1984-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett fogorvosi diplomát, ezt követően 1988-ban fog- és szájbetegségekből, 1993-ban pedig szájsebészetből tett szakvizsgát. Implantológiával is foglalkozik. Fogászati Röntgen – Dr. Skapinyecz és Társa Kft.. 1995 óta magánpraxist vezet, mely mellett OEP által finanszírozott rendelést is folytat. Magánrendelője a Debreceni Egyetem akkreditált képzőhelyeként működik; szájsebész rezidensek, fogorvostanhallgatók gyakorlati képzését is biztosítja, felügyeli. Ezen kívül dentálhigiénikusok, fogászati asszisztensek és fogtechnikusok elméleti és gyakorlati képzésében is részt vesz.
Alkalmazd a legjobb fogászok Miskolc helyen 1. Adamantin Kft. fogász - 0. 5 km távolságra Miskolc településtől 3549 Miskolc Most online (Mutass többet) (Mutasson kevesebbet) 3. Top-Dentál Fogászat 6. Big Dent Fogászat 7. Fresh24Dental Miskolc 8. Lenor Fogászat - Miskolc 9. Medorim Fogászat 10. Feszty Fogászat 12. El-Dent Fogászati Bt. 13. Dental-Soft Fogászat 14. Dr. Fog Bt. 16. Dent-Land Bt. 17. Thani Bt 18. Dr. Margóczi Péter E. V. 20. Nn-Dent Fogászat 22. Fehér Fog Dental 23. Ist-Dent Kft. 4. 5 km távolságra Miskolc településtől 3528 Miskolc 25. Helio - D Kft. 26. Perfekt-Dent Kft. 27. Tutti - Dent Fogászat 28. Presi-Dent 98 Kft. 29. Kovács Dr Zsigmond 31. Kneféli János 33. Kocsis Mária 34. Pro-32 Kft. 35. Csokonay László 38. Kós Dr Ágnes 39. Dr. Lajos Edit 41. Kavi Med Kft. 43. Matolay Dr Tamás 46. Dapsy-Dent Bt. 47. Gaál Jolán 48. Kiss Dr Ildikó 50. Janovszky Márta 51. Wopera László 53. Doctor Dent Bt. 54. Doktorduó Bt. 56. Kaló Dr Mária 57. Dr. Joós Teréz Fogorvos, Miskolc. Dr. Fog Fogorvosi Bt. 58. Dr. Botka És Társa Bt.
Fogorvos Cím: Borsod-Abaúj-Zemplén | 3529 Miskolc, Soltész N. K. 86/A magánrendelés 46/501050 [email protected] Rendelési idő: n. a. Dr. Asztalos Tamás Fogorvos, Miskolc, Fagyöngy u. 2-4. Dr. Bajzát Szilvia Fogorvos, Miskolc, Fagyöngy u. Balázs Renáta Anita Fogorvos, Miskolc, Kerpely A. u. 1. Balogh András Fogorvos, Miskolc, Budai József u. 30. Csepregi Enikő Fogorvos, Miskolc, Csabai kapu 9-11. Csokonay László Fogorvos, Miskolc, Széchenyi u. 62. Darvas Zsuzsanna Fogorvos, Miskolc, Kerpely A. Dicsőfi Sándor Zsolt Fogorvos, Miskolc, Szemere u. 18. Erdősi Mária Fogorvos, Miskolc, Árpád út 16. DR. AL-TANNOURI MICHEL NABIL FŐORVOS | orvosadattar.hu. 1/3. Farkas Tamás Fogorvos, Miskolc, Csabai kapu 9-11. Fedor Krisztina Fogorvos, Miskolc, Első u. 10. Felföldi Eszter Fogorvos, Miskolc, Mikes K. 5. Gál Csilla Fogorvos, Miskolc, Budai József u. Garadnai Nóra Fogorvos, Miskolc, Gyula utca 14. Gőz Imre Fogorvos, Miskolc, Kőporos u. 6. fsz/2. Hajdú Gabriella Fogorvos, Miskolc, Hunyadi u. 14. Hajdú Eszter Fogorvos, Miskolc, Budai József u. Hegedűs Katalin Fogorvos, Miskolc, Mikes K. Hercegfalvi Adrienn Fogorvos, Miskolc, Kerpely Antal u. Hornyák Csaba Fogorvos, Miskolc
A mozgalom mindezek ellenére fennmaradt, és az emberiség egyik legnagyobb közös vállalkozása lett. A nemzetközi szövetségeket, nemzeti olimpiai bizottságokat és az olimpiai játékokat szervező bizottságokat tömörítő olimpiai mozgalom legfelsőbb, nem kormányzati szervezete a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Ókori olimpia versenyszámok. A testület székhelye 1915-ig Párizs volt, azóta a svájci Lausanne. A NOB-nak jelenleg 90 rendes és 36 tiszteletbeli tagja van (a két magyar tag Schmitt Pál - aki 1995-1999 között alelnök is volt – és Aján Tamás), a NOB elnöke a német Thomas Bach, tiszteletbeli elnöke a belga Jacques Rogge. (Az MTI alapján készített összeállítás)
