[1] [2] Korábban B 17 - vitaminnak is nevezték, és laetril ill. laetrile néven is forgalmazták mint rák elleni természetgyógyász szert. Magyarországon is lehet találkozni vele még ma is, pedig hatásossága több mint kétséges (lásd alább). Reakciók [ szerkesztés] Kénsav vagy az emulzin nevű enzim hatására benzaldehidre, hidrogén-cianidra és szőlőcukorra bomlik. A keserűmandula magjában található emulzin, ezért a mag összetörésekor szabad cianid is felszabadul. Sósav hatására mandulasavra, ammóniára és szőlőcukorra (D-glükózra) bomlik. Előállítás [ szerkesztés] A mandula vagy sárgabarack magját etanollal főzik, majd párolják. Az oldathoz étert adva az anyag apró fehér csapadék formájában válik ki. Története [ szerkesztés] Már 1830-ban izolálta Friedrich Wöhler és Justus von Liebig. 1845-ben Oroszországban, majd az 1920-as években az Egyesült Államokban rák ellen használták, de túl mérgezőnek találták. Az 1950-es években egy állítólag nem mérgező szintetikus alakját szabadalmaztatták mint hús tartósítószert.
Súlyosabb esetben látás- és halláskárosodás, görcsök vagy bénulás alakultak ki náluk. A kezelés abbahagyásával szerencsére a mellékhatások elmúltak. Azok a betegek, akik vénásan kapták a szert, kevesebb mellékhatásról panaszkodtak, mint azok, akik szájon át vették be. Kiderült, hogy ha beta-glucosidase tartalmú növénnyel együtt jut a szervezetbe cianiddá alakul és akár halálos mérgezést is okozhat. A tudományos irodalomban az amigdalin kezeléssel összefüggésben minimum négy cianidmérgezés okozta halálesetet közöltek, két gyermekét egy emlőrákos nőét és egy 17 éves lányét. A Mayo klinikán történt vizsgálatot követően a laetrilt az USA-ból kitiltották. (WEBBeteg - Dr. D., főorvos (belgyógyász, klinikai onkológus, klinikai farmakológus) Hozzászólások (34) Cikkajánló Bélflóra Ha egyensúlya felborul, alkalmazzunk pro- és pre- vagy szinbiotikumokat. Kábító fájdalomcsillapító... A kábító fájdalomcsillapító tapaszok felírása csak akkor javasolt, ha már másféle módon nem tudjuk csillapítani a beteg fájdalmát.
Hazánkban és számos más országban sem engedélyezett Magyarországon az OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet) nem engedélyezi a készítményt sem gyógyszerként, sem gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményként, ennek ellenére könnyen hozzá lehet jutni tabletta és vénás készítmény formájában. Krebs eleinte azt állította, hogy az általa használt szer gyógyítja a rákot, később azt úgy módosította, hogy "féken tarja", majd miután elnevezte B17 vitaminnak, azt állította, hogy elsősorban a rák megelőzésére alkalmas. Közben a Californiai Orvostársasághoz több kérdés is érkezett az amigdalinról, akik megkeresték Dr. Krebst, hogy adatokat kérjenek tőle a kezelésekkel kapcsolatban. Kiderült, hogy sem állatokon, sem embereken klinikai vizsgálat nem történt. Dr. Krebs sikeres daganatgyógyítási történetekről mesélt a bizottságnak, ezeket azonban semmilyen forrásból nem sikerült megerősíteni. A bizottság hozzájutott egy kevés laetrilhez, ám az ezekkel végzett állatkísérletek nem igazolták a szer daganatellenes hatását.
