Napernyők, napellenzők és egyéb árnyékolástechnikai megoldások - röviden ez az Antisolar Kft. Fő tevékenységi körünk már akkor is az Árnyékolástechnika, pontosabban nagyméretű napernyők, napellenzők gyártása és forgalmazása volt. Meg kell emellett említeni az egyedi tervezésű és kivitelezésű árnyékolók gyártását is. Munkánk minőségének és színvonalának köszönhetően tovább tudtunk lépni, így 1995-ben az egyéni vállalkozásból Antisolar Gyártó és Szolgáltató Betéti Társasággá alakultunk. 2003 év elejétől a vállalkozás Antisolar Kft. -ként működik. A Kft. Napernyő vászon 3m.com. nemcsak a hazai piacokon lett versenyképes, de jelentős külföldi megrendeléssel gyarapította és bővítette megrendelőit (Ausztria, Bulgária, Csehország, Jugoszlávia, Olaszország, Svédország). Külföldi kereskedelmi kapcsolataink alapanyagok beszerzése miatt is fontossá váltak, több külföldi partnertől vásárolunk (acryl vászon Ausztria Sattler, Németország Somfy, Ausztria Welser). A fejlődés eredményeként cégünk ma már saját tulajdonú telephelyén végzi tevékenységét, ahol a termék előállításához szükséges valamennyi munkafázist alkatrész előállításától kezdve, az összeszerelésen, konfekcionáláson, számítógépes reklámgrafika készítésen keresztül a szitanyomásig végez el.
Minőségi alumínium szerkezetes napernyőink a következő oldalon találhatók: napernyő Könyökkaros, csővázas, mediterrán, karos napellenzőink a következő oldalon: napellenző Dekoratív térfedés, minőségi vendéglátóipari árnyékoló a következő oldalon: kétoldalas napellenző Napellenző és napernyő információs gyűjtő lap: napellenző-napernyő Szalagfüggöny alternatívája a reluxa a következő oldalon található: reluxa Cégünk árnyékolástechnikai honlapja:
bizottsága, Budapest, Akadémiai, 1961. – Dümmerth Dezső: Az új Fehérvár, Szent László király és az Árpád-házi királyeszme továbbfejlődése. Budapest, Panoráma Kiadó, (1977). – Györffy György: László király emlékezete. Magyar Helikon. – Romsics Ignác: Magyarország története. Szent László a numizmatikában | Numismatics Hungary | numizmatika.hu. Budapest: Kossuth, 2017. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
András az utolsó aranyágacska, kiskirályok III. Béla Bizáncban nevelkedett, kancellária létrehozása I. András belső (pogánylázadás) és külső problémák (német támadás, mert Orseoló Péter németektől kért segítséget) Kire igaz az állítás (László vagy Kálmán) A középkor egyik legműveltebb magyar uralkodója volt. (Kálmán) Meghódította Horvátországot. (László) A kunok ellen sikeresen harcolt. (László) Elfoglalta Dalmáciát, a partvidéket. (Kálmán) Szentté avatatta Istvánt, Gellértet és Imre herceget. (László) Szigorú törvényeket hozott, hogy a kóborló mozgalmakat megszüntesse az országban. (László) Kihez kapcsolódnak az alábbi kifejezések? A középkor története (476--1492) | Sulinet Tudásbázis. só – Árpád-házi Szent Kinga korona és kard – Béla herceg mártírhalál – Gellért püspök Nyulak szigete – Árpád-házi Szent Margit jegyző – Anonymus kunok elleni harc – Szent László intelmeket írtak neki – Imre herceg rózsa – Árpád-házi Szent Erzsébet
László 1091-ben elfoglalta a Száva folyótól délre fekvő Szlavóniát és Horvátországot. Ettől kezdve lett évszázadokra szólóan a magyar terjeszkedés legfőbb színtere a Balkán. A király kijutott az Adriai-tenger partjára is, de Dalmáciát már nem tudta megszállni. Lászlót nagy tervei közepette, 1095-ben utolérte a halál, holttestét Nagyváradon helyezték örök nyugalomra. A középkori Szent László-kultusz kibontakozásához a döntő lökést 1192-ben történt szentté avatása adta. Ennek nyomán a lassan kialakuló magyar lovagi kultúra László személyében elnyerte királyi példaképét. "Szent László-szobrok" műlap-gyűjtemény – Köztérkép. Életéről, vitézi tetteiről és a neki tulajdonított csodákról legendák, népi énekek, mondák születtek. Váradi sírja istenítéletek kapcsán igazságot szolgáltató fórum és csodatevő zarándokhely lett. A szent király tiszteletére évszázadokon keresztül templomokat szenteltek fel, amelyekben freskók és táblaképek sokasága elevenítette meg a "lovagszent" különböző hőstetteit, látomásait és csodáit. László király alakja a Képes Krónikában "Miután tehát isteni rendelésből magára vállalta az ország kormányzását, nem az esendő, mulandó világi dicsőséget, hanem az égi hazát és az isteni dicsőséget igyekezett szívének egész szenvedélyével kiérdemelni.
