Ezek között megtalálhatók ékszerek, száraztermékek, reform- és bioélelmiszerek, ajándéktárgyak, réteskülönlegességek, textiltermékek, különféle szörpök, gyógynövényszörpök, lekvárok, illetve natúrkozmetikai termékek. Továbbá Szatmárnémeti, Nyíregyháza testvérvárosának helyi termelői is bemutatkoznak a vásáron, akik egyebek mellett mézkülönlegességeket, gyöngyfűző alkotásokat, nemezkészítményeket, fém kerti- és utcabútorokat, illetve szörpöket és lekvárokat kínálnak eladásra. Vidámpark várja a kicsiket A vásár ideje alatt vidámpark várja a kicsiket és a nagyokat, ahol a szórakozni vágyók kipróbálhatnak különféle játékelemeket, mint például gyermekvasút, körhinta, játszóház, extrém hinta és dodzsem. Számos büfé és vendéglátóegység gondoskodik arról, hogy a vásárról senki ne távozzon éhesen. A vásár 8. 00 és 18. 00 óra között várja az érdeklődőket. Karneváli, vidámparki játékok. Színpadi produkciók – Március 19. (szombat) 17. 00 – Varga Miklós – Március 22. (kedd) 17. 00 – LK Beat – Március 24. (csütörtök) 17. 00 – TIBI A Hegyről – Március 26.
Egyedülálló, örök élmény mindenkinek! :) Szállás és szobatípusok (kétféle típusból tudtok választani): Elhelyezés klasszikus vadnyugati cowboy kocsikban és indián sátrakban, mely közös fürdősek vagy privát fürdőszobás sheriff kunyhókban történik. Egyes típusokból, különösen a 2 fős egységekből korlátozott mennyiség van, ezért érdemes mielőbb foglalni. Utána társítási lehetőséget tudunk biztosítani. 1. Cowboy karaván 2, 3 vagy 4 fő részére és Indián sátrak 3 vagy 4 fő részére: A 2 fős karavánban - egy kétszemélyes ágy található, a 4 fős karavánokban pedig két kényelmes emeletes ágy. Az indián sátorban 4 db egyszemélyes ágy van. Felszereltség: ágynemű, törölköző, takaró, légkondicionálás / fűtés, konnektor. A cowboy karavánokhoz és indián sátrákhoz egy különálló mosdóegység tartozik, mely külön épületben található. A sátrakban és karavánokban nincsen privát fürdőszoba! A közös mosdóegységek összesen 25 wc-vel, 25 öltözővel, felszerelt zuhanykabinokkal, hajszárítóval, szappanadagolókkal, kézszárítókkal rendelkeznek.
Lezárult a XXXII. Várpalotai Napokon történt hintabaleset után indított belső vizsgálat, a szervező Thury-Vár Nonprofit Kft. szabályos szerződést kötött az extrém kalapácshinta üzemeltetőjével. Várpalota Város Önkormányzata közölte mindezt a héten lapunkkal. A közleményben leírják, a XXXII. Várpalotai Napokat szervező Thury-Vár Nonprofit Kft. szabályos szerződést kötött a körhinta üzemeltetőjével, amely rendelkezett a szükséges engedélyekkel. Ezt állapította meg az önkormányzat belső vizsgálata, amit Campanari-Talabér Márta polgármester rendelt el a szombati baleset után. A vizsgálat során részletesen áttekintették a kalapácshinta üzemeltetőjével kötött szerződést, s ugyanarra jutottak, mint a baleset napján elvégzett gyors ellenőrzés során: a szerződés szabályos volt, a hinta üzemeltetője pedig minden szükséges engedéllyel rendelkezett. Campanari-Talabér polgármester kifejezte együttérzését és jókívánságait a baleset érintettjeinek, akiknek felajánlotta a város segítségét. Hangsúlyozta, hogy mindenkit nagyon megrázott a tragédia, amelynek felelősét mindenképpen meg kell találni.
Elvándorlók és menekültek világnapja (Vízkereszt utáni 2. vasárnap) Gyertyaszentelő Boldogasszony – Szerzetesi hivatásokért február x. A világ éhezőiért (Farsangvasárnap = Hamvazószerda előtti vasárnap) február 11. A betegek világnapja április 1x-2x. Egyházi hivatásokért (Húsvét) április 2x. Pápaválasztási évforduló Búzaszentelő (ápr. utolsó vasárnapja) május 1x. Tömegtájékoztatási nap (Húsvét VI. ) május 2x. Hősök napja (május utolsó vas. ) augusztus 2x. Terménybetakarítás (aug. utolsó vas. ) szeptember 2x. Mindenszentek ünnepe újra kötelező ünnep | Szeged Ma. A szentírás vasárnapja (szeptember utolsó vasárnapja) október 1x. Missziós vasárnap (október utolsó előtti vasárnapja) Különböző célokra 5 országos gyűjtés is meghirdetésre kerül minden évben: február 2x. Katolikus iskolák javára (február utolsó vasárnapján) március x. Szentföld javára (Nagyböjt 5. vasárnapján) június 29. után Péter-fillér gyűjtés (Péter-Pál napját követő vasárnap) Missziók javára (október utolsó előtti vasárnapján) november x. Karitász javára (Szent Erzsébet napja utáni vasárnap)
Január 6-án a háromkirályok gyermek Jézusnál tett látogatását ünnepli a katolikus egyház, ekkor kerül sor a vízszentelés szertartására is: a pap megáldja a keresztvizet és a szentelt vizet. Az epifánia néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető. Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája keleten Jézus keresztsége lett (erre emlékeztet a vízszentelés); nyugaton viszont a háromkirályok látogatása került előtérbe, mindamellett itt is megmaradt a vízszentelés szertartása. Mária-ünnepek – Magyar Katolikus Lexikon. A II. Vatikáni Zsinat rendelkezései értelmében a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályok látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve; Jézus megkeresztelkedésének ünnepe a következő vasárnapra esik. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe a vizet borrá változtatva, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.
