Szegedi Tudományegyetem Idegennyelvi Kommunikációs Intézet 6722 Szeged, Honvéd tér 6. További elérhetőségeink »
Aikido Klub, Szeged – Aikido – maradj aktív és egészséges Skip to content Időpontok: hétfő 18:45-20:15 szerda 18:45-20:15 péntek 18:45-20:15 Kapcsolat: telefon: +36 (30) 261 8256 email: Helyszín: Szeged, Honvéd tér 5B
A torony alatti bejárat fölött színes mozaikon a református egyház jelképe, az Isten Báránya látható. Az épület két oldalán színes üvegablakok foglalnak helyet. Az épületet tervező Borsos József azt szerette volna, ha a református templom méltóan egészíti ki a Dóm látványát a városképben. A református templom építkezése 1941. szeptember 7-én kezdődött és a világháború évei alatt is folytatódott. A létesítmény 1944 nyarára állt szerkezetkészen, az első istentiszteletre csak a harcok befejeződése után, 1947. november 30 -án kerülhetett sor. A templomot 1949. december 26 -án szentelték föl. Források [ szerkesztés] A Wikimédia Commons tartalmaz Honvéd téri református templom témájú kategóriát. Honvéd téri református egyházközösség (magyar nyelven). Parókia Portál, 2011. augusztus 26. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27. ) Református templom (magyar nyelven). Csongrád Megyei Örökségtár. ) Honvéd téri református templom (magyar nyelven). Délmagyarország, 2003. június 1. ) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Borsos József (építész) Magyar építészet a 20. század első felében
Ellenőrzött adatok. Frissítve: április 4, 2022 Nyitvatartás A legközelebbi nyitásig: 2 óra 11 perc Közelgő ünnepek Nagypéntek április 15, 2022 07:30 - 13:30 A nyitvatartás változhat Húsvét vasárnap április 17, 2022 Zárva Húsvéthétfő április 18, 2022 07:30 - 17:30 A nyitvatartás változhat Munka Ünnepe május 1, 2022 Vélemény írása Cylexen Regisztrálja Vállalkozását Ingyenesen! Regisztráljon most és növelje bevételeit a Firmania és a Cylex segítségével! Ehhez hasonlóak a közelben Non-stop nyitvatartás Honvéd Tér 7, Szeged, Csongrád, 6722 A legközelebbi nyitásig: 3 óra 41 perc Vitéz Utca 9., Szeged, Csongrád, 6722 A legközelebbi nyitásig: 2 óra 41 perc Aradi Vértanúk Tere 3., Szeged, Csongrád, 6720 Petőfi Sándor Sugárút 9, Szeged, Csongrád, 6700 Tisza Lajos krt. 85-87., Szeged, Csongrád, 6720 Dugonics tér 3, Szeged, Csongrád, 6727 Kárász U. 16., Szeged, Csongrád, 6720 Somogyi U. 16., Szeged, Csongrád, 6723 Kölcsey U. 8, Szeged, Csongrád, 6720
A maszkot továbbra is lehet viselni, ha valaki így érzi magát nagyobb biztonságban. Általános nyitvatartás munkaszüneti napok Hétfő 07:30-17:30 Kedd 07:30-15:30 Szerda 07:30-15:30 Csütörtök 07:30-15:30 Péntek 07:30-13:30 Szombat zárva Vasárnap zárva Térkép
Székhely: 1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 9.
Szeleczky Zita 1941-ben nem volt náci: ez volt a bűne. 1945-ben nem volt kommunista: akkor ez volt a bűne. Színésznő volt, mélyen hívő ember és magyar: a nemzetiszocializmustól éppúgy féltette Magyarországot, mint a nemzetközi szocializmustól, a náci csürhétől éppúgy, mint a kommunista hordáktól. Egy hol a nácik által, hol a kommunisták által megszállt országban az ilyen ember mindig bűnös. És nem Szeleczky Zita volt az egyetlen ember ebben az országban, aki éppúgy félt a náciktól, mint a kommunistáktól. Szeleczky Zita 1941–42-ben egy színi évadon át, dörgő tapsvihartól ünnepelve, az Operett Színház színpadán játszotta és énekelte Huszka Jenő operettjében 48-as forradalmárként: Soha ne legyen idegen zászló Budavár fölött. A nézők értették, miről és miért énekel. Szeleczky Zita félt. Mindenki félt. Komp-országban élünk. Hitler embertelen birodalmából Sztálin embertelen birodalmába sodorta hazánkat a gátlástalan, erkölcstelen nagyhatalmi érdek. Magyar örökség. És aki 1945 után nem lett a proletárdiktatúra híve vagy engedelmes alattvalója, ha itthon élt, ha itthon maradt, megtűrt "egyéb" volt, ha elmenekült: klerikális, antiszemita, reakciós, fasiszta.
