Titkolózik a Vadászati Világkiállítás ról a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV), a Párbeszéd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordul – olvasható a Párbeszéd közleményében. Dorosz Dávid, a Párbeszéd Pest megye 5. számú választókerületének képviselőjelöltje, elnökségi tag az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írja: korábbi sajtóértesülések alapján adatigényléssel fordult az MNV Zrt. -hez a vadászati kiállítás helyszínével, a Hungexpóval kapcsolatos szerződések ügyében. Az MNV Zrt. a válaszadást minősített adatokra hivatkozva megtagadta. A Párbeszéd szerint azonban közérdekű adatnak minősülnek Semjén Zsolt több mint 70 milliárd forint közpénzt felemésztő hobbijának költségei – írja, hozzátéve: a Párbeszéd szerint tisztázni kell, hogy az állam előnytelen üzletet kötött-e, illetve milyen további rejtett költségei lehetnek még a Vadászati Világkiállításnak az 55 milliárdba kerülő felújításon, a közel 20 milliárdra rúgó kiállításrendezésen és a 17, 3 milliárdot kitevő vételáron felül.
Strandbővítésnek hívják a Fertő tavon közpénzből zajló gigaberuzást, amelynek keretében 60 hektárnyi nemzeti parki területet betonoznak le, és beépítésekkel, nagyberuházásokkal tönkreteszik folyóink ártereit, tavaink partjait. "A vadászati világkiállításra 17 milliárd forintnyi közpénzünket költötte el a kormány – ennyi legalábbis a hivatalosan kommunikált legutolsó összeg. Ez több mint 2, 5-szer annyi, mint amennyit idén a kormány az összes nemzeti parkunk fenntartására ad. Ennél abszurdabb szimbóluma nincs is annak, hogy mi zajlik ebben az országban természetvédelem címén. " – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace természetvédelmi szakértője. Az eseményen készült további fotók ezen a linken érhetők el, vágóképek innen tölthetők le. Megjegyzés a szerkesztőknek: A Greenpeace nincs a szabályozott vadászat ellen, ám azt gondoljuk, hogy a klíma- és ökológiai válság közepén valódi tettekre és nem természetvédelemnek álcázott, milliárdokba kerülő vadászati kiállításra van szükség. Hogyan jött ki a nemzeti parkok támogatására vonatkozó összeg?
A 2020-as költségvetési törvényben – amely 2021 költségvetését meghatározza –, a 10 magyar nemzeti parki igazgatóságnak együttesen működési kiadásra 5, 6 milliárd, bérkiadásra pedig 7, 3 milliárd forint van elkülönítve, ám 6 milliárd forintnyi kötelező működési bevételt is előír számukra a törvény. Ez tehát azt jelenti, hogy 2021-ben 6, 9 milliárd forintot költ az állam a 10 magyar nemzeti park fenntartására együttesen (12, 9 milliárd mínusz 6). Hogyan jött ki a Vadászati Világkiállítás rendezésének költségére 17 milliárd forint? Bár több helyen elhangzott, hogy a Vadászati Világkiállítás költségei 70 milliárd forint felett járnak, ebből az összegből 55 milliárd forintba került a HUNGEXPO felújítása, amelyet sok évig mindenféle egyéb rendezvényekre is fognak használni. Ezért azt az összeget nem számoljuk bele a Vadászati Világkiállítás költségeibe. A számoláskor a világkiállítás sajtóosztályának hivatalos közleményéből indultunk ki, amely ennek a cikknek az alján olvasható: "A világkiállítás összköltsége – az eredeti terveknek megfelelően – 17 milliárd forint lesz, mely tartalmazza a vidéki helyszínek, a budapesti helyszínek, valamint a lovas Európa-bajnokság költségét is – reagált cikkünk megjelenése után az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás sajtóosztálya. "
"A vadászati világkiállításra 17 milliárd forintnyi közpénzünket költötte el a kormány – ennyi legalábbis a hivatalosan kommunikált legutolsó összeg. Ez több mint 2, 5-szer annyi, mint amennyit idén a kormány az összes nemzeti parkunk fenntartására ad. Ennél abszurdabb szimbóluma nincs is annak, hogy mi zajlik ebben az országban természetvédelem címén. " – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace természetvédelmi szakértője. Vadászati kiállítás Lőttek a természetvédelemnek demó Rodics Katalin nyilatkozik. kép: Járdány Bence / Greenpeace A Greenpeace nincs a szabályozott vadászat ellen, ám azt gondoljuk, hogy a klíma- és ökológiai válság közepén valódi tettekre és nem természetvédelemnek álcázott, milliárdokba kerülő vadászati kiállításra van szükség. Hogyan jött ki a nemzeti parkok támogatására vonatkozó összeg? A 2020-as költségvetési törvényben – amely 2021 költségvetését meghatározza –, a 10 magyar nemzeti parki igazgatóságnak együttesen működési kiadásra 5, 6 milliárd, bérkiadásra pedig 7, 3 milliárd forint van elkülönítve, ám 6 milliárd forintnyi kötelező működési bevételt is előír számukra a törvény.
Egyébként a cég vezetői sem panaszkodhatnak. Busásan megfizetik őket is. Például Szűcs Veronika, az Egy a Természettel Nonprofit Kft. általános ügyvezető igazgatója 1, 8 millió forint havi bruttó alapbért kap, de Katona András stratégiai ügyvezető igazgató is ugyanezt az összeget viheti haza. A felügyelőbizottsági elnöknek bruttó 350 ezer forint tiszteletdíjat ítéltek meg, de Mancsiczky László nem veszi fel.
Gyopáros Alpár abbéli reményét is kifejezte, hogy a járatpárok számát tovább lehet emelni a jövőben a vonalon, mert "látható, hogy a helyiek ragaszkodnak ehhez a vasúti szárnyvonalhoz". A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a választások előtt csak akkor lehet objektíven dönteni, ha összehasonlítják a 2010 előtti és 2010 utáni kormányzati teljesítményt. 2010 előtt mínusz 7 százalék volt a magyar gazdaság bővülése, most plusz 7 százalék. A munkanélküliségi ráta 2010 előtt 12 százalék volt, most már évek óta tartósan 4 százalék alatt van - mondta. Hozzátette: 2010 előtt a vidéki kistelepülési önkormányzatok eladósodtak, nem tudták a működésüket finanszírozni, több száz iskolát és óvodát zártak be, emellett a közösségi közlekedés is "megszenvedte azt a kormányzati időszakot". 2010-ben az Orbán-kormány az első intézkedések között döntött arról, hogy a 14-es számú vasútvonalon újraindul a személyszállítás - közölte. "Mindenki szorong, mert sehogy nem jövünk ki ebből jól" | 24.hu. Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a Magyar falu program részként a mellékvonalakon 13 helyszínen újulnak meg állomásépületek, 11 helyszínen új állomást építenek, 229 helyszínen pedig fedett kerékpártárolót és egyéb utcai bútorokat helyeznek el.
2019. 01. 28. Kategória: Agrárgazdaság Beszélgetés Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozóval A hazai falvak nem nevezhetők a rendszerváltás nyerteseinek. Csökkenő népességszám, fogyatkozó munkalehetőség, elszegényedés sújtja kisebb településeinket, ahol a termelőszövetkezetek felszámolásával bő egymillió munkahely szűnt meg három évtized alatt. Raskó György Van-e ebből kiút? Van, ha mindent újratervezünk, és közösen megteremtjük a modern, 21. századi magyar falut – véli Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó. – Próbáljunk tipizálni: mi történt azokkal a 18-20 éves fiatalemberekkel, akik a nyolcvanas évek második felében helyezkedtek el egy falusi termelőszövetkezetben, de aztán a rendszerváltással elvesztették a munkájukat? AgrárUnió - Mi lesz veled, magyar falu?. Hogyan élnek most, három évtized elteltével, ha nem költöztek be egy közeli városba? – A rendszerváltozás előtti utolsó évben, 1989-ben a KSH még 1 millió 250 ezer foglalkoztatottat tartott nyilván a mezőgazdaságban, bár ebben benne voltak a melléküzemágakban dolgozók is.
Kiemelte, hogy a vasúti utazók egyharmada, vagyis, minden harmadik utas közlekedik a mellékvonalakon. Homolya Róbert kitért arra is, hogy a MÁV együttműködik a helyi önkormányzatokkal is, hogy a vasútállomások épületei egyéb közösségi funkciót is kapjanak. Példaként említette, hogy van, ahol kávézó, máshol turistaszállás, vagy a polgárőrség kapott helyet a megújult épületekben. Az elnök-vezérigazgató beszélt arról is, hogy a forgalomnövekedéshez fontos a jó menetrend kialakítása, amelyhez a vasúti pályákat is meg kell újítani. Hozzátette, hogy a következő években kétszáz BZ-motorvonat és -motorkocsi felújítását tervezik, a munkát már elkezdték. Unger Tamás, Pápa (Fidesz-KDNP) alpolgármestere a vasútállomás épületének átadásán azt hangsúlyozta, hogy Pápának fontos előrelépési lehetőség a vonal fejlesztése, nemcsak az ingázás, hanem a turizmus szempontjából is. Németh Gergely, Szany (független) polgármestere elmondta, hogy a vasútvonal és a vasútállomás 1896-ban épült, akkor a település bekerült az ország vérkeringésébe.
"Azt szeretném Önöknek mondani, hogy ez a három cél maradéktalanul megvalósult" - szögezte le a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke. Pásztor István kiemelte, a VMSZ 5 vagy 6 mandátum megszerzésére számít a 250 tagú parlamentben. Az utóbbi két évben 9 képviselője volt a magyar pártnak Belgrádban. Az előzetes eredmények szerint hét szerb párt jutott be a szerbiai törvényhozásba, valamint öt nemzeti kisebbségi párt. Ehhez kapcsolódóan Pásztor István úgy fogalmazott: "a most kialakult politikai mező jóformán semmiben nem hasonlít ahhoz, amihez hozzászoktunk". Az elmúlt két évben a Szerb Haladó Párt és a Szerbiai Szocialista Párt, valamint néhány kisebbségi párt képviselői politizáltak a szerb országgyűlésben. A Vajdasági Magyar Szövetség 2014 óta tagja a kormánykoalíciónak, és a következő időszakban is ilyen szerepre számít. A kormányzati munkában államtitkári szinten kíván részt venni. A szerbiai elnökválasztáson Aleksandar Vucic szerezte meg a voksok körülbelül 60 százalékát pártja saját megfigyelőinek adatai szerint, így már az első fordulóban megnyerte a választást, és újabb öt évig maradhat a nyugat-balkáni ország köztársasági elnöke, míg az előrehozott parlamenti választáson az általa vezetett Szerb Haladó Párt szerezte meg a voksok többségét, és alakíthat ismét kormányt.