Az ókori testkultúra egyik legfontosabb részegységeként mindenképpen külön kell említeni az olimpiai játékokat, hiszen ez volt a korszak legnagyobb és legtöbb embert megmozgató, rendszeresen megszervezett sportvetélkedője. A városállamok vallási szertartásaihoz kapcsolódott sok sportesemény, melyből a legjelentősebbek a pánhellén játékok, ahol szabad görög férfiak mérték össze erejüket békeidőben, amikre általában 4 évente került sor. Iszthmosz, Püthia, Nemea és Olümpia városokban zajlottak a versenyek, melyet az Olümposz hegyéről figyelő isteneknek ajánlottak. A városok egymással is versenyeztek, és mivel Olümpia (mely kb. 100 km-re van az Olümposz hegy lábától) nyert többször is, így a többi helyen később elmaradt a versenyek szervezése és a győztes hely versenyei éltek tovább, melyen minden település sportolói indulhattak. Ezekből a pánhellén rendezvényekből alakultak ki később az Olümpiai játékok néven megrendezett események, az első Kr. Az ókori testkultúra 3. rész - Az olimpiai játékok | SamanSport.hu. e. 776-ban, Zeusz főisten tiszteletére, ahol még csak egy versenyszámban, a stadionfutásban nevezhettek.
Később bevezettek más futószámokat, a diszkosz- és gerelyvetést, távolugrást, birkózást, majd az ökölvívást, kocsiversenyt és pankrációt is, a versenyek időtartama pedig 5-6 napra nőtt. A győztesek, akik csak babérkoszorút kaptak, egész Hellászban óriási tiszteletnek örvendtek. A római hódítás után az olimpiák presztízse csökkent, végül I. Theodosius császár i. u. 393-ban véget vetett a több mint ezeréves tradíciónak, és betiltotta a játékokat. Az olimpiai eszme felélesztésével a reneszánsz óta próbálkoztak. A 17. századi Angliában, majd a francia forradalom alatt, 1796-tól rendeztek "olimpiai" játékokat, érdekesség, hogy utóbbi során használták először mértékegységként a métert. A 19. század második felében Angliában olimpiai fesztiválokat tartottak, az 1821-ben függetlenné vált Görögországban 1859-től került sor a Pánhellén Játékokra. Ókori olimpiai versenyszámok: by Janka Szaniszló. 1869-ben ezért építették újjá márványból az ókori athéni stadiont, amely 1896-ban aztán az első újkori olimpiai játékok színhelye lett. Az olimpia eszméjét végül a francia Pierre de Coubertin báró vitte sikerre.
Néhány játékon érdekes számok is indultak, pl. fegyveres futás, trombitások és kikiáltók versenye, stb. A papnőket leszámítva a nézőtéren is csak férfiak lehettek. A római idők véget vetettek a sikertörténetnek, ahogy megnövekedett a katonai és politikai befolyása a rómaiaknak. Itália vallása és teljes kultúrája eltér a görögökétől, mely a középső és alsó társadalmi rétegekben nem okozott ugyan jelentős változást, de az arisztokraták körében és az államvezetésben igen, akiknek a politikai befolyása meghatározó volt. A pentathlon - sporttörténet. A poliszokban a vagyonosak is támogatták a pánhellén játékokat, mert a sport és a művészet egyaránt a legnemesebb időtöltéseknek számított. Ezzel szemben a rómaiaknál a hatalmas lakomák és a gladiátorviadalok voltak inkább közkedveltek. Ebből persze még nem következett, hogy vége szakad az olimpiai játéksorozatnak, hiszen a római katonák is részt vettek a versenyeken. A Kr. u. első században is még megtűrték a császárok, sőt, pl. Őrült Néró császár maga is részt vett a versenyeken, ahol fogataival és versmondásával első helyezett lett (bár ezt úgy érte el, hogy megtiltotta másoknak a nevezést).
