Neumann János élete és munkássága by Gergő Pődör
↑ A program-, és adatmemória fizikailag közös, ebből származik az architektúra legnagyobb hátránya: a sebezhetőség. (A memóriában tárolt bájtokról nem tudjuk eldönteni, hogy adatot vagy programkódot tartalmaznak, ezt csak a felhasználás módja dönti el! ) Ezt használják ki a vírusok, amikor a felhasználó számára adatnak tűnő állományt (például kép) tölt le, miközben a gép a benne található káros kódot futtatja. ↑ A Neumann-elv (magyar nyelven), 2003. (Hozzáférés: 2014) ↑ Neumann János. A számológép és az agy (magyar nyelven). Maple Press Company (1831) Források [ szerkesztés] John von Neumann: First Draft of a Report on the EDVAC (angol nyelven) (pdf). (Hozzáférés: 2018) – Neumann 1945-ös cikke: "Az első vázlat az EDVAC-ról készülő jelentéshez" Kovács Győző, Szelezsán János: Gondolatok Neumann János First Draft of a Report on the EDVAC című, 1945 júniusában megjelent tanulmányáról (pdf) Neumann János: A számológép és az agy (The computer and the brain, 1959) (magyar nyelven). Gondolat Kiadó, 1972 (Hozzáférés: 2016) – Neumann 1972-ben megjelent műve magyarul Herman H. Goldstine.
1913-tól a Fasori Gimnáziumban tanult, matematikai tehetségét Rátz László fedezte fel. 1917/18-as tanév: az V. osztály legjobb matematikusa. 1920: az ország legjobb matematikus-diákja. Apja kérésére 1921-23 között Berlinben, majd 1923-tól 1925-ig Zürichben kémiát tanul. 1926: - vegyészmérnöki diploma, Zürich; - matematikai doktorátus, Budapest (egyetemi évei alatt Kürschák József, Fekete Mihály és Szegő Gábor is tanította, Fejér Lipótnál doktorált); - Göttingenben Hilbert tanársegédje; - magántanár Berlinben. 1928: minimax elv. 1929: magántanár Hamburgban. 1930: vendégtanár Princetonban. 1932: A kvantummechanika matematikai alapjai. 1933: Princetonban Einsteinnel együtt alapítótagja a Institute for Advenced Study-nak. 1943-55: Los Alamos - az atombomba és hidrogénbomba előállítása. 1944: a Pennsylvaniai Egyetemen megismerkedik a majdnem kész ENIAC-kal (Electronic Numerical Integrator and Computer). 1945. június 30: Neumann-elv (First Draft of a Report on the EDVAC). 1945-57: a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója.
Mielőtt kémregényeket kezdett írni, 33 évet töltött a CIA szolgálatában. 69 éves korában meghalt Jason Matthews, a Vörös veréb kémregény-trilógia szerzője. Matthews kortikobazális degeneráció (CBD), egy gyógyíthatatlan neurodegeneratív betegség következtében halt meg szerdán – írja az MTI. Rejtélynek tűnhet, hogyan válhat valaki a CIA csendes ügynökéből egy bestsellereket alkotó, elismert kémregényíróvá. De tudva, hogy Jason Matthews hat nyelven beszélt, évtizedeken át rengeteget olvasott, figyelte az emberek viselkedését és ügyesen írt hosszú elbeszéléseket, minden összeáll. Könyvei nemcsak a cselekményvezetés és a kémszakma kifinomult mesterművei voltak, hanem az emberi természetet, különösen a vágy minden formáját kutató nyomozás is – olvasható a kiadó közleményében. Matthews a CIA-ban hivatalosan diplomata volt Európában, Ázsiában és a Karib-térségben, de igazi munkája külföldi ügynökök toborzása, majd irányítása volt. Hat nyelven beszélt: görögül beszélő családban nőtt fel, emellett franciául, spanyolul, olaszul, törökül és magyarul is megtanult.
Mondom, a Vörös veréb korrekt kémfilm, az akciójeleneteket látványosan kerülő, emberibb megközelítéssel, de mint film, könnyen felejthető. A szexjeleneteknél bőven mutogatják Jennifer Lawrence-t, hadd örüljön a nép, de itt most ez sem volt elég. Pedig, pedig... nem erről volt szó. 10/6 - Csak szex, más semmi
Nagy részletességgel, valós módszerek bemutatásával kémkedés, kémelhárítás, beszervezés, kiberháború nyerhetünk bepillantást a nemzetközi hírszerzés működésébe. A kötet 2013-ban elnyerte a rangos Edgar-díjat, és Jennifer Lawrence főszereplésével Francis Lawrence forgat belőle filmet Budapesten.