszel hált, és ekkor fogant meg Anubisz, akit a balzsamozás isteneként ismerünk. (A thébai mitosz szerint Gebnek és Nutnak még egy gyermeke, az idősebb Hórusz (Haroérisz) is velük született, még pedig közvetlen Oziriszt követően, az év végi 2. napon. )
1849. augusztus 13. A vilgosi fegyverlettel Én nem találok semmi gyönyört, annak, mi nagy volt, elgázolásában. Fáj rálépnem arra, aki elesett – és olyan magasról esett. Ha valaha, úgy ma nincs ideje a rekriminációknak. Ha kimondta a magyar nemzet azt, hogy ez évében az Úrnak, a magyar nemzet fiai között nincsen párt, nincs testvérkülönbség, nincs osztálybüszkeség; nincs elvviszálykodás, nincs fajgyűlölet (1861). 528. Arad, 1849 augusztus 11. Kossuth és a kormány kinevezi Görgeyt fővezérré, ráruházza a legfelsőbb katonai és polgári főhatalm… | KOSSUTH LAJOS ÖSSZES MUNKÁI | Kézikönyvtár. Ha a magyar nemzetben volt bátorság kimondani azt, hogy 1861-ben nem ismer a magyar nemzet a múltak miatt száműzöttet, fölségsértőt, elítéltet. Akkor legyen a magyar nemzetben szív és ész kimondani azt is, hogy 1861-ben a magyar nemzetből a múltak miatt nincs vádlott, nincs elítélt, nincs hazaáruló! A csatában selyemzászlók lobognak… (Magyar népdal) A csatában selyemzászlók lobognak, Körülötte magyar fiúk zokognak. Ne sírjatok hű, szerető magyarok, Igaz vérrel váltsátok a hazátok! Még Aradon szépen szólott a banda, Világosnál gyászba borult a haza. Mintha sírt volna az Isten maga is, Hogy maradna a földön egy magyar is.
– olvasható Bohusné Szögyény Antónia visszaemlékezéseiben, aki Világoson a törzstisztek házigazdája volt. Görgeit és kíséretét Rüdiger fogadta, s miután a csatarendben felsorakozott csapatok előtt ellovagoltak, a katonák megkezdték a fegyverek letételét. Az orosz átvételi jegyzék szerint 29 889 fő, 9339 ló, 144 löveg volt ekkor a fel-dunai hadsereg, az utolsó harcképes magyar erő létszáma. Kép: Görgei Világosnál leteszi a fegyvert Rüdiger altábornagy előtt, 1849. Vincent Smokowski litográfiája A tábornok abban reménykedett, hogy az orosz hadsereg biztosítani fogja a magukat megadók életét. Fegyverletételi szándékát bejelentő levelében kérte is Rüdigert, hogy bajtársait ne szolgáltassák ki az ellenség bosszúvágyának: "Talán elég lesz, ha egymagam leszek annak áldozata. 1849 augusztus 13 an hour. " Az orosz fővezér és a cár is ettől tartottak, s ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy Görgeit ne végezzék ki. Az orosz hadifogságban levelet írt a mozgó seregek vezetőinek és a magyar kézen lévő erődök és várak parancsnokainak; tudatta a fegyverletétel hírét, s a mozgó csapatokat, valamint a nehezebben védhető erősségeket példája követésére hívta fel.
Vagyis úgy gondolta: ha a győztesek a szabadságharcunk vezetői közül valakit kivégeztetnek, egyedül õ legyen az, hiszen Aradon és Világosnál a nemzet nevében õ vállalt magára minden felelősséget. Tudjuk, nem adatott meg neki a mártírhalál lehetősége, mert az oroszok nagyhatalmi presztízskérdést formáltak abból, hogy nagyhatalmi vetélytársuk, Ausztria legalább Görgeynek megkímélje az életét. Akitől az oroszok előtti fegyverletétel választása származott. Ott mindjárt a Világos utáni napokban elszakították a bajtársaitól, akiknek a felelősségre vonása a Temesvárnál győztes Haynau hatáskörébe tartozott. 1849 augusztus 13 an hr. Görgeyinek az ausztriai Klagenfurtba való internálás lett a büntetése, ahonnan csak az 1867. évi kiegyezés után térhetett haza Magyarországra. Szívesen osztozott volna az Aradon kivégzett bajtársainak sorsában, de hiába tiltakozott az elkülönítése ellen. Romantikus egyéniség, Jókai-regényekbe illő hős volt, akinek számára az életben maradás is tragédia. Egyéni tragédiáját még megsokszorozta az, hogy a Törökországba menekült Kossuth – az idegen földön egyre fokozódó keserűséget érezve a szabadságharc bukása miatt – Görgeyivel szemben megfogalmazta az árulás vádját.
A kormány abban reménykedve, hogy kiegyezhet az oroszokkal, az ország sérelmeit és a fegyveres harc jogosságát megindokoló iratot fogalmazott meg, és augusztus elején az 1848-as alkotmány szavatolása fejében a koronát is felajánlotta egy orosz nagyhercegnek. A cár azonban minden politikai tárgyalást megtiltott az orosz főparancsnok Ivan Fjodorovics Paszkevics hercegnek, így az a követeket nem fogadta. A magyar hadvezetés úgy döntött, hogy nem erőszakol ki csatát a Haynau vezette osztrák sereggel, hanem minden erőt a Tisza–Maros szögében von össze, így egyszerre vonta magára az orosz és az osztrák főerőket. A visszavonuló Görgei manővereivel az intervenciós erők egyharmadát, négyszeres túlerőben lévő ellenséget kötött le. Aradra augusztus 9-én érkezett meg, aznap, amikor a fővezérré kinevezett Bem József Temesvárnál csatát vállalt a császáriakkal, és döntő vereséget szenvedett. Temesvár, 1849. augusztus 13. - HUNHÍR.info. Görgei és Kossuth Lajos utolsó találkozója augusztus 10-én feszült légkörben zajlott, mert Görgei az aznapi minisztertanácson közölte: ha Temesvárnál csatát veszítenek, leteszi a fegyvert.
Miután Guyon Richárd hírt hozott a temesvári csúfos vereségről és a déli hadtest összeomlásáról, Görgei augusztus 11-én a haditanács elé vitte a kapituláció kérdését, és a jelen lévő 80 tábornok – két ellenszavazattal – úgy döntött, leteszik a fegyvert. Nem igaz tehát, hogy Görgei egymaga döntött volna a megadásról; másrészt – a döntéshozó személyétől függetlenül – felelős döntés született, ugyanis ilyen pozícióban a harc csupán értelmetlen vérontás lett volna. 1849 augusztus 13 ans. Miután Kossuth, a szabadságharc vezetője nem számíthatott arra, hogy akár Haynau, akár Paszkievics tárgyalásba bocsátkozik vele, Görgei – az esetleges kedvezőbb feltételek érdekében – rábírta őt a lemondásra. A kormányzó elnök és kormánya – Szemere Bertalan kivételével – augusztus 11-én távozott Aradról, a tagok többsége ekkor már a határ felé vette az irányt; a diktátori jogkört elnyert Görgei a következő napokban megpróbált az oroszokkal alkudozni a békéről, de Paszkievics – cári utasításra – elzárkózott a politikai tárgyalásoktól.