Új apátságokat alapított (pl. somogyvári bencés). Szentté avatások: 1083 -ban Gellért püspök öt, I. István királyt és Imre herceg et avattatta szentté. Külpolitikájának hátterében meghatározó volt a kibontakozó invesztitúra harc. 1077-91 között pápapárti politika, okai: Salamon t a császár támogatta, aki hűbérúri jogot formált Magyarországra. 1091-95 között császárpárti politika, okai: Meghalt Salamon, ezzel megszűnt az ok, amely szembeállította a császárral. 1091 -ben László megtámadta és el is foglalta a pápai hűbéres Horvátországot és élére bátyjának kisebbik fiát, Álmos t állította, akit örökösének is kijelölt. I. László királyt Váradon temették el. Szent lászló uralkodása. 1192 -ben II. Béla király avattatta szentté. Könyves Kálmán uralkodása: I. László végakaratával szemben mégsem Álmos herceg, hanem a papnak tanult Kálmán ( 1096-1116) foglalta el a trónt. Álmosnak meg kellett elégednie a dukátussal (hercegség). Később is harcoltak egymással. Amikor Álmos 1107 -ben jeruzsálemi zarándokútra ment, Kálmán megfosztotta a dukátustól, később merénylet kísérletek miatt a király megvakíttatta Álmost és fiát, Bélá t. Kálmán külpolitikájának jellemzői, irányai: A pápaság felé orientálódott (ő maga is egyházi személy volt!
A szentté avatások módja szigorúan kötött volt: először kérni kellett Rómát az eljárás megindítására, ezután vizsgálat indult, tanúkat hallgattak meg, majd írásba foglal ták a vizsgálódás eredményeit, Ha a pápa engedélyezte az avatást, akkor a pápai legátus jelenlétében "felemelték" a szent csodás tulajdonságú maradványait és új nyugvóhelyre helyezték, A szentek kultuszát ünnepnapok őrizték, életüket legendákban foglalták össze. 1083-ban egyszerre avatták szentté I. István királyt és Imre herceget, a mártírhalált halt Gellért püspököt és még két remetét. István szentté avatása különleges volt abban a tekintetben, hogy ő volt az első "hitvalló" uralkodó Európában, akit nem mártírhalála miatt, hanem kizárólag hittérítői-uralkodói erényei alapján, mint népének apostolát és az egyház megszervezőjét emelték a szentek sorába. Imre herceg szűzi házasságával, vallásos, erényes életével érdemelte ki az egyház megbecsülését. Istvánnak és kortársainak a szentté avatása politikai tett is volt: László ezzel ország-világ előtt jelezni kívánta, hogy Magyarország a Szent István halála óta eltelt évtizedek súlyos megrázkódtatásai után is keresztény ország maradt, amelynek királya Szent István politikáját folytatja.
Először az általa felszentelt somogyvári Szent Egyed bencés kolostorban temették el, majd a nagyváradi monostor elkészülte után a testet Váradra szállították 1116-ban és az általa alapított székesegyházban helyezték nyugalomra. Mondák keringenek a körül, hogy váradi sírjánál csodás gyógyulások történtek, ami után hamar zarándokhellyé vált a hős király nyughelye. Kultusza gyorsan terjedt halála után, szenté avatására azonban csak száz év múlva került sor III. Béla kérésére. A nagyváradi sírnál történt csodákat III. Celesztin pápa utasítására vizsgálta felül két bíboros, végül egy égi jel győzte őket meg végképp. A legenda szerint 1192. június 27-én déltájban egy fényes csillag gyúlt és ott lebegett a váradi székesegyház fölött két órán át, ezért lett ez a nap a szent király emléknapja. Szentté avatásának napján felnyitották sírját, s fejét leválasztották testéről, majd egy ereklyetartóban helyezték el a sír fölött. A sírra helyezték ezentúl kürtjét és csatabárdját, amiknek a középkorban nyoma veszett.