Az indulást Varga Józsefé, az első férfi tévébemondóé, az érett korszakot pedig Kovács P. Józsefé. Kovács P. József a Magyar Televízió bemondója a hírolvasó stúdióban. (MTI Fotó: Hámor Szabolcs) A korán, alig 51 évesen elhunyt Varga József egyedi személyiségével a magyar televíziózás kezdetétől magára szabta a tévébemondó, műsorvezető és kommentátor szerepét és műfaját. Már 1949-től újságíróként dolgozott, s a Magyar Rádióban figyeltek fel vonzó orgánumára. Így 1960-ig bemondóként itt is mikrofon elé ült. A Magyar Televízió hőskorától pedig a nézők közkedvelt "Varga Jóskája" lett, bemondóként, hírolvasóként. Varga József. A felvétel készítésének pontos ideje és készítője ismeretlen Sokoldalúságát gálaműsorok, szilveszteri szórakoztató összeállítások és az országot lázban tartó Táncdalfesztiválok népszerű konferansziéjaként is bizonyította. A TV Híradó kommentátoraként, sajátosan fanyar személyiségével elnyerte a "Savanyú Jóska" becenevet, miközben feladatkörét jóval kiterjesztve megteremtette a hétköznapi történések tévé-jegyzetét.
Varga József Varga József 1972-ben Született 1929. december 21. Abony Elhunyt 1981. május 28. (51 évesen) Budapest Beceneve Savanyú Jóska Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása tévébemondó, műsorvezető, kommentátor, újságíró Kitüntetései Kazinczy-díj Halál oka szívinfarktus Sírhely Farkasréti temető (36/1-1-59) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Varga József témájú médiaállományokat. Varga József ( Abony, 1929. – Budapest, 1981. ) magyar tévébemondó, műsorvezető, kommentátor. Tanulmányai [ szerkesztés] Szülőhelyén, Abonyban végezte el az általános iskolát, majd Budapesten megszerezte a gimnáziumi érettségit. Újságírói tanulmányokat folytatott, s ilyen végzettséget szerzett. Pályafutása [ szerkesztés] 1949-től 1952-ig a Friss Újságnál működött újságíróként. Szép orgánuma miatt a Magyar Rádió bemondója 1952-1960 között, majd a Magyar Televízió hőskorának egyik közkedvelt bemondója lett (1958-1981), s ugyancsak itt hírolvasó bemondó is volt (1960–1970). A TV Híradó munkatársaként belpolitikai kommentátor, műsorvezető, főmunkatárs (1970–1981) volt.
Média - Televízió - Varga József bemondó Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1977. július 1. Varga József bemondó felkészül a Televízió Híradó című műsorára. MTI Fotó: Friedmann Endre Varga József (1929-1981) a Magyar Rádió bemondója (1952-1960), a Magyar Televízió bemondója (1960-1981), majd hírolvasó bemondója (1960-1970). A TV Híradó munkatársaként belpolitikai kommentátor, műsorvezető, főmunkatárs (1970-1981). Készítette: Friedmann Endre Tulajdonos: MTI Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-878598 Fájlnév: ICC: Nem található Személyek: Varga József Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Fényes, Teccophoto PHG260, Prémium Extra fényes, Teccophoto PL285, Prémium Választható méretek:
A tévében és a tévének élt. Kovács P. József műsorvezető a News Room-ban, a televízió 30 éves híradó szerkesztőségében. (MTI Fotó: Hámor Szabolcs) Az idén 80 esztendős Kovács P. József bemondó, műsorvezető és előadóművész is a magyar televíziózás legfelkészültebb, meghatározó arcai közé tartozik. Irodalomtanára Szabó Magda volt. 1959 tavaszán országos szavalóversenyt nyert, az élő tévéműsorban egy Ady-verssel. A Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatójaként Fischer Sándor beszédtechnika-tanára ajánlotta neki, jelentkezzen bemondónak a Magyar Televíziónál. 1962-től itt lett műsorvezető, gálaműsorok, ünnepi hangversenyek, vetélkedők konferansziéja, irodalmi műsorok előadója. Évtizedekig a TV Híradó hírolvasó bemondójaként láthatták. Hivatásos előadóművészként és műsorvezetőként a Magyar Versmondók Egyesületének tagjaként is vállalt fellépéseket. BORÍTÓKÉP: Budapest, 1977. július 1. Varga József bemondó felkészül a Televízió Híradó című műsorára. Varga József (1929-1981) a Magyar Rádió bemondója (1952-1960), a Magyar Televízió bemondója (1960-1981), majd hírolvasó bemondója (1960-1970).
A televíziózás világnapján ezúttal nem a gyönyörű bemondónőkre, hanem a korszakos férfi bemondókra emlékezünk. Karakter 2021. 11. 21 | olvasási idő: kb. 4 perc Horgonynak hívják az Egyesült Államokban azokat a televíziós személyiségeket, akik képesek a képernyőhöz láncolni, "horgonyozni" a nézőket. A többnyire főműsoridőben sugárzott híradók, beszélgetős műsorok, show-k, vetélkedők házigazdái gyakran sok évtizedes karrierjük során nézők generációinak életében meghatározó szereplők. Ahogy a világot látjuk és érzékeljük, azt a 20. század második felétől a televíziózás határozta meg. Tamási Eszter és Varga József műsorvezetők a Magyar Rádió és Televízió első táncdalfesztiváljának döntőjében. (MTI Fotó: Szebellédy Géza) A magyar tévés "horgonyoknak" részben hálásabb, részben hálátlanabb szerep jutott. A csatornák és műsorok kínálatában egészen az 1990-es évekig, a kábel-, műholdas- és kereskedelmi adók, később az internetes terjesztés térnyeréséig, nem volt túl nagy választék. Ennek ellenére a tévébemondónők sorai közt két férfi neve fémjelzi a magyar televíziózást.