Szerző: WEBBeteg - Dr. Bíró Krisztina, Ph. D., főorvos, klinikai onkológus A rák diagnózis a betegek számára legtöbbször a halálos betegség szinonimájaként jelenik meg, holott ma már számos gyógymód létezik a daganatos betegségek ellen. Mi az igazság, a sokat emlegetett, nagy ismertségre szert tett B17 vitaminnnal kapcsolatban? Cikkünkből megtudhatja. Mi az a B17? Mik azok az enzimek? Az enzimek, más néven fermentumok a szervezetben lejátszódó folyamatok reakciósebességét növelő anyagok, biokatalizátorok. Mint minden katalizátor, az enzimek is csak olyan folyamatok lejátszódását segítik elő, amelyek egyébként is végbemennének, de a reakció lényegesen lassabban játszódna le. A tévesen vitaminnak nevezett vegyületnekl nagyon sok laikus tulajdonít rákmegelőző vagy- gyógyító hatást annak ellenére, hogy erre tudományos bizonyíték mindeddig nem született. A barack, mandula illetve más csonthéjas gyümölcsök magjában előforduló amigdalin és félszintetikus származéka a laetrile egyaránt az úgynevezett cianogén glikozid.
Később ismét rák kezelésére alkalmazták. Ernst T. Krebs vitaminnak nyilvánította abban a reményben, hogy élelmiszer-kiegészítővé nyilvánítva nem vonatkoznak rá a gyógyszerforgalmazási törvények. Rák ellen hatástalan [ szerkesztés] A szerrel állatkísérleteket végeztek, és kevés bizonyítékot találtak a rákellenes hatásra. Ellenőrzött körülmények közötti emberen végzett klinikai kísérlet nem volt. [3] A legnagyobb betegszámú vizsgálatot 1982-ben 175 betegen végezték. A kísérlet dokumentációja hiányos, ezért nem minősül ellenőrzöttnek. A betegek 21 napon át injekcióban, azután szájon át kapták az amigdalint vitaminokkal, enzimekkel és diétás előírásokkal. A kezelés végére a betegek felének nőtt a daganata. Néhányan a közérzetük javulásáról számoltak be, ez azonban a kezelés után megszűnt. Hét hónappal a kezelés befejezése után valamennyi betegnek nagyobb volt a daganata, mint a kezelés megkezdése előtt. [4] Több vizsgálat sem tudta bizonyítani a rák elleni hatását, ezért először nem fogadták el élelmiszer-kiegészítőnek, [5] majd az USA élelmiszer- és gyógyszerminisztériuma [6] 1980-ban rák ellen hatástalannak nyilvánította, sőt, börtönnel fenyegeti azokat, akik rák elleni szerként forgalmazzák ("Erősen mérgező, és semmiféle rák elleni hatást nem mutat.
Klinikai vizsgálatok és a "B17" A daganatos terápia A palliatív terápia célja a megfelelő életminőség biztosítása a daganat méretének csökkentésével, a szövődmények kezelésével, a kellemetlen tünetek (elsősorban a kínzó fájdalom) megszüntetésével, a betegek és családjuk pszichés vezetésével, az életmódbeli változtatások kialakításának segítségével. A fájdalom csillapítása lehet gyógyszeres, sebészi és idegsebészeti, illetve szóba jöhet a pszichoterápia... Tudjon meg többet a daganatos betegségek kezeléséről a WEBBetegen! 1980-ban társadalmi nyomásra klinikai vizsgálatok indultak melyet az NCI (az Amerikai Nemzeti Ráktársaság) finanszírozott. A Mayo klinikán 178 jó állapotú beteg kapta vénásan, 54 százaléknak a daganata 21 napon belül nőtt, 7 hónap után viszont minden beteg daganata nőtt. A betegek töredéke érezte úgy, hogy a tünetei javultak. A betegek 50 százaléka 5 hónap múlva halott volt. 8 hónap után a betegeknek mindössze 15 százaléka volt már csak életben. A Mayo klinikán végzett vizsgálat során a betegek egy részének vérében jelentős mennyiségű cianidot mutattak ki Ezek az emberek hányingerről, hányásról, szédülésről panaszkodtak.
