Legnépszerűbb szerepe a Kántor című tévéfilmsorozat Csupati őrmestere volt. 1992-ben agysérülést szenvedett, hónapokig kómában volt, 1999-ben tért vissza a Buharovok Egy másik ember iránti féltés diadala című kísérleti filmjével. 2000-ben lett a Magyar Filmszemle Életműdíjasa. Utolsó epizódszerepét Szabó István Rokonokjában nyújtotta 2006-ban.
Pályájának egyik legemlékezetesebb állomása, s egyben magyar színháztörténeti esemény volt Hábetler Jani megformálása Fejes Endre Rozsdatemető című regényének színpadi változatában: a szerepet teljes átéléssel, igazságérzetének teljes érvényesítésével játszotta el "életre-halálra". "Azért vagyok, hogy 'ott' legyek" - 75 éves lenne Madaras József - Színház.hu. Az egyik legtöbbet foglalkoztatott filmszínészként (mintegy 350-400 filmben, tévéjátékban szerepelt) Madaras nélkülözhetetlen figurája volt a Jancsó Miklós r endezte filmeknek (Szegénylegények, Csillagosok, katonák, Csend és kiáltás, Égi bárány), Kovács András filmjeiben végigjárta a kis szerepek iskoláját, Gáll István Ménesgazdájában a robbanékony, de gyanútlanul jóhiszemű és tragédiába zuhanó főhős alakjába bújt. Emlékezetes alakításokat nyújtott számos tévéfilmben és sorozatban (Princ, Bors, Egy óra múlva itt vagyok), legnagyobb sikerét ezen a téren Csupati őrmester megformálásával aratta a Kántor című televíziós sorozatban. Az 1980-as években rendezőként is kipróbálta magát. Madaras évekig a figyelem középpontjában volt, jobbnál-jobb szerepeket kapott, pályája egyre magasabbra ívelt, a kultúra irányítóival is jó kapcsolatokat ápolt, még Kádárhoz is bejárása volt.
Az "élő művészet" evolúciós törvény, szilárd bázis, ami nélkül társadalom nem létezhet. Az "élő művészet" a "kormányfő" legfőbb munkatársa. Nem függhet semmilyen párttól, mert akkor elveszti objektivitását. Objektivitás nélkül korrupttá válna, eltérne a tradíciók másolásától és nemzet-torzuláshoz, nemzetpusztuláshoz vezetne. Az "élő művészet" tehát az "élő nemzet", az "élő világ" mindenkori hajnali figyelmeztetője. Manipuláltsága ködöt szül, tudatot, lelket torzít. Érthetjük úgy is, hogy az "élő művészet" az adott társadalomban tömörített nép testi, lelki, szellemi ápolója, orvosa, papja és tudósa, játszótársa tükörtörékenységgel. Az "élő művészet" az uralkodó okos politikája, nélkülözhetetlen kontrollja, figyelmeztető rendszere. Végső búcsút vettek Madaras Józseftől | 24.hu. Az "élő művészet" mindig főszerepet kell játsszon, az "élő társadalomban", még akkor is, ha "kenyérgondok" vannak. Azért, hogy ne legyenek "kenyérgondok". SZINÉSZ = személyiségszintézis, akiben az emlékanyagok bonyolult összerendezésének alkotó küzdelme a szemünk előtt történik.
1997-ben lesz egy József Attila-estje a gödöllői "kultúrban". Nem lehet beférni. - Engem aztán ne sajnáljon senki! – mondja utána, széles a vigyora. Abban az évben betölti a hatvanat. Már akkor hivatásra találtam, cikket írok az életéről. Josti a cikk után anyámat hívja – csípték egymás mindig –, neki mondja, tetszett, ami kifutott belőlem róla. Nem sokkal később meglátogatom akkori párommal. Josti éppen nehezen moccan, méretes fotelból szuggerálja a csinos, ifjú vendégét. József Attilát szaval neki, odamondja a szavakat a szemébe. Kígyó a nyúllal – nem bánom, csodát látok. Apámmal egyszer futnak össze a Josti balesete utáni időszakban. Szeretetük töretlen, szavaikat blokkolja Josti új helyzete. A következő években Josti újabb esteket is tart. 1999, közeleg az évszázad vége, Josti feltűnik a Buharovok (Szilágyi Kornél, Hevesi Nándor) Egy másik ember iránti féltés diadala című kísérleti filmjében. 2005-ben epizódszerepet kap Szabó István Rokonok című mozijában. Gergő noszogat, magam is azt érzem: könyvet érdemelne már az apja.
Magyar filmek kategória: Legújabb és régi magyar filmek adatbázisa. Magyar vígjátékok, játékfilmek, drámák, krimik, romantikus és akciófilmek. Magyar készítésű dokumentumfilmek, klasszikusok és kultfilmek. Magyar filmek - 10. oldal Rózsa Sándor 1. Az 1830-as években a nép az elnyomások súlyától nyögve saját soraiból egy hősre, egy megmentőre vágyott. >>> 2008. Régi magyar filmek állami áruház letöltés. december 29. hétfő, 07:58 (7161 oldalletöltés) Állami áruház Gertler Viktor 1952-es filmjével egyszerre próbál meg eleget tenni az akkori politikai nyomásnak és a nézők igényeinek. hétfő, 06:35 (4503 oldalletöltés) Régimódi történet (2 DVD) Szabó Magda, napjaink egyik legnépszerűbb írónője 1977-ben, édesanyja halála után írta meg a család krónikáját feldolgozó >>> 2008. december 28. vasárnap, 10:47 (3360 oldalletöltés) Nyugalom A valaha ünnepelt szenvedélyes, érzéki színésznő (Udvaros Dorottya) már 15 éve ki sem mozdul a lakásából. Egyetlen támasza fia, >>> 2008. december 20. szombat, 09:53 (3553 oldalletöltés) Bolondok éneke Frimont Zoltán fiatal, magyar származású francia orvos, az Orvosok Határok Nélkül szervezet munkatársa.
Állami áruház 1952 (színesített) teljes film | Dolores park, Park, Film