Tíz évig volt a nagy Smelke rabbi mellett, akinél az egész Talmudot és több más fontos könyvet is megtanult. Mestere szerint azonban a 17 éves kamasznak "istenfélelemért" tovább kellett állnia. Így hát Ájzik meg sem állt Lizsenszkig – a mai dél-keleti lengyel városig, Lezajskig –, ahol a híres Elimélech rabbihoz ajánlották be. A nagyhírű tudósnak sem volt nehezére megkedvelni a tehetséges fiatalembert, akit öt éven át tanított Lengyelországban, majd azzal engedte útjára, hogy már várja őt vissza édesanyja, és sok-sok olyan zsidó, akik kíváncsiak lesznek rá már mint rabbira, közösségi vezetőre. Kategória:Magyar népdalok – Wikipédia. Pontosan meg is jósolta neki, hogy ne siesse el a szolgálatot, várjon még pár esztendőt, mérje fel a terpet, ahová oly hosszú idő után visszatér, és majd ha betölti a 30. évét, akkor vállaljon rabbitisztséget. A krónikák szerint így is lett: 1781-ben lett Ájzik Nagykálló rabbija. A hét év gyermekkor és az újabb nyolc esztendő elegendő volt számára ahhoz, hogy tökéletesen akklimatizálódjon a magyar vidék sajátosságaiban.
"A magyar népdal az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados - évezredes - használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket". (Kodály Zoltán) A népdal a magyar népzene legősibb formája. Emberi érzelmeket és gondolatokat testesít meg, fejez ki. Szerzőiket nem ismerjük, a legtöbbjük nemzedékről-nemzedékre szállva, szájhagyomány útján keresztül maradt ránk. A 18. század közepéig senki sem foglalkozott a magyar népdalok gyűjtésével, mivel éneklésük mindennapos és természetes volt. A népdalok és a szövegek feljegyzése már a 19. században elkezdődött. A tudományos népdalgyűjtéssel a 20. század elejétől foglalkoznak népdalgyűjtőink. Www.magyarnota.com - Kultúrblog - A magyar népdal. Népdalaink eredetének kinyomozása elsősorban Kodály Zoltán és Bartók Béla – 20. századi zenetudósaink, zeneszerzőink - nevéhez fűződik. Jankó János, id. : A népdal születése Népdalaink a népi kultúra virágai.
Korának legnagyobb szellemi vezetője, a haszidizmus alapítója, Báál Sém Tov egyik küldötte — Léb Száráhsz — épp Nagykálló határában telepedett le hogy kipihenje a pénzgyűjtés céljából szervezett fáradságos utazását. 208 éve született RÓZSA SÁNDOR a legismertebb magyar betyár | Lenolaj. Ott, egy gyümölcsfa árnyékában szívbemarkoló zsidó imák keltették fel a figyelmét. Főhősünk hangja annyira megfogta a küldöttet, hogy azon nyomban elkérte őt édesanyjától, akinek azt ígérte, hogy elviszi magával külföldre és taníttatni fogja, hiszen meglátta benne az esélyét annak, hogy később rabbiként térhet vissza szülőföldjére. Nagykállói rabbiház Ilyen ígérettel pedig, úgy látszik, abban az időben egy vallásos zsidó özvegyasszony szinte örömmel vált meg gyermekétől… Nikolsburgba – a mai csehországi Mikulovba – a híres Smelke Horovitz rabbihoz került a hétéves gyerek, hogy aztán annak házában, szinte saját fiaként folytassa kiválasztott életét. Rendkívül tehetségesnek mutatkozott, szorgalma lankadatlan, tudásvágya telhetetlen volt, szinte általános feltűnést keltett a városban.
Az Alföld hatalmas pusztáin, tanyáin bujkált, állítólag a Veszelka családnál talált gyakorta menedéket. Érdekesség, hogy 1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be, miszerint szeretne becsületes életet élni. A kérvényt azonban elutasították. 1848. október 13-án a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz 150 fős szabadcsapatával. Szokatlan kinézetükkel és harcmodorukkal sikereket is arattak. 1848. november 17-én Asbóth Lajos Ezeres falu lefegyverzésére kivezényelte Rózsa Sándor szabadcsapatát. Nemcsak kirabolták a falut, hanem annak 36 lakosát megölték. Emiatt Vukovics Sebő délvidéki kormánybiztos feloszlatta a szabadcsapatot. Rózsa Sándor Szeged környékén csikósnak állt és megnősült. A szabadságharc leverése után el akarták fogni, és bár sikerült elmenekülnie, de megint bujdosni kényszerült. Az a hír járta róla, hogy forradalmi szervezkedés irányítója, így elfogatása érdekében szokatlanul magas, 10 000 korona vérdíjat tűztek ki a fejére. Sokáig ennek ellenére sem sikerült kézre keríteni, mígnem 1857-ben komája, bizonyos Katona Pál szegedi tanyás gazda kiadta a pandúroknak.
00 2016-ban 350, 2017-ben 450, az idén pedig 500 gyerek közös kórusa áll majd a színpadon Martonvásár szívében. A magyar mellett cseh, lengyel és szlovák népdalok is részei lesznek a repertoárnak, ezáltal is megmutatva a Visegrádi Négyek közötti kulturális kötelék, a közös hagyományok és az egymáshoz sok szállal kötődő zenei örökségünk egy-egy szép példáját. Zengeni fog a tér, zengeni fog a város, mindannyian érezni fogjuk a közös dal elsöprő erejét. Ott a helyünk! Szászcsávási Zenekar 15. 30 A szászcsávási cigányzenekar, azaz a Szászcsávás Band az élő magyar népzene egyik legelismertebb nemzetközi hírű tolmácsolója. Azt a hagyományos erdélyi vonós tánczenét játsszák, ami egy nemzedékkel ezelőtt még Erdély-szerte virágzott. A Kis-Küküllő völgyéből származó szászcsávási zenészek két ismert zenészdinasztia leszármazottai. A 900 lelket számláló erdélyi Szászcsávás kivételes helyet foglal el a magyar zenetörténetben: a magyar népi éneklésben teljesen általános egyszólamúság mellett talán az egyetlen olyan falu, ahol több szólamban énekelnek, a szólamok pedig apáról fiúra öröklődnek.
A Dél-Alföldön, elsősorban Szeged környékén gazdag a Rózsa Sándorral kapcsolatos balladaköltészet. 1971-ben Móricz Zsigmond Rózsa Sándor a lovát ugratja című regénye alapján a Magyar Televízió hétrészes sorozatot mutatott be Rózsa Sándor életéről, Oszter Sándor főszereplésével és Szinetár Miklós rendezésében. forrás: Kapcsolódó irodalmi mű: Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja
Az ajtókat meghintették szentelt vízzel, és a ház lakói szentelt vízzel vetettek keresztet lefekvés előtt. Három királyjárás, csillagozás A háromkirályjárás vagy csillagozás során a napkeleti bölcsek látogatását idézték meg. A három királyt gyerekek személyesíthették meg, akiknek csillag mutatta az utat Betlehembe. Vízkereszt a nagyvilágban Bulgáriában az a szokás, hogy népviseletbe öltözve bemennek a jeges vízbe, a helyi pópa a vízbe dobja a keresztet, aki elkapja, az egész évben egészséges lesz. Spanyolországban a karácsonyi ajándékokat nem a Jézuska hozza szenteste, hanem a napkeleti bölcsek január 6-án vízkeresztkor. A hagyomány szerint január 6-án reggel bontják ki az ajándékokat, majd roscón de reyest (három királyok kalácsot) esznek reggelire. Mit ünneplünk vízkeresztkor? - Hírnavigátor. A tradíció szerint a roscón tésztájába belesütnek egy babszemet és egy figurát. Aki a figurát megtalálja, azt királlyá, illetve királynővé koronázzák a reggeli idejére, aki a babszemet találja meg, annak ki kell fizetnie a roscón árát.
A tömjénezés szertartása a napkeleti bölcsek tömjénadományára emlékeztet. A háromkirályok hálás témául kínálkozott a festőművészetnek, híres alkotás például Albrecht Dürer, illetve Ferenczy Károly Háromkirályok című festménye. Albrecht Dürer: A királyok imádása (kép forrása: Wikimedia Commons) A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3, 13-17) szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz. Mit ünneplünk vízkeresztkor? | Hírek | KMMI | Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet. Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, és Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2, 1). A házszentelés (benedictio domorum) szertartása arra emlékeztet, hogy Jézus jelenlétével kitüntette, megszentelte a kánai házat. Krisztus keresztségének emlékére a vízkereszt volt az ünnepi keresztelések napja, a katolikus egyház tömjént és vizet szentelt, innen az ünnep elnevezése. Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka.
A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat – írták. Az MKPK közleménye szerint vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni, mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Mit ünneplünk Vízkereszt napján – ITT HONRÓL HAZA. Később az ünnep elsődleges témája keleten Jézus keresztsége lett (erre emlékeztet a vízszentelés); nyugaton viszont a háromkirályok látogatása került előtérbe, mindamellett itt is megmaradt a vízszentelés szertartása.
Az alakokat – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kelléke a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben elénekelték a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik: "Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad". Vízkereszt napján szokás volt a szentelmények hazavitele is: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak, minden betegségre használták. Hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy vize meg ne romoljon. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy ekkor szedik le a karácsonyfát. Forrás: Tovább a cikkre »
A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3, 13-17) szerint amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte, és ettől kezdve tanítani kezdett. Megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust. Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2, 1). A házszentelés (benedictio domorum) szertartása arra emlékeztet, hogy Jézus jelenlétével kitüntette, megszentelte a kánai házat. Krisztus keresztségének emlékére a vízkereszt volt az ünnepi keresztelések napja, a katolikus egyház tömjént és vizet szentelt, innen az ünnep elnevezése. Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka. Az alakokat - a betlehemezés mintájára - gyerekek személyesítették meg.