A tapaszok... Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
2021. november 12. 13:42 | Hidvégi Dávid Lampionokkal vonultak gyermekek és szüleik Békéscsaba utcáin Márton napja alkalmából. Az eseményt szervező Tündérkert Óvodában nagyon fontosnak tartják a hagyományőrzést és a múltunk megismertetését a gyerekekkel. A felvonulás a Békéscsabai Tündérkert Óvoda Szegfű utca 11. szám alatti telephelyétől indult. A résztvevők előtt Márton-napi énekek szóltak egy autó hangfalaiból. A felvonulást polgárőrök biztosították. Az óvoda két telephelye félúton találkozott és együtt folytatta tovább a sétát. Az első felvonulást még egy pályázat részeként szervezte meg az óvoda; az esemény tavaly a koronavírus-járvány miatt elmaradt. A szervezők szeretnék, ha a program hagyománnyá válna, amire a gyerekek mindig szívesen készülnek az óvoda falain belül. – A gyerekek megismerkedtek Szent Márton legendájával. Megismerték azt a mesét, hogy Márton miként segítette az embereket és ennek a lámpás felvonulásnak azt a lényegét is, hogy a lámpáinkkal fényt viszünk az embereknek – fogalmazott Hrabovszki Zoltánné, a Békéscsabai Tündérkert Óvoda intézményvezetője.
A szülők "sütit" készítettek otthon. Az óvodában az előző napokban a gyermekek már ráhangolódtak az ünnepre, libás játékokkal, Márton történetének megismerésével. Papírlibás lámpást díszítettek fel, melyben egy led izzó utánozta a gyertya lángját, a Márton napi libát vattapamacsok ragasztásával egy előre megrajzolt liba formára készítették el a kicsik, majd kukoricaszemekből is kirakták, ami a csoportszobák falára kiállításra is kerültek. A barkács délelőttök során a csoport nem csak a gyerekek hangjától volt hangos, az apró székeken szorgos kezek serényen készítették vattából a csudásnál csudásabb libákat, melyet a gyerekek büszkén mutattak meg egymásnak. Az óvodai vidám délelőtt tánccal, énekléssel folytatódott, elhangzott például a Száz liba egy sorban…, Egyél libám, egyél már…, Hatan vannak a mi ludaink…, Nincs szebb állat mint a lúd…, majd Szent Márton története elevenedett meg a nagycsoportosok dramatikus előadása során. Az egész héten tanultakat örömmel elevenítették fel csütörtök délután a szülőknek.
Novemberi jeles napunk: Márton napja. "Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik. " - tartja a mondás. A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt Szent Márton legendájához, mely röviden a következő: Szent Márton katonaként szolgált a római hadseregben. Később pap lett belőle. Nagyon szerették mindenütt, mert jóságos volt és mindenkinek segíteni próbált. Egy nap egy koldus mellett lovagoltak el. A koldus nagyon fázott, Márton segítségét kérte. Márton pedig kardjával kettévágta köpenyét és felét a fázó koldusra terítette. Az emberek püspökké akarták választani, de Márton nem szeretett volna püspök lenni, egyszerű életet akart élni. Egy liba ólban próbált elrejtőzni, de a ludak elárulták gágogásukkal. A Márton napi készülődés nagyon jó alkalmat ad arra, hogy felelevenítsük a néphagyományt, Márton legendájának elmesélésével pedig felhívjuk a gyerekek figyelmét a jószívűség, a segítőkészség és adni tudás fontosságára.
Német nyelvterületről terjedt el a fáklyás felvonulás, amely Szent Márton emlékét őrzi, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez. Ezt a kis fényt hordozzák óvódásaink, gyermekeink, akikben igyekszünk ápolni, óvni az ösztönös jóságot, amíg csak lehet. Lelkesen, izgatottan hangolódtak a lámpás felvonulásra, egész héten készültek a kis lámpások, minden csoportban más-más technikával. Minden nap finom sütemény illat lengte be az óvodát, tucatszám sültek a liba alakú sütemények, különböző receptek alapján. A tanult libás dalokat pedig a lámpás felvonuláson mindenki a legjobb tudása szerint énekelte. Eredetileg a Sportpályára szerettünk volna levonulni, de az időjárás közbeszólt, így az óvoda Andrássy utcai bejáratától az Arany János utcai kapun át vonultunk a konyhaablakig. Ennek is megvolt a maga meghittsége. Szent Márton történetének elmesélése után, férjemmel, 'Laci bácsival' és kisfiammal mini koncertet adtunk egy nem mindennapi színpadon: az eső miatt a gitáros és a hangosítás a konyhában kapott helyet, a konyhaablakot kitártuk, én padig az ablak előtt vezényeltem a Márton napi dalok előadását.
