Abban az esetben, ha a próbaidő alatt bármelyik fél felmond arra kell figyelni, hogy a felmondást még a próbaidő alatt köteles közölni a másik féllel. Ez a szabály arra is vonatkozik, ha a munkáltató a dolgozóval postai úton kívánja közölni a felmondás tényét (pl. : betegszabadság esetén). Ebben az esetben is érvényes, hogy a felmondás kézhezvétele számít a közlés időpontjának, tehát a kipostázott dokumentumokat még a próbaidő lejárta előtt el kell juttatni a dolgozóhoz. Amennyiben a dokumentumok kézhezvételére a próbaidő lejárta után kerül sor, az indok nélküli, azonnal felmondás jogellenesnek minősül. Abban az esetben, ha az átvételt a munkavállaló megtagadja vagy szándékosan megakadályozza közlés hatályosnak minősül, azonban erről jegyzőkönyvet kell felvenni. KÖZÖSSÉG KÖZELGŐ ESEMÉNYEK raktáros, Szombathely, lakatos, ápoló, lángvágó, ács-állványozó, elektroműszerész, biztonsági őr, alkatrész értékesítő, pénzügyi ügyintéző, bérszámfejtő, női szabó, hidegburkoló, paktum, munkáltatói juttatás, projektmenedzser, asztalos, uniós források, felszolgáló, pályaorientáció, ingyenes, anyaggazdálkodó, top 6.
A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás a munkaviszonyt felmondási idő nélkül a felmondás közlése napján megszünteti. Fontos, hogy a próbaidő alatti, indokolás nélküli azonnali hatályú felmondást legkésőbb a próbaidő utolsó napján közölni kell a másik féllel. Ha például a dolgozó a próbaidőt követő napon veszi át a felmondást, az már nem lesz jogszerű. A próbaidő alatti felmondás során is be kell tartani a jóhiszemű és a tisztességes joggyakorlás, valamint az egyenlő bánásmód követelményét. Amennyiben a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás ezen elvekbe ütközik, akkor a felmondás jogellenes lesz. Időről-időre előforduló példa, hogy a próbaidőn lévő várandós női munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg a munkáltató, indokolás nélkül. Ha ebben a helyzetben a munkáltató nem tudja bizonyítani, hogy betartotta az egyenlő bánásmód követelményét, és a felmondásra nem a dolgozó várandóssága adott okot, akkor felmondása jogellenes lesz. Forrás: Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
Például, ha a munkavállaló beosztása szerint december 31-én 23 órakor végezne, de ezután még egybefüggően három óra rendkívüli munkaidőt teljesít, akkor ebből egy óra az óévre, két óra viszont már a következő évre számolandó el a 250 órás maximum szempontjából. (Természetesen arra is figyelemmel kell lenni, hogy január elsején, mint munkaszüneti napon csak szigorúbb szabályok alapján rendelhető el rendkívüli munkaidő. ) Ha viszont munkaidőkereten felüli túlórákról beszélünk, az értelemszerűen nem lesz megállapítható az aktuális keret lezárásáig. Például, a 2017. novembertől 2018. január végéig tartó munkaidőkeretben teljesített kereten felüli túlórákat a január végi zárás után kell elszámolni, és így már a 2018-as rendkívüli munkaidőbe számítanak bele a 250 órás szabály szempontjából. Szintén éves kerete van a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak. Eszerint a munkáltató naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapig (vagy háromszázötvenkét óráig) foglalkoztathatja munkavállalóját a szerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen, vagy más munkáltatónál.
Így például, ha a felek által kikötött próbaidő 2022. január 1. napján jár le, de a munkáltató csak 2021. december 31-én adja postára a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást indokolás nélkül a munkavállaló részére, a munkaviszonyt jogellenesen szünteti meg (mivel 31-e az utolsó munkanap, a munkavállaló biztosan nem fogja átvenni a postai levelet január 1. napjáig). Ennek indoka, hogy a próbaidő lejártát követően nincs lehetőség az indokolás nélküli megszüntetésre. Rendkívüli munkaidő Az érdekesség a fenti esetben az, hogy a munkanaphoz képest az évnek nincs a naptári évtől eltérő értelmezése. Ennek kiemelt jelentősége van a rendkívüli munkaidő szempontjából. Rendkívüli munkaidőnek a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama minősül. A jelenleg hatályos Mt. szerint – az önként vállalt túlmunkát ide nem számítva – a teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra, kollektív szerződés rendelkezése alapján 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
Ezen szabályt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. A keret azonban nem vihető át a következő évre, akkor sem, ha az utolsó munkanap éppen átnyúlik a két naptári év között. Például, ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje december 31-én 22 órakor érne véget, de ezután még egybefüggően három óra rendkívüli munkaidőt teljesít, akkor ebből két óra a 2021. évre, egy óra pedig már a 2022. évre számolandó el a maximum szempontjából. Ugyanakkor arra fokozottan ügyelni kell, hogy munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelhető el. A munkaidőkereten felüli túlóra azonban az éppen aktuális keret lezárásáig nem lesz megállapítható. Így pl., ha a keret 2022. február 28. napján jár le, abban az esetben a kereten felüli túlórákat február 28. napja után kell elszámolni, azaz a többletórákat már nem a 2021. évi, hanem a 2022. évi rendkívüli munkaidőbe kell beszámítani az éves túlórakeret szempontjából.
dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd 2021. 12. 28., 12:35