A sport tehát a politika eszközévé vált, és tulajdonképpen ez hozta el a hanyatlást. A vallási különbözőségek megosztották a Római Birodalmat, ezért a császárok az egység megteremtését azzal akarták elérni, hogy a rómaitól eltérő vallási szertatásokat betiltották. A pánhellén játékok (valamint ebből adódóan az Olimpia) is ennek esett áldozatául, de nem azonnal. Hivatalosan 393-ban szüntette meg I. Theodosius császár, amit a görögök nem tartottak be, törvénytelen módon folytatódtak a játékok. 435-ben II. Theodosius császár leromboltatta Olümpia Zeusz templomát és a versenyhelyszíneket, így végérvényesen megszűntek ezek a rendezvények. A sport fogalma több, mint egy évezreden keresztül teljesen eltérő vagy semmilyen jelentéssel nem bírt az európaiak számára. A felvilágosodás kora volt az, mely újra felfedezte a hellén eszmerendszert.
Coubertin olyan olimpiát tervezett, amelyen minden nemzet részt vehet, és az angol fair playt az antik tradícióval ötvözi. Az 1894 nyarára Párizsba összehívott Nemzetközi Atlétikai Kongresszuson 13 ország 49 sportszövetségének képviselői vettek részt, köztük az 1860-ban Nagybecskereken született Kemény Ferenc. A tanácskozásnak két programpontja volt: az olimpiák felújítása és az amatőr-kérdés. Ekkor alakult meg Demetriosz Vikélasz görög diplomata vezetésével a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amely úgy döntött: az új olimpiákon valamennyi nemzet sportolói részt vehetnek. A görög hagyomány miatt az első versenyeket Athénba, a következőt Coubertin tiszteletére Párizsba tervezték, majd négyévenként más-más ország valamelyik nagyvárosába. A társaság megfogalmazta az Olimpiai Chartát is, a mozgalom jelszava a latin Citius, altius, fortius - azaz: "Gyorsabban, magasabbra, erősebben" lett. Az athéni játékok megrendezése a pénzhiány miatt sokáig bizonytalan volt, de végül sikerült átépíteni a 70 ezer nézőt befogadó athéni stadiont, és a görögök nemzeti ünnepén, 1896. április 6-án megnyílt a tíz napig tartó első újkori olimpia.
Később gyarapodott a versenyszámok mennyisége, aminek következtében egyre növekvő népszerűségnek örvendett az esemény. A győztesek fejére olajfaág koszorú került, egész életükre ingyen ellátták étellel-itallal őket, hősnek járó tiszteletet kaptak, szobrot emeltek nekik és egyre több görög hitte, hogy ezeket az embereket majd az isteneik kegyeikbe fogadják. A többi helyezettel nem foglalkoztak. A játékok idején szüneteltek a harcok. Az első néhány évtized után újabb futószámok jelentek meg, először Kr. 708-ban pedig a pentathlon, melyet sokáig a legnagyobb becsben tartottak, győztese a legsokoldalúbb sportolónak számított (részegységei: stadionfutás, diszkoszvetés, távolugrás, gerelyhajítás, birkózás). Később birkózás és ökölvívás versenyszámokban, ill. a Kr. 6. században lovasversenyeken (négyesfogatok és lovaglás) is lehetett indulni. A legdurvább sport, a pankráció is ebben az időszakban jelent meg, melyek általában az egyik fél halálig tartottak. A nevezési szabályok némileg változtak, mikor az ifjaknak is lehetőséget adtak a bizonyítása (de csak a kevésbé veszélyes sportágakban).