Az első napon a Márton nap történetével ismerkedtünk. Nagyon sok gyermek nem ismeri Márton legendáját, a hozzá kapcsolódó szokásokat, szólásokat. Élt egyszer, réges régen Pannóniában, Savaria városában egy fiú, akit Mártonnak hívtak. Amikor felcseperedett, beállt a római hadseregbe katonának. Büszke lován gyakran kilovagolt, s ha ellenség közé került, fényes kardját megforgatva harcba szállt. Lovaglásai során sok szegény emberrel találkozott. Egyiknek ruhája nem volt, másiknak cipője, harmadiknak élelme. Márton segített, akinek tudott. Egyszer egy hideg téli napon egy csaknem mezítelen koldussal találkozott; didergett, vacogott szegény a süvítő szélben. Márton megsajnálta, s mert jó szíve volt, előkapta kardját, egy suhintással kettévágta fényes köpönyegét. Egyik felét a koldusnak adta, hogy ne fázzon. A társai, mikor ezt meglátták, kicsúfolták: - Nézzétek, milyen bolond, képes szétvágni ezt a szép köpenyt, hogy egy koldusnak adja! Hová tetted az eszed? Márton azonban nem törődött a gúnyolódással.
A róka gyanakvó képet vágott: de az öreg lúd sietve megnyugtatta: – Nehogy azt hidd, hogy valami cselt forgatunk a fejünkben. Szó sincs róla! De magad is tudhatod, hogy aki énekszóval könnyített a szívén, kevésbé érzi a halál keserűségét. Nézd csak, szépen felsorakozunk itt előtted, egyik a másik után, libasorban. Kezdi az éneket az első: ahogy befejezte, folytatja a másik: s amelyik befejezte, azt te nyomban megeszed. Így kettős örömben lesz részed: énekszó mellett falatozhatol. A róka ráállt a dologra: különösen az tetszett neki: hogy énekszó mellett lakmározhatik. A libák nagy búsan fölsorakoztak, aztán a legelső a falu felé fordulva elkezdett keservesen gágogni: – Gá-gá-gá-gá-gá... A róka alig várta, hogy vége legyen az éneknek: de a liba csak nem hagyta abba. Aki mögötte állt a sorban, elunhatta a várakozást, mert ő is rákezdte: Aztán a harmadik, aztán a negyedik: és már gágogott mind az egész csapat, de olyan harsányan, hogy zengett belé a környék. A róka már éppen közbe akart szólni, hogy elég a hangversenyből, és kezdődhet a lakoma: de mielőtt megszólalt volna, észrevette, hogy a nagy libalármára szaladnak ám a falu felől, s nem üres kézzel, hanem söprűkkel, dorongokkal, husángokkal.
Leült egy sarokba, és hamarosan elaludt. Álmában megjelent az Isten, és így szólt hozzá: - Látom, jó ember vagy, Márton. Ha szépen élsz, beveszlek az én seregembe. Segítsd a szegényeket, gyógyítsd a betegeket, légy hozzájuk továbbra is jó szívvel. De a harcot fejezd be, a kardot tedd le, nem kell több vérontás. Másnap Márton odaállt a kapitány elé, és így szólt: - Én már többé kardot a kezembe nem veszek, mert Isten seregébe akarok beállni! Attól fogva kard nélkül lovagolt. Kard helyett Kereszt volt a kezében, s ha az ellenség meglátta a magasra emelt keresztet, leborult elé és megadta magát. Később kilépett a hadseregből, hogy még több ideje legyen segíteni a szegényeken. Adományokat gyűjtött, ispotályokat, kórházakat épített, és gyógyította a szegényeket. Vándorlásai során elért Franciahonba, Tours városába. Volt ott egy nagy templom, amit Apátságnak neveztek. Annak az apátságnak már nagyon öreg volt a püspöke, és nemsokára meg is halt. Új püspökre volt szükség. Vajon ki legyen az? Legyen Márton – gondolták az emberek, mert szerették őt.