Dátum Állandó ünnep január 1. Szűz Mária, Isten anyja (főünnep, parancsolt ünnep), a Béke Világnapja január 6. Vízkereszt (Epifánia) ( parancsolt ünnep) február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony március 19. Szent József, Szűz Mária jegyese (főünnep) március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (főünnep) május 1. József, a munkás május 30. * a Szent Jobb megtalálásának ünnepe június 24. Keresztelő Szent János (főünnep) június 27. * Szent László király ünnepe június 29. Péter és Pál apostolok (főünnep) július 2. Sarlós Boldogasszony augusztus 15. Nagyboldogasszony (főünnep, parancsolt ünnep) augusztus 20. * Szent István király (főünnep) szeptember 8. Kisboldogasszony október 8. * Magyarok Nagyasszonya (főünnep) november 1. Mindenszentek (főünnep, parancsolt ünnep) november 2. Halottak napja november 5. * Szent Imre ünnepe november 13. * A magyar szentek és boldogok ünnepe december 8. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása (főünnep) december 24. Magyar Katolikus Egyház | Mindenszentek ünnepe újra kötelező ünnep. Szenteste december 25. Karácsony ( parancsolt ünnep) december 26.
November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Keleten már 380-ban megülték ezt az ünnepet, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a "Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep. "Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat" – hangzik fel az ünnepi mise könyörgése mindenszentekkor.
Mária-ünnepek: a liturgikus évben azok a napok, melyeken az Egyház a Krisztus-misztérium összefüggéseiben a →Boldogságos Szűz Máriá t ünnepli. A →Mária-tisztelet megnyilvánulása. - a) A II. Vatikáni Zsinat (1969) előtti ~: I. 1: Kiskarácsony ( →Mária istenanyasága); Vízkereszt utáni vasárnap: Szent Család ünnepe; I. 23: →Mária eljegyzése Józseffel; II. 2: →Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban; II. 11: →Lourdes-i Boldogasszony, III. 25: →Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet); a feketevasárnap utáni péntek: →Hétfájdalmú Szűz; IV. 26: →Mária, jó tanács Anyja; május 1. vas-ja: Jó Pásztor Anyja; V. 13: Fatimai Boldogasszony ( →fatimai jelenések); V. 24: →Keresztények Segítsége; →Úti Boldogasszony; Úrnap nyolcadát követő szombat (Jézus Szent Szíve pénteke után): →Mária Szeplőtelen Szíve; VI. 27: →Mindenkor Segítő Szűz Mária; VII. 2: →Sarlós Boldogasszony (látogatása Erzsébetnél); VII. 16: →Kármelhegyi Boldogasszony; VIII. 2: Angyalok Királynője ( →Porciunkula); VIII.
parancsolt ünnep, kötelező ünnep (lat. festum praeceptum): olyan nap, amelyet a katolikus Egyházban szentmisével és munkaszünettel kell megszentelni. Hanyagságból történő elmulasztása halálos bűn. Kötelező megtartása különbözteti meg a tanácsolt ünnep től és kisebb közösségek fogadott ünnepétől. - Vasárnap és más kötelező ünnepeken a hívők kötelesek szentmisén részt venni; tartózkodjanak továbbá azoktól a munkáktól és ügyletektől, amelyek az Istennek járó liturgikus tisztelet megadását, az Úr napjának sajátos vidámságát vagy a lélek és a test kellő pihenését akadályozzák (1247. k. ). - ~ általában minden vasárnap és a nagyobb ünnepek, de a ~ek száma koronként és helyenként is változik. Megtartását jelentősen befolyásolja a polg. törv-hozás a munkaszüneti nap megadásával vagy megvonásával. - Mo-on ~ volt 1930: a latin szert-ban: minden vasárnap, dec. 8. (Szeplőtelen Fogantatás), dec. 25. (Karácsony), jan. 1. (Újév), jan. 6. (Vízkereszt), Áldozócsütörtök, Úrnapja, jún. 29. (Péter-Pál), aug. 15.
Főünnepek és parancsolt ünnepek: január 1. Szűz Mária, Isten anyja (Újév) január 6. Urunk megjelenése (Vízkereszt) március 19. Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese március 25. Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony) Húsvét Urunk mennybemenetele Pünkösd Szentháromság vasárnapja Krisztus Szent Teste és Vére (Úrnapja) Jézus Szentséges Szíve (Úrnapját követő péntek) június 24. Keresztelő Szent János születése június 29. Szent Péter és Szent Pál apostolok augusztus 15. Szűz Mária Mennybevétele (Nagyboldogasszony) augusztus 20. Szent István király október 8. Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya november 1. Mindenszentek Krisztus, a mindenség királya (Krisztus Király) december 8. A Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása december 25. Urunk születése (Karácsony) továbbá a helyi fővédőszent és templomunk felszentelésének évfordulója. A főünnepeket "méltó és igazságos" szentmisével, zsolozsmával, ünnepi imádságokkal megtartani. A magyar egyházban - a vasárnapokon és vasárnapra eső ünnepeken kívül - jelenleg az alábbi napokon kötelező a szentmisén való részvétel és - lehetőség szerint - a munkaszünet: január 1-jén, január 6-án, augusztus 15-én, november 1-jén és december 25-én.