Ízőrzők / Gyöngyöstarján – Felföldi László Atya

Thursday, 22-Aug-24 02:24:47 UTC

Pin on Ízőrzők receptjei

Diós-Mákos Vekni - Ízőrzők

Mákos, diós kalács Egy örök klasszikus A magyar konyha egyik tradicionális tésztája az alább bemutatott kelt tészta. (Kalács). Ezt a diós, mákos változatot ritkán készítik, mert helyette a hasonló kinézetű, ám más tésztából álló beiglit részesítik előnyben, azt is főleg csak Karácsonykor. Ez a diós, mákos tészta ebéd utáni édesség lehet, vagy reggelinek is kiváló. Gyermekzsúrok, uzsonnák kedvelt édessége is. Hozzávalók: 40 dkg fehérliszt, 3 db tojás, 3 dkg élesztő, 4-5 dl tej, 1 ek. olaj, 1 ek. Fonott diós kalács - ÍZŐRZŐK. porcukor, 25 dkg cukros darált mák, 25 dkg cukros darált dió, 10 dkg mazsola, 1 csomag vaníliás cukor, 2 dkg zsír a tepsi kikenéséhez. Elkészítése: A porcukrot, a lisztet 2 tojássárgájával, egy csipet sóval fél dl tejben megfuttatott élesztővel és a maradék langyos tejjel puha kelt tésztát dagasztunk kb. fél óráig. Ha már sima a tészta és elválik az edénytől, beletesszük az egy evőkanál olajat, és ezzel együtt még újabb 5 percig dagasztjuk a tésztát. Majd felemeljük és lisztet szórunk a tálba alá, a tetejét is megszórjuk liszttel, letakarjuk egy tiszta konyharuhával és langyos helyen (szobahőmérsékleten) a duplájára kelesztjük.

Fonott Diós Kalács - Ízőrzők

Elkészítés 1. lépés A tejet langyosítsd meg, rakj bele egy teáskanál cukrot, morzsold bele az élesztőt, majd várj körülbelül 10 percig, amíg felfut, azaz jócskán megnő a térfogata. A lisztet szitáld egy tálba, keverd hozzá a maradék cukrot, a sót, készíts egy mélyedést a közepébe, majd üsd bele az egyik tojást, add hozzá a puha vajat és az élesztőt. Dagassz rugalmas tésztát, majd amikor elválik a kezedtől, az edénytől, és hólyagos, letakarva keleszd egy órán át. 2. lépés A töltelékhez a tejet keverd össze a cukorral, a mákkal, és forrald fel. Kis lángon főzd, amíg a massza besűrűsödik, és add hozzá a reszelt citromhéjat. 3. lépés A megkelt tésztát tedd át lisztezett felületre, oszd két részre, és nyújtsd ki vékony téglalapokra. Kend meg a mákos keverékkel, és tekerd fel, mint a bejglit. Diási diós kalács - ÍZŐRZŐK. Bélelj ki egy tepsit sütőpapírral, rakd bele a tekercseket, és keleszd 30 percig. Pihentetés után kend le felvert tojással, és forró sütőben, 180 fokon süsd meg 30 perc alatt. A belül folyós csokis kalácsnak nem lehet ellenállni, főleg a gyerekek imádják.

Diási Diós Kalács - Ízőrzők

Rákenjük a mákos tölteléket, feltekerjük, majd sütőpapírral kibélelt tepsiben koszorút formázunk belőle. Az összeillesztésnél gondosan összenyomjuk, nehogy szétváljon a sütés során. Fogunk egy kést, és a kalács külső oldala felől a feléig, két-három centiméterenként bevagdossuk. Felvert tojással átkenjük a tetejét, és előmelegített sütőben kb. 40 perc alatt megsütjük. A tészta másik részéből kisebb napraforgókat készítünk. Ezt kicsit vékonyabbra nyújtjuk, mint az előzőt. Nagy fánkszaggatóval, vagy egy méretes bögrével kiszaggatjuk. Az egyiket a közepétől indulva tortacikk szerűen bevágjuk, de nem teljesen a széléig. Ezt egy másik kör alakú tésztalapra ráhelyezzük, majd a bevagdosott tésztacikkeket kifelé kihajtjuk. A középen keletkező körbe fél szem porcukorba mártott kajszibarackot helyezünk. Diós-mákos vekni - ÍZŐRZŐK. Ezeket a kisebb kalácsokat is megkenjük tojással, és megsütjük.

