A folyamatnak fontos részét képezik a különböző, patakmederben élő növények, például algák, mohák, melyek az anyagcseréjükhöz, a biológiai folyamataikhoz használják fel a vízben lévő szén-dioxidot, ezzel felgyorsítják a mésztufagátak képződését. A növényzet kikorhadása miatt pedig igen lyukacsos, szivacsos szerkezetű lesz a kőzet, ami miatt a népnyelvben darázskőnek is gyakran nevezik. Lillafüredi-vízesés – Miskolc. Sebesvíz nem véletlenül kapta nevét Hazánkban több helyen is előfordul ilyen mésztufa-vízeséssor, a Mecsek kedvelőinek például bizonyára ismerősen cseng a Melegmányi-völgy neve, ahol szintén ilyen forrásmész-lépcsőket láthatunk. De a Bükk is bőven rejt ilyeneket. A legnagyobb forrásmész-kiválás a lillafüredi Szinva-vízesés közelében található. Bár a mostani vízesés részben mesterséges eredetű, korábban természetes vízesések zúdultak lefelé a Szinva- és Garadna-patakok találkozásánál, és a vízesés napjainkban is építgeti mésztufagátját. Hazánk legnagyobb mésztufagátja zárta el a patakok útját egykor, felduzzasztva vizüket és megteremtve a Hámori-tó természetes elődjét, mely tehát a Plitvicei-tavakhoz hasonló módon jöhetett létre.
Lillafüredi-vízesés Országok Magyarország Folyó Szinva Magasság 20 m Elhelyezkedése Lillafüredi-vízesés Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén é. sz. 48° 06′ 15″, k. h. 20° 37′ 24″ Koordináták: é. 20° 37′ 24″ A Wikimédia Commons tartalmaz Lillafüredi-vízesés témájú médiaállományokat. A Lillafüredi-vízesés ma Magyarország legnagyobb függőleges esésű vízesése húsz méteres magasságával. A vízesést a lillafüredi Palotaszálló építésekor alakították ki, tehát mesterséges vízesés, eredetileg a Szinva patak a Hámori-tóba torkollott. Lillafüredi vízesés. A sétányról, ami nagyjából a vízesés felénél éri el a vízesést, a korlát mellett egy ösvényen – ahogy az a képen is látszik – biztonságosan le lehet jutni a vízesés alá, az Anna-mésztufabarlang felől pedig közvetlenül a vízesés lábához jutunk. Az Anna-mésztufabarlang egy része a vízesés alatt van. Kialakítása [ szerkesztés] A vízesés körül 2006 telén jégcsatorna alakult ki A híres Palotaszálló 1925 és 1929 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban.
Készüljünk fel rá, hogy a vízesésnél mindig néhány fokkal hűvösebb van, így jól tesszük, ha gondoskodunk némi extra ruházatról, még akkor is, ha egyébként remek kirándulóidőben vágunk neki a túrának. A Római-fürdő (Bakonynána) A Gaja-patak Jásd és Bakonynána közé eső részét állítólag már a rómaiak is fürdőhelyül használták, innen jön a neve is, hogy Római-fürdő, ráadásul még egy vízesés is tartozik hozzá. Lillafüred fátyol vízesés térkép. A megközelítése nem túl bonyolult, Bakonynánától mintegy két kilométerre található, ha pedig Jásd felől akarnánk felkeresni, úgy valamivel hosszabb útra kell számítanunk. Ha már a vízesésnél járunk, mindenféleképpen keressük meg a közelben található Savanyó Jóska-barlangot is, ami a legendák szerint annak idején az utolsó bakonyi betyár búvóhelyéül szolgált. A környék vizes és csúszós, így egyáltalán nem baj, ha jó minőségű túracipőben vágunk neki a kiruccanásnak, elkerülve ezáltal a baleseteket. Ördögmalom-vízesés (Visegrád) A Visegrádot Pilisszentlászlóval összekötő Apát-kúti-völgy önmagában is megér egy rendesebb kirándulást, mivel csodaszép környék és a tömegturizmus igényeinek megfelelően kiépített is.
A Szalajka-völgyben található zuhatagot télen a jég miatt inkább gyakorlott túrázóknak ajánljuk. Tündér-lépcső – Mecsek Fotó: Wikimedia Elsőre nem gondolná az ember, hogy létezik ferde vízesés, pedig egy zuhatag is éppúgy folyhat ferdén, mint bármi más. A picit oldalra dőlő, lépcsőzetesen kialakult köveken zubogó patak vizéhez Óbányán, az ország egyik legcsinosabb kis falván át vezet az út. Lillafüred fátyol vízesés modell. Nem igényel különösebb tapasztalatot túrázás terén, kivéve ha az ember a jeges lépcsőkön akar lépkedni: ahhoz elég sok minden kell a bátorságon kívül. Római fürdő – Bakony Fotó: Shutterstock Valamennyivel Eplény mellett van egy olyan forrás, amit már a rómaiak is megtaláltak maguknak és a fürdésre használták. Az ókori zuhanyt a híres Gaja-patak vonalán kell keresni egy eléggé csúszós úton, ami a Savanyó Jóska barlangba visz minket. A Fátyol-vízeséshez hasonlóan itt sem árt a cipőre helyezhető csúszásgátló és a csuszamlós talaj miatt sétáljunk körültekintően.
A csillagvizsgáló épületével szemben kap helyet a 25 méter magas, faszerkezetű kilátó. Az erdőterületen, fák között megépülő 5 szintes építmény minden szintjén kitekintő található, ami lehetőséget ad az erdő állományának szintenkénti megismerésére, valamint a kilátó tetejére érve tengerszint feletti 258 m magasból belátható az egész Zselici Tájvédelmi Körzet, az erdők, a környező települések és megfelelő idő esetén akár a Balaton-felvidék tanúhegyei, a Mecsek és a horvátországi Papuk hegység is. Egy rövid ajánló: Cím: 7477 Zselickisfalud 064/2 hrsz. GPS: N 46º 14'12" E 17º 45'56" Gépkocsival: A Zselici Csillagpark Kaposvár központjától 25 km-re délre található. Hotel Kardosfa*** | Látnivalók Zselicben. Kaposvártól két útvonalon közelíthető meg: A Kaposvárt és Szigetvárt összekötő 67-es főúton haladva, amennyiben Kaposvár felől érkezünk, akkor Simonfa település után 2, 5 km-re (az emelkedőt követően) a főútról jobbra nyíló, jól láthatóan kitáblázott erdei bekötőúton. A Szigetvár felől érkezőknek Bőszénfa után 2, 6 km-re kell balra bekanyarodni ugyanitt.
Kaposvártól alig 20 kilométerrel délre, a zselici erdő mélyén mászhatjuk meg hazánk legmagasabb, fából épült kilátóját. 2015-ös megnyitása óta már több tízezren csodálták meg legfölső szintjéről a sokszínű zselici tájat, a távoli Badacsonyt, a Mecsek vonulatait és a horvátországi Papuk-hegység vonulatát. A dél-dunántúli Zselic a Mecsek hegységet körülvevő dombkoszorú nyugati tagja, hazánk egyik legritkábban lakott tájegysége. A páratlan szépségű környék a nevét – egyes források szerint – a honfoglalás kori szláv lakosságtól kapta, a makkot jelentő "zselod" szavuk ugyanis az ott őshonos tölgyre, és az egykor elterjedt makkoltató sertéstartásra utal. Zselici kilátó lehet az Év kilátója - Kis szines - Hírek - KaposPont. A méltatlanul kevéssé ismert tájat elsősorban sajátos klímája és az annak következtében kialakult kivételes élővilága teszi egyedülállóvá. Csak ezen a dombvidéken alakít társulást az egyébként hegyvidékekre jellemző bükk a délies elterjedésű ezüsthárssal, amely a nyári melegben már messziről mutatja fénylő levelei fonákját. Tavasszal, még lombfakadás előtt virágszőnyegre lelhet az ide látogató.
Nyitva tartás és jegyárak Nyári nyitva tartás: Június 15. - augusztus 31. : keddtől vasárnapig 10-18 óráig Téli nyitva tartás: Szeptember 01. - június 14. Zöld utakon a Zselic szívében • Gyalogtúra » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. : keddtől vasárnapig 9-17 óráig Jegyárak Felnőtt jegy: 1600 Ft/fő Kedvezményes jegy (diákok, nyugdíjasok, pedagógusok részére): 1200 Ft/fő Családi jegy (3-9 fős csoport esetén): Felnőtt jegy: 1360 Ft/fő Kedvezményes jegy: 1020 Ft/fő Csoportjegy (10 fős, illetve nagyobb létszámú csoport esetén) Felnőtt jegy: 1280 Ft/fő Kedvezményes jegy: 960 Ft/fő Planetáriumi jegy: 800 Ft/fő További jegyárak (távcsöves bemutató, éjszakai túra) Cím: 7477 Zselickisfalud 064/2 hrsz. GPS: N 46Âş 14'12" E 17Âş 45'56" (bővebben) Telefon: 82/505-180 Mobil: 30/1907-360 E-mail: Weboldal: Facebook: Forrás:
A 25 méter magas kilátó a környék legmagasabb pontján áll. A legfelső, 5. emeletre csigalépcső vezet, a tetejéről mesés panoráma tárul elénk, kilátással a Zselicre, tiszta időben a Balaton-felvidék tanúhegyeire, a Mecsekre és a horvátországi Papuk-hegységre.
Később mozi, ifjúsági klub, múzeumi raktár is működött benne, végül a kaposvári természetbarátok vették meg 1985-ben, hogy 3 év önkéntes munkával felkészítsék azóta is élő szerepére. ) Zselickisfaludot magunk mögött hagyva, jobbra szép kilátás nyílik Szilvásszentmártonra és a völgyben elterülő halastóra. Átmegyünk a Szentmártoni-árok patakjának hídján, és szép rétek, mezők mellett haladunk, amíg jobbra nem irányít jelzésünk. Egy kerítés mellett felsétálunk a szemközti erdősávhoz, ahol egy kapun kell átmennünk, majd betérünk a fák közé. Rövidesen kiérünk a szép erdőből, elhaladunk egy magasles mellett, és a cserjés, alig taposott ösvényen megcélozzuk a hegyoldalt, ahol az erdő szélén ismét rábukkanunk a jelzésre. Vadregényes erdei úton lépegetünk, mely rövidesen kivezet egy széles kocsiútra, ahol mi balra indulunk tovább. A jelzések kétszáz méter után balra bevisznek egy keskenyebb ösvényre, így érkezünk a Hindai-bérc geológiai tornyához, ahol kifújhatjuk magunkat. A szép kilátás kedvéért a bátrabbak felmászhatnak a betontorony kilátószintjére.