Szép orgánuma miatt a Magyar Rádió bemondója 1952-1960 között, majd a Magyar Televízió hőskorának egyik közkedvelt bemondója lett (1958-1981), s ugyancsak itt hírolvasó bemondó is volt (1960–1970). A TV Híradó munkatársaként belpolitikai kommentátor, műsorvezető, főmunkatárs (1970–1981) volt. A TV Híradó felfedezte benne az egyedi, sajátosan fanyar személyiséget, amivel szinte új műfajt – "a hétköznapi történések tévé-jegyzetét" - teremtett meg a hírmagyarázataiban. Sokoldalúságát az 1960-as, 1970-es évek szilveszteri szórakoztató műsoraiban is bizonyította. Munka közben lett rosszul, s rövid szenvedés után infarktusban halt meg 51 évesen. Működése Hír- és külpolitikai műsorok bemondója A TV jelenti Fórum Parabola TV Híradó Ismeretterjesztő sorozatok narrátora Haladás Integrál Iskolatévé Képes krónika Képzőbűvészet ( Rodolfo bűvésziskolája) Logika és az automaták Szovjetunió Konferanszié Intervíziós gálaműsorok és szilveszteri műsorok állandó konferansziéja volt. Ismerős hangok ( Kovács Katival együtt) Sztárparádé – paródiafesztivál (1968) Táncdalfesztivál (1966; 1967; 1968) Filmjei Álljon meg a menet!
Amennyiben a beltéri ajtók beépítését velünk végezteti el, gyakorlatilag minden terhet átveszünk. Elvégezzük a helyszíni felmérést, beépítést, viseljük a beépítésből adódó kockázatokat. Tok méretezése (gerébtok, pallótok esetében): szabványméret esetében valódi tok külméret (vaktok +2 cm) 75 cm x 210 cm valójában 73 cmx 209 cm 90 cm X 210 cm valójában 88 cm x 209 cm 100 cm x 210 cm valójában 98 cm x 209 cm Kétszárnyú 140 cm X 210 cm valójában 138 cm x 209 cm Ez a gerébtokra és pallótoka is érvényes. Tehát a szabványméret igazából a falnyílásban kihagyandó nyílásméret, és az abba 1 cm szerelési hézaggal illeszkedő beltéri ajtó tok külmérete. Pallótok vagy gerébtok. Tok méretezése utólag szerelhető tok esetében. pl 75 cm x 210 cm névleges, szabvány méretében esetében a tokmag külmére 73 cmX 209 cm, melynél a 75 cm x 210 cm a kihagyandó nyílás mérete, a 73 cm x 209 cm pedig a beltő tokmag mérete, melyre a gerébtokkal, és pallótokkal ellentétben a borítás (takaróléc) már fel van szerelve, így külön lécezni már nem kell.
Fenyő beltéri ajtók műszaki paraméterei A beltéri ajtólapok vastagsága 42 mm. Alapanyaga hossztoldott lucfenyő, vagy borovifenyő, hibakiejtett. Felár esetében kérhetőek toldás nélküli kivitelben is. A beltéri ajtók, kontraprofilos, rövid csapos technológiával készülnek, hagyományos s alakú üvegező léc kiképzéssel, vagy egyenes beszegezőléccel. A beszegező lécek alapesetben csak az üveghelyeken, külön kérésre a betéteknél is kivehetőek. Házilagos festésnél adott esetben előny, de plusz munkát is jelentenek. Küszöb az előre legyártott kiviteleknél vakküszöb, aljzatbetonra állítható. Méretre készített, rendelt ajtóknál normál küszöb, amelyre rázár az ajtólap. Ezeket az ajtókat már a kész burkolatre helyezzük el. Amennyiben nincs küszöb az ajtó tokot közvetlenül a kész burkolatra állítjuk rá. A tok lehet pallótok, gerébtok vagy utólag szerelhető tok. Mi a különbség a gerébtok és a pallótok között nyílászáróknál?. Amennyiben nem biztos a méretezésben, feltétlenül kérje ki a beépítést végző szakember véleményét, nemcsak a tok fajtáját, hanem annak méreteét illetően is.
Változó falvastagságra és változó felületi színnel, anyaggal. Nem csak a gyors szerelhetőség volt a szempont, hanem az is, hogy könnyen kibontható legyen, és ne függjenek a szerelések a kötésidőkhöz. Újabban a leggyakoribb tokelhelyezés a poliuretán habos kitöltés, rögzítés. Ezeknél az utólag szerelhető tokoknál egy stabil elhelyezési módszer, gyakorlatilag a falhoz ragasztjuk a tokokat. Vissza bontása egyszerű, ugyan egy -egy doboz "purhab" a kárát veszi. A poliuretán habnak itt is van ugyan kötési ideje, minden képen időtényező, de átfedésnél elhanyagolható. A száraz elhelyezésnek a csúcsát jelenti az újfajta Startec Frame Fix tokrögzítő elem melynek a piaci létjogosultsága és gyors pontos szerelhetősége sokat segíthet az ajtógyártóknak. A szerelő habok környezet és egészségre való károsító hatása is elmarad. A szerkezet mechanikus rögzítést ad, jó állíthatósági lehetőségekkel. Telepítés után az ajtó azonnal használatba vehető. Kézi szerszám igénye minimális. 3 szerszám a 12-höz a hasonló habos tokrögzítéssel szemben.. Nincs szükség a fal nedvességtartalmának figyelésére és a hőmérsékletre sem függő.