A számítógép Pascaltól Neumannig. Budapest: Műszaki (2003). ISBN 9789631627718 Szelezsán János, Révész György, Ádám András, Prékopa András, Legendi Tamás, Herman H. Neumann János élete és munkássága (magyar nyelven). MTESZ Neumann János Számítógéptudományi Társaság (1979. április 6. ) További információk [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Neumann-architektúra Turing-gép Aritmetikai-logikai egység absztrakt automata sejtautomata formális nyelv kiszámíthatóság-elmélet nem-determinisztikus Turing-gép Turing-kiszámíthatóság Harvard-architektúra Módosított Harvard architektúra
Az érettségi évében már hivatásos matematikusnak számított. 1930-ban az USA-ba költözik és bekapcsolódik a hadikutatásba. A lökés- és robbanási hullámok szakértője lett. 4 Munkássága ENIAC gépek (Electronic Numerical Integrator And Computer) Az amerikaiak első számítógépe-nehézkesen és hibásan működött, ms/333 szorzás. Hadi célú feladatok, ballisztikai feladatok elvégzésére fejleszti ki Goldtine vezetésével 5 Munkássága 1946-ban fejezik be az építését A tárolt program elvét már alkalmazza. Neumann János szerepe a számítástechnika történetében Subert Julianna Számítástechnika története Tartalom • Élete, tanulmányai • Munkássága • ENIAC gépek fejlesztése • EDVAC gépek kifejlesztése • Neumann elvek • IAS gépek kifejlesztése Élete, tanulmányai • Matematikus, matematikai fizikus, a számítógép-tudomány megteremtője. • Az érettségi évében már hivatásos matematikusnak számított. • 1930-ban az USA-ba költözik és bekapcsolódik a hadikutatásba. Munkássága ENIAC gépek (Electronic NumericalIntegrator And Computer) • Az amerikaiak első számítógépe-nehézkesen és hibásan működött, ms/333 szorzás.
A gyors gondolkodásáról és rendkívüli fejszámolási képességéről híres Neumann János 1921-ben iratkozott be a budapesti tudományegyetem matematika szakára, ám, mivel édesapja szerette volna, ha fia biztosabb megélhetést nyújtó stúdiumokat is elvégez, még ez év őszén jelentkezett a berlini egyetemre, majd 1924-ben felvételizett a zürichi egyetemre is, ahol vegyészmérnöknek tanult. Ezekben az években Neumann-nal a legkiválóbb oktatók foglalkoztak, a magyar fővárosban a világhírű Fejér Lipót és Rados Gusztáv, Berlinben Fritz Habert és Albert Einstein, Zürichben pedig Pólya György oktatta őt a matematika, a fizika és a kémia tudományára. A fiatalember 1926-ban szerezte meg matematikusi doktori címét – disszertációját a halmazelmélettel kapcsolatban írta –, és már ebben az évben nagy hatású előadást tartott Göttingenben, mellyel lerakta a játékelmélet alapjait. Neumann 1927-től a berlini egyetem magántanáraként tanított, miután pedig 1929-ben Ortvay Rudolf sikertelenül próbálta elérni, hogy az akkor már nemzetközileg elismert zseni Szegeden álláshoz jusson, a fiatalember hamarosan az Újvilágba utazott vendégelőadónak.
2009. július 18. - 09:47 | Tech Negyven éve, 1969. július 20-án lépett az első ember, az amerikai Neil Armstrong a Hold felszínére. A két űrhatalom között versenyben sokáig a szovjetek álltak nyerésre, ezért John F. Kennedy amerikai elnök 1961-ben 25 milliárd dolláros programot hirdetett, hogy az első ember a Holdon már amerikai lehessen. Az erőfeszítésekbe 25 ezer vállalat és kutatóintézet, 400 ezer ember kapcsolódott be az űrkutatási hivatal, a NASA koordinálásával. A programot 1967-ben gyorsították fel, attól tartva, hogy a szovjetek ismét megelőzik őket. Hány ember járt eddig a Holdon? | Retró Legendák. (Csak később derült ki, hogy a szovjetek is 1968-ra tervezték a Holdra szállást, de erről le kellett tenniük, mert hordozórakétájuk megbízhatatlannak bizonyult. ) Az Apollo-8 már Hold körüli pályára állt, az Apollo-10 pedig 15 kilométerre megközelítette égi kísérőnk felszínét. Az Apollo-11 1969. július 16-án 14 óra 34 perckor indult útnak fedélzetén Neil A. Armstrong parancsnokkal, Michael Collins és Edwin E. Aldrich űrhajóssal. A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb Saturn-V hordozórakéta orrában kapott helyet.
A Hold felszíne az Apolló 11-ből Forrás: NASA Az űrkutatással kapcsolatos műsorfolyam részeként kerül bemutatásra az Apollo: Missziók a Holdra című film is, amely korábban még sosem látott felvételekkel meséli el a Holdra szállás történetét. Neil Armstrong 1969. július 20-án a Hold felszínére tette a lábát, és így szólt: "Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. " Azon a napon a Földön több mint félmilliárd ember figyelte lélegzet-visszafojtva, amint az Apollo-11 – a történelem során először – embert juttat idegen égitestre. A Neil Armstrong, Michael Collins és Buzz Aldrin asztronauták által vezetett misszió fontos állomás volt a Szovjetunióval folytatott űrversenyben, és beteljesítette az amerikai nemzet egy ambiciózus, még John F. Kennedy elnök által megfogalmazott vágyát. Neil armstrong holdra szálláshelyek a következő városban. Ez egy olyan történelmi tett volt, amely örökre megváltoztatta a világot. Különleges programsorozattal készül a Holdra szállás 50. évfordulójára a NatGeo tévé Eugene Cernan egy holdjáróval az Apolló 17 küldetése során Forrás: NASA A National Geographic 2019. július 7-én, vasárnap az Apollo: Missziók a Holdra című dokumentumfilmmel emlékezik az első sikeres Holdra szállás 50. évfordulójára, melyet a "Világűr hónapja" c. tematikus összeállítása részeként tűz a műsorára.
Mivel a Holdon levegő híján légellenállás sincs, a zászló egyetlen rögzítetlen sarka sokáig lengett. Buzz Aldrin és a lobogó (Fotó:Apic/Getty Images) Ugyancsak az összeesküvés-elmélet szülőatyjáé a felfedezés: a hold felszínén készült fotókon nem látszanak a csillagok, márpedig látszaniuk kellene, sokkal jobban, mint a Föld felszínéről. Az ok: a NASA nem tudta a fotókon reprodukálni a megfelelő csillagállást, ezért inkább kihagyták a játékból a többi égitestet. Ezt megint csak nehéz elképzelni a világtörténelem legnagyobb kamujáról. Ráadásul az Apolló-11 űrhajósai maguk is azt nyilatkozták visszatérésük után egy sajtótájékoztatón, nem emlékeznek arra, hogy látták volna a csillagokat. Lehet, hogy velük is csak elhitették, hogy a Holdon járnak? Neil armstrong holdra szálláshelyek. Létrehoztak az űrhajósoknak egy a holdi körülményeket imitáló környezetet, és úgy vitték oda őket, hogy végig azt hitték, egy űrhajóban vannak? Kizárt! A csillagok azért nem látszottak, mert az Apolló-küldetések során a Nap mindig megvilágította a Hold felszínét, az onnan visszaverődő fény pedig egyszerűen túlragyogta a csillagokat.