A tésztát kb. 35x35 cm nagyságúra nyújtjuk, majd hosszában félbevágjuk. A tészta mindkét felét megkenjük a máktöltelékkel, majd hosszában felgöngyölítjük. A hengereket összetekerjük és sütőpapírral fedett tepsibe helyezzük. A tojásfehérjét, tejet, cukrot összekeverjük, és a kalácsot lekenjük vele. A sütőt 50 fokra bekapcsoljuk, a kalácsot a sütőbe tesszük, és 20 percig ezen a hőfokon megkelesztjük (szép nagyra nő ez idő alatt). Utána 180 fokra állítva 30 percig sütjük. Közben alufóliával letakarjuk a tetejét, hogy meg ne égjen. A receptet Vass Lászlóné küldte be. Köszönjük! Hasonló receptek

Jó étvágyat kívánunk hozzá!

A Pécsi Egyházmegye arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy Felföldi László atya 2021. január 6-án esedékes püspökké szentelése és beiktatása – a világjárvány miatt – zártkörű szertartás keretében, kizárólag meghívott vendégek részvétele mellett történik majd a Pécsi Székesegyházban. A szervezők nyomatékosan kérik, hogy a hívek se egyénileg, se szervezett formában ne szervezzenek zarándoklatot a szertartásra, mert nem lesz lehetőség a bejutásra. Felföldi László atya püspökké szentelését a Pécsi Egyházmegye élőben közvetíti. A Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban a szenteléssel egy időben kivetítőn keresztül lehet majd bekapcsolódni a szertartásba. A Pécsi Egyházmegye hivatalos közleménye Felföldi László püspökké szenteléséről és beiktatásáról: Mint ismeretes, Őszentsége Ferenc pápa 2020. november 18-án Mons. Felföldi Lászlót, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános helynökét, a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház plébánosát pécsi megyéspüspökké nevezte ki. Az új főpásztor püspökké szentelésére és beiktatására 2021. január 6-án, Urunk megjelenése (Vízkereszt) ünnepén 10.

Felföldi László Atys.Ryzom.Com

Főtisztelendő Mons. Felföldi László Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Geszteréden született 1961. február 4-én egy háromgyermekes család fiaként. Az általános iskolai tanulmányait követően a piaristák kecskeméti gimnáziumába járt (1975–1979), majd pedig elektroműszerészi végzettséget szerzett Nyíregyházán (1979–1981). Ezt követően felvételt nyert az Egri Főegyházmegye papnövendékei közé, 1981 és 1986 között Egerben végezte filozófiai és teológiai tanulmányait. 1986. június 21-én szentelték pappá az Egri Főegyházmegye szolgálatára. Újfehértón (1986–1988) és Egerben (1988–1990) szolgált segédlelkészként, majd a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye létrehozása után Nyíregyházán volt segédlelkész (1990–1996), püspöki titkár (1996–1998), irodaigazgató-helyettes (1998–2009), plébános a Debreceni Megtestesülés Plébánián (2003–2017), pasztorális helynök (2003–2015), a debreceni esperesi kerület esperese (2007–2017). 2015-től a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános helynöke. 2017-től az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet vezetője, a hitoktatás feladatának és az akolitusok csoportjának koordinátora, valamint a Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház plébánosa.

Felföldi László Atya

Nagyon szeretem, amikor egy fiatal azt mondja nekem, hogy,, szeretnék veled leülni beszélgetni", mert ebben benne van az a biztonságérzet, hogy ő ezt szabadon megteheti. Nyíregyházán van egy közösség, amelynek részese és szolgálója lettem: mindazt a tudást és tapasztalatot át kell adnom az embereknek, amit én az elmúlt években megkaptam. Mint a gyümölcsfa, amely azért fáradozik, hogy gyümölcse legyen és azt átadhassa. Az ember méltóságának a legvalóságosabb mutatója, hogy képes ünnepelni, ez a családnak és az egyénnek is rendkívül fontos. Magyarországon igazából csak egy ünnep van, a Szenteste: ez az egyetlen este, amikor elcsendesednek a városok, minden azt sugallja, hogy tessék hazamenni. Ünnepelni igazán otthon lehet, de ehhez az kell, hogy megálljunk és hazataláljunk. " ————–,, Főtisztelendő Mons. Felföldi László Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Geszteréden született 1961. február 4-én egy háromgyermekes család fiaként. Az általános iskolai tanulmányait követően a piaristák kecskeméti gimnáziumába járt (1975–1979), majd pedig elektroműszerészi végzettséget szerzett Nyíregyházán (1979–1981).

