A műsor ismertetése: A formátum eredetije a Game of Chefs, amely a TV2 képernyőjén Séfek séfe címmel kerül adásba, Liptai Claudia műsorvezetésével. A gasztro-tehetségkutatóban amatőr és profi szakácsok próbálják meggyőzni a műsor három profi séfjét, Wolf Andrást, Vomberg Frigyest és Krausz Gábort. Bárki jelentkezhetett, aki elmúlt 16 éves. Amatőrök és szakmabeliek egyaránt lehetőséget kaptak arra, hogy megmérettessék magukat a konyhában. A jelentkezők munkáját három szakmailag elismert, neves séf értékeli, majd a legjobb 18 versenyző kiválasztása után csapatokba rendeződve mentorálják újdonsült tanítványaikat. Amellett pedig, hogy a konyhaművészet minden fortélyát igyekeznek megtanítani mentoráltjaiknak, azért is küzdenek, hogy az ő csapatukból kerüljön ki a győztes, a Séfek Séfe. Az első fordulóban a versenyzőknek egy órájuk van arra, hogy elkészítsék azt az ételt, melyet majd futószalagon tálalnak a három séfnek. Ezeket ők objektíven, azaz "vakon" kóstolva értékelik, tehát kizárólag az számít, hogy mi került a tányérra.
Rocksztár és Oscar-díjas színész zsűrizett a gasztroreality műsorok ősében, ahol a versenyzőknek még a pénzügyekhez is kellett érteniük. 1990. július 2-án vasárnap délután a Nagy-Britannia lakosai televíziózás történeti eseménynek lehettek szemtanúi. Ekkor került adásba a MasterChef (Mesterszakács) című műsor első adása, ami teljesen új alapokra helyezte az akkor egyébként már fél évszázada futó főzőshow-kat. A MasterChefben fordult elő először, hogy civilek veszi át a főszerepet a konyhában, ráadásul még versenyeznek is egymással: ezzel megszületett a mai gasztrorealityk őse. A feljegyzések szerint már a középkorban is rendeztek főzőversenyeket Bagdadban, Irak mai fővárosában. A város kereskedelmi központnak számított, ezért nagyon sok élelmiszer, fűszer érkezett oda a nagyvilágból, a szakácsok pedig egymással vetélkedtek, ki mit tud kihozni a hatalmas választékból. A "királyi" TV-ben, vagyis a BBC-n futó MasterChefet csak kitalálni lehetett nehéz, maga a recept már nagyon egyszerű volt.
Az új büntetőeljárási törvény (Be. ) hatályba lépésével jelent meg a feltételes ügyészi felfüggesztés jogintézménye. Azonban a feltételes ügyészi felfüggesztés nem egy teljesen új, eljárást gyorsító eljárási mód, hanem közvetlen elődje a vádemelés elhalasztása volt. Vádemelés elhalasztása Érdemes megemlíteni, hogy a vádemelés elhalasztása a kezdetekben nem volt általánosságban minden személyre alkalmazható intézkedés. A magyar jogrendszerbe az 1995-ös büntetőeljárási törvény vezette, de csak a fiatalkorúak esetén volt lehetséges alkalmazni. Az általánossá, bárkire alkalmazhatóságát az 1998-as büntetőeljárási kódex tette lehetővé. A feltételes ügyészi felfüggesztés A feltételes ügyészi felfüggesztés szabályait közvetlenül az egyezségre vonatkozó szabályok után találhatjuk meg az új büntetőeljárási törvényben. Az intézkedésnek elsőnek a feltételrendszereit olvashatjuk a jogszabályban. A rendelkezések értelmében az ügyészség határozattal felfüggesztheti az eljárást, ha a gyanúsított jövőbeni magatartására tekintettel az eljárás megszüntetése várható.
(6) Az ügyészség az (5) bekezdésben foglalt rendelkezéstől csak különös méltánylást érdemlő esetben térhet el. Eljárás a feltételes ügyészi felfüggesztést követően § (1) A terhelt nem büntethető a feltételes ügyészi felfüggesztés alapját képező bűncselekmény miatt, ha a 416. § alapján történt feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartást tanúsította vagy annak tartama eredményesen eltelt, kivéve, ha a) a feltételes ügyészi felfüggesztés elrendelése törvénysértő volt, vagy b) a (2) bekezdés alapján az eljárás folytatását kell elrendelni.
Az eljárást a járási ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztéssel zárta le tavaly októberben. A vádlott a vádhalasztás ellenére a zaklatásokat egyre agresszívebb módon tovább folytatta 2020. novembere és 2021. márciusa között, sokszor a sértett kiskorú gyermekében is félelmet keltve. A mindenáron való kapcsolatteremtés érdekében módszerét váltogatva volt, hogy köszönetnyilvánító levelet és nyakláncot dobott a sértett postaládájába a folyamatos elutasítások ellenére. Az sem tartotta vissza, hogy a sértett feljelentésére induló újabb nyomozásban távoltartást rendelt el vele szemben a bíróság, valamint gyanúsítottként hallgatták ki. A vádlott a felette levő lakásban lakó sértett háborgatását úgy is folytatta, hogy kétnaponta a plafont verte, ordítozott. A vádlott magatartása a sértettekben komoly félelmet keltett, kamerát is szereltettek fel a bejárati ajtó elé, melynek felvételei alapján látták, hogy a vádlott hallgatózik, az ajtón levő ablakon keresztül próbál leskelődni. A járási ügyészség a vádlottat zaklatás vétségével vádolja.