Szeleczky Zita élete és művészi munkássága mindenképpen példaértékű kell, hogy legyen a mai fiatalabb korosztályok számára is. Ki tudja, hány generáció fog még felnőni anélkül, hogy tudná, kiről is van szó, amikor azt mondom: a Nemzet kishúga? Ki az a nő, aki eszménykép volt férfiak, katonák milliói előtt? Önzetlensége, hazaszeretete és tenni akarása... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása 5% 3 990 Ft 3 790 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 379 pont 6 990 Ft 6 640 Ft Törzsvásárlóként: 664 pont 4 999 Ft 4 749 Ft Törzsvásárlóként: 474 pont 4 990 Ft 4 740 Ft 3 600 Ft 3 420 Ft Törzsvásárlóként: 342 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
A múlt század egyik legendás színművésznője 1915. április 20-án született Szeleczky Olga néven. A Zita keresztnevet 1916-ban, a koronázás évében Zita királyné tiszteletére kapta, emiatt egy időben 1916-ot jelölte meg születési évének. Az élete során rögös utat megjárt színésznő 1999. július 1-jén hunyt el, végakarata szerint a családi sírhelyen, Nekézsenyen helyezték örök nyugalomra. Még életében kiválasztatta Zászlós Zsóka György versének egy részletét, hogy az kerüljön fel majd síremlékére: 'Szépséget a békében, hitet a háborúban, vigaszt az összeomlásban, reményt a hontalanságban – adhat-e valaki ennél többet nemzetének? ' Sírhelyét a temető bejáratánál útbaigazító tábla jelzi. A bronzból készült dombormű Szeleczky Zitát formája meg, Domonkos Béla alkotása. Szeleczky Zita élete: A leírást javítanom kell. Szeleczky Zita nem legendás színművészünk volt, hanem az elmult évszázad kiemelkedő művésze. (A Zita nevet 1915-ben kapta, születése után. Semmi köze Erzsébet királynéhoz - ezt az én anyagomban találta a szerző - de nem én írtam be - csak nem vettem észre, hogy benne van!!! )
– Budapest, 1950. ) magyar zeneszerző, karmester, banktisztviselő, szivarkahüvelygyáros. Új!! : Szeleczky Zita és De Fries Károly · Többet látni » Emléktáblák Budapest XI. kerületében Budapest XI. kerülete szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz. Új!! : Szeleczky Zita és Emléktáblák Budapest XI. kerületében · Többet látni » Farkas–Ratkó-díj A Farkas–Ratkó-díj a Pesti Magyar Színház és az új Nemzeti Színház két társulata között kiosztott elismerés. Új!! : Szeleczky Zita és Farkas–Ratkó-díj · Többet látni » Hajmássy Miklós Hajmássy Miklós (Zalaegerszeg, 1900. július 2. – Buenos Aires, 1990. február 9. ) magyar színész, színigazgató. Új!! : Szeleczky Zita és Hajmássy Miklós · Többet látni » Halálozások 1999-ben Ez a szócikk az 1999-es évben elhunyt nevezetes személyeket sorolja fel. Új!! : Szeleczky Zita és Halálozások 1999-ben · Többet látni » Híres magyar nők listája Az alábbi lista a magyar történelem híres nőalakjait tartalmazza.
Elengedhetetlen munkamenet (session-id) "sütik": Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg. Analitikai vagy teljesítményfigyelő "sütik": Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a "sütikkel" biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika) Funkcionális "sütik": E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások.
[2] 1942–43-ban a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. 1944 elején a Madách Színházban vendégszerepelt. 1944 őszén ismét a Nemzeti szerződtette. A budapesti A Reggel című napilap 1945. április 16-án azt közölte, hogy Sopronban öngyilkos lett. A budai rendőrség politikai osztálya által elfogott Haltenberger Gyula is megerősítette ezt a később álhírnek bizonyult információt. [3] 1945-ben elhagyta az országot, a népbíróság távollétében elítélte háborús magatartása miatt, egyebek közt azért, mert 1944 novemberében egy ún. "Hungarista Est" keretében elszavalta a Föl a szent háborúra! [4] című, az orosz támadás elleni védekezésre buzdító Petőfi-verset, amit a Magyar Rádió is közvetített. [5] Előbb Ausztriában és Olaszországban élt, majd 1948-ban Argentínába költözött, ahol kezdetben a Magyar Színjátszó Társaság előadásain szerepelt. 1951-ben megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat, s fellépett emigráns német színházak előadásain is. 1949–1974 között a világ magyar településeit látogatta önálló műsoraival.