Felföldi László Ata Ii

Felföldi László ( Geszteréd, 1961. február 4. –) magyar római katolikus pap, a Pécsi egyházmegye 85. püspöke. Élete [ szerkesztés] Háromgyermekes család fiaként született. Általános iskolai tanulmányait követően a kecskeméti piarista gimnáziumba járt (1975–1979), majd Nyíregyházán elektroműszerészi végzettséget szerzett (1979–1981). Ezt követően felvételt nyert az Egri főegyházmegye papnövendékei közé; 1981 és 1986 között az egri szemináriumban végezte filozófiai és teológiai tanulmányait. 1986. június 21-én szentelték pappá az Egri főegyházmegye szolgálatára. Újfehértón (1986–1988) és Egerben (1988–1990) szolgált segédlelkészként, majd a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye létrehozása után Nyíregyházán volt segédlelkész (1990–1996). Ezt követően püspöki titkár (1996–1998), irodaigazgató-helyettes (1998–2009), plébános a Debreceni Megtestesülés Plébánián (2003–2017), pasztorális helynök (2003–2015), a debreceni esperesi kerület esperese (2007–2017). 2015-től a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye általános helynöke.

Felfoldi László Atya

Fotó: Lambert Attila A szobában orchideák, a templomkertben egész nyáron át nyíló virágok. Sokak örömére nemcsak játszótér, kondipark, trambulin, röplabda- és focipálya, pingpongasztal és kosárpalánk, hanem állat­simogató is van itt – mindez a debreceni Megtestesülés-templom plébánosa, Felföldi László keze munkája. Laci atya nagyon szeret kertészkedni és az állatokkal foglalkozni. "Babusgatom a növényeimet, s amikor úgy érzem, nehéz valami, kiszököm a természetbe. " Pasztorális helynökként a munkanapot az irodában tölti, az estéket pedig a plébániai közösségekkel. A Megtestesülés-templom mellett a józsai plébániát is ellátja, így valóban "szöknie" kell, ha a természet közelébe vágyik. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye legnagyobb városában él, pedig a Geszteréden, ebben a kis faluban töltött varázslatos gyerekkora miatt mindig is falusi plébániára vágyott. A plébánosi lakás "felvirágzása" nem az orchideákkal kezdődött. Laci atya többféle szobanövény nevelésével próbálkozott, de a fáktól árnyékolt szobákban nem maradtak meg a virágok.

Szevasztok! – csak így, derűsen, az oly jól ismert hangnemben üdvözölte a szép számban megjelent híveket az első plébánosi szolgálatái helyére hazatért főpásztor, aki prédikációjában – mint ahogy teszi ezt oly sokszor – a családban rejlő értékekről és annak négylábú pilléréről, a családi asztal fontosságáról elmélkedett. Kiemelte, az embernek a teremtett világban otthonra kell találni és ez az otthon a család, mely az emberi élet mélye és lényege mindnyájunk számára, azoknak is, akiknek másként alakult az élete és magukra maradtak. Társadalmunk életben maradásának nincs más útja és lényege, mint a családi asztal, amely köré leülünk egymással. Jézus is így alapította meg az Egyházat. Egy asztalhoz ültette a tanítványokat, amelyből lett aztán az utolsó vacsora asztala, a szeretet közösségének az asztala, ahol pedig semmi különös nem történt, mint hogy leültek, találkoztak, beszélgettek egymással és Istennel. Ugyanakkor az asztalnak van terhe, súlya és szenvedése, de ereje és küldetése is, ami akkor teljesedik be, akkor látjuk valódi örömét és gazdagságát, ha a két asztal, az oltárasztal és a család asztala párhuzamosan létezik egymás mellett.

Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre