Ez is érdekelhet beauty and style Dúsabb, erősebb, kezelhetőbb frizura: természetes házi hajöblítők minden hajtípusra » Kipróbáltuk, hogy hat a bőrre a tokaji aszú és a bakuchiol: 40 éve a nők szépségét szolgálja a Helia-D » Ezt tedd, ha egy picit eláll hátul a farmer dereka: gépi varrás nélkül orvosolhatod a problémát » Top olvasott cikkek Tudod, melyik város nevezetessége a Cifrapalota? 10 kérdéses kvíz az ország ismert látnivalóiból Teszteld tudásod! 10 vers, amit általános iskolában tanultál: felismered a kezdősorokat? 6 étel és ital, ami kipucolja a veséket, és segíti a máj működését: a fogyást is beindítják 8 kvízkérdés Mátyás királyról, amire általánosban tudtuk a választ: ma mennyire emlékszel? Megérdemelten nyert a Sztarban Sztár győztese: "Örülök, hogy nem a nagyképű, hanem ő győzött! " Beatrix holland királynő 33 év uralkodás után lemondott a trónról fia javára. Mindezt hétfőn este jelentette be rádió- és televízióbeszédében. A királynő 75. születésnapja előtt három nappal nyilatkozta mindezt, mint mondta, itt az idő, hogy a felelősséget a fiatalabb generáció kezébe helyezze.
Beatrix holland királynő hétfő este bejelentette, hogy lemond a trónról, legidősebb, 45 éves fia, Vilmos Sándor javára. A holland trónon III. Vilmos 1890-ben bekövetkezett halála óta nem ült király, csak királynő. Beatrix csütörtökön tölti be 75. életévét, és 1980 óta, vagyis 33 esztendeje uralkodik. Vilmos Sándor beiktatását április 30-án tartják. "Itt az ideje, hogy az országért viselt felelősséget az ifjabb nemzedék kