Leírhatatlan hangulata van, egyszerűen el kell jönni személyesen meggyőződni róla... Most egy tavaszi hűvösebb, de napos május eleji szerdán kerestük fel újból a ráckevei csónakos piacot, nem csalódtunk, kellemes élmény volt ismét, bár sajnos ez alkalommal nem csónakkal érkeztünk. Lángosost most nem találtunk ( szerda volt) talán szombaton van. Az árak nem sokban különböznek a pestitől, a zsenge karalábé itt is ott 150 Ft, epret nem találtam, de talán az előző napi esőzések miatt. Van újkrumpli és láttam pattisont, padlizsán cukkinit őstermelők viszont eladók is. Még késő délelőtt is voltak vásárlók bőven, bár nem volt tömeg ( szerencsére) az árusok szívesen elbeszélgetnek a vásárlókkal vagy nézelődőkkel. Ez a högy közel 20 éve jár ide árulni, az édesanyját váltotta fel, tudtuk meg egy rövid beszélgetésből. Sertésből készült füstölt áruja van és azonal bekapcsolódott társalgásba egy törzsvásárló is aki biztosított bennünket érdemes ebből a portékából vásárolni. Nemcsak zöldség, hús-hentes árú van, kézműves sajtok( kecske sajt, orda sajt stb) is megtalálhatóak itt, sőt, minden más amire a háztartásban szükség van a fakanáltól a kézműves szappanig láttunk sok féle árut még ruházati cikkket is bőven.
Szóval rengeteg látnivaló van még arrafelé, lehet, hogy megint egy szerdai vagy szombati napon megyünk majd a környékre, mert ez a csónakos piac feledhetetlenül jó 🙂!
A Ráckevei hajómalom a lakosság közösségi öszefogásának köszönhetően 2007 és 2010 között készült el. Fotó: a Ráckevei Hajómalom és háttérben az Árpád-híd /Mihály Gábor/ Ezenkívül ami pedig a hangulatot fokozza, az a szerdánként és szombatonként megtartott Csónakos piac. A Duna parton tartott közel egy kilométer hosszú piacon mindent megtalálunk, amire csak szükségünk lehet. A zöldségek, gyümölcsök, sajtok és húsok mellett a ruhaárusokon keresztül mindenféle konyhai tartozékok és gyermek játékok is fellelhetőek. Esetleg, ha üres hassal érkeznél a délelőtt tartott vásárra akkor pedig még egy jót is falatozhatunk itt. Fotó: Csónakos piac a Duna-parton /Mihály Gábor/ A városban több templomot is találunk. A Ráckevei református templom, ami neogótikus stílusban épült 1913-ban, vagy a tőle nem messze található Keresztelő Szent János római katolikus templom. Fotó: Ráckevei református templom /Mihály Gábor/ Ezenkívül kicsit arrébb találjuk még a ráckevei Ortodox szerb templom- ot, ami XV. században épült.
Egyébként igazi vásári forgatag fogadott minket azon a sétányon, ahol júliusban olyan csendes volt minden. Lehet ott mindent kapni, de tényleg 🙂, diétás édesítőket és egyéb készítményeket, gyógyító ásványokat, ruhát, játékot, természetgyógyász cuccokat és persze vannak idős nénik és bácsik, akik a kerti terményeiket viszik ki. Van persze sült kolbász, lángos, ééés, Legkisebbünk nagy boldogságára kürtöskalács, amiből rögtön két fahéjasat vettünk az itthon maradott nagynak is 🙂. Toma nagy vásárló egyébként, nem tudom hogyan csinálta, de a rengeteg sok minden között, az egyik árusnál kiszúrta az egyetlen Villám Mcqueen-es bögrét amit csak kapni lehetett és tényleg az egyetlen volt, mert akadt ott még másféle mesefigurás pohár, de Villámos, csak az az egy 🙂! Büszke volt és nagyon örült a szerzeményének, amit persze meg is vettünk rögtön, azóta abban issza reggelenként a kakaóját 🙂 és ha ránézünk, legalább mindig eszünkbe jut ez a jó kis csónakos piac 🙂, meg az a szép nyári délelőtt 🙂.
A háromszint összesen 240 nm, ami egy 560 nm területű KÖZVETLEN VÍZPARTI telken helyezkedik el, Ráckeve belvárosában. Az ingatlan fűtése gázkazánnal megoldott, mely radiátorokra kötve üzemmel. Ráckeve egyik legszebb utcájában helyezkedik el. A Ráckevei csónakos piac, mely Ráckeve látványoságai közé tartozik egy perc séta távolságra érhető el. Jól megközelíthető, aszfaltozott utcában található és minden séta távolságra elérhető. Üzletek, boltok, orvosi rendelők, gyógyszertár, óvoda, iskola, buszmegálló minden melyre egy család számára szükség lehet. További kérdés esetén állok rendelkezésére! 240 Ház/lakás területe m 2 560 Telekterület 4 Hálószoba
ment a csónakhoz, ahol valószínűleg az apukája várta és pikk-pakk összehajtották a kocsit, betették a picit meg a vásárolt holmikat és indultak is. Az egyik kedvencem mindenképpen az a két fiatal lány volt, akik a hátunk mögött beszélték meg egymással, hogy este még visszamennek Ráckevére (ki nem néztem volna belőlük, hogy a vízen jöttek 🙂), aztán fogták magukat a csónakjukhoz mentek és elhajóztak 🙂 … Jó sokáig nézelődtünk a piacon, ami tényleg egy csoda szerintem, de olyan egy óra körül már sokan pakoltak az árusok közül is, mi még vettünk gyorsan az egyik néninél szilvát (másnap volt Máté szülinapja, abból lett a pite). Még azért bóklásztunk egy picit, az egyik növényeket áruló bácsinál eltöltöttem volna egy kis időt 🙂, de aztán tovább álltunk, mert a közelben van Ráckeve egyik nevezetessége a Tűztorony, ami egy jó magas kilátó. Múltkor zárva volt, most fel tudtunk menni, kísérővel lehet csak látogatni, mert a Városháza épületében a padlásra kell felmenni meredek lépcsőkön és csigalépcsőn.
Ragyogó napsütés volt akkor is, mint az első alkalommal (úgy látszik ide csak jó időben jutunk el), nem volt nagyon nagy hőség, de úgy délidőben jól esett az árnyék, úgyhogy kerestünk egy helyet, ahol Toma is tud eszegetni egy picit és hogy, hogy nem, a kikötőhöz vitt az utunk. Ott leültünk és nézelődtünk, ettünk és valami nagyszerű szabadság érzés kerített hatalmába, ahogy jöttek-mentek a csónakok ott. Tényleg olyan utánozhatatlan hangulata van a dolognak, Tomában pedig megfordult a fejemben, hogy valami hajós vér csörgedezik, mert ugye állandóan BKV-hajózna, ott pedig legszívesebben beült volna a csónakokba, folyamatosan azt kérdezgette, hogy nekünk mikor lesz itthon valami hasonlónk, hiszen mennyit tudnánk használni (egyébként igaza van 🙂). Aztán miután eleget evett, nekem dőlt, felrakta a lábait és félig fekvő helyzetben nézelődött 🙂. Mondjuk tényleg volt látnivaló bőven, a legkülönfélébb hajós vásárlókat láttuk ott megfordulni: volt ott apuka sok fiú gyerekkel, később anyuka is csatlakozott hozzájuk, nagypapa az unokájával, egy testesebb hölgy a kisbabájával babakocsival (! )
Telik-múlik az idő. Döbrögi már retteg Matyitól, ezért fegyveres őrökkel veszi körül magát. Ismét vásár van a faluban. Döbrögi tíz lándzsás kíséretében kikocsizik. Matyi tíz aranyért felbérel egy sihedert a lóvásáron, hogy mikor Döbrögi az erdő mellé hajtat kiabálja oda neki: "Tudd meg, én vagyok Ludas Matyi! " aztán meneküljön. A siheder vállalkozik a feladatra, Matyi pedig elrejtőzik a bokrok közé. A csel sikerül, a tíz lándzsás a siheder után iramodik, sőt Döbrögi kifogatja a kocsiból egyik lovát, s még a kocsisát is utánuk küldi. Több se kell Matyinak. Előbújik rejtekhelyéről, és harmadszor is visszaadja a verést. Döbrögit megrázza az igazságszolgáltatás, megjavul és nem önkényeskedik tovább. Biri néni: Hát aki vótam, a vajákos Biri. A körösztanyád, szerelmetes gyermekem. Ludas Matyi (film, 1949) – Wikipédia. Jöttem, repültem, hogy segítsek a jó nagyságos úr baján. Hajdú: Arra feleljen kend, talján-e kend vagy sem? Biri néni: Dalián?! Nem jár az én eszem dalián! Jámbor az én lelkem, uram se vót, az is meghót! Hajdú: Nem talján.
A televízió vezetésének megtetszett az ötlet, de ők nem mozifilmet, hanem egy több részes sorozatot szerettek volna. Henrik Irén a Vuk egyik jelenetével (Fotó: Tóth Gábor, ) – Ez azért lényeges különbség. – Bizony, a férjem sokáig törte a fejét azon, hogy ebből az egységes kisregényből hogyan is lehetne egy sorozatot készíteni. Akkor támadt az az ötlete, hogy az állat fejlődésének az állomásait a változó évszakokhoz kapcsolja. Így a tavasz, a nyár, az ősz, és a tél motívuma határolja a négy epizódot. Matyi magyar film ingyen. – Ha jól tudom a Vuk készítése közben történt egy kis baleset, amelyet éppen ön idézett elő. – Bizony. A filmkészítés során állandó a kapkodás a szűkös határidők miatt. A Vuk gyártása során is történtek ilyen bakik. Meleg nyár volt, a felvétel miatt égtek a lámpák, melyek még jobban felforrósították a levegőt, ezért kinyitottam az ablakokat, amelyek véletlenül úgy maradtak… Éjszaka pedig egy óriási vihar jött és bevert az eső. Az ablak alatti polcon a felvételre várakozó, temperával készült hátterek pedig mind eláztak.
Aczél Ilona, Földényi László, Kőváry Gyula, Szatmári István, Szigeti Géza és sokan mások. Felújítás [ szerkesztés] A film kísérleti Gevacolor nyersanyagra készült, amely hamar elveszítette a színét. (Hasonló anyagú celluloidra vették 1951-ben Keleti Márton Különös házasság és Civil a pályán, valamint Fábri Zoltán Vihar c. filmjét. ) A kifakult kópia már csak 3%-ban tartalmazott színeket, hangcsíkja is erősen sérült volt. A film felújításával először a Pannónia Filmstúdióban próbálkoztak, de sem a színeket, sem az eredeti hangot nem tudták visszaállítani. A hang reprodukálása érdekében a szereplőkkel újraszinkronizálták a filmet; mivel Soós Imre akkor már nem élt, az ő hangját Csikos Gábor kölcsönözte. Matyi magyar film teljes film. Ezt a változatot 1961. július 20 -án kilenc budapesti mozi tűzte műsorára, és ez jelent meg később a MOKÉP által kiadott műsoros VHS -kazettán. A Magyar Nemzeti Filmarchívum 2003. december 5. és 2004. július 31. között digitálisan felújította a film eredeti változatát. A hosszadalmas, komplex eljárás során sikerült regenerálni a film eredeti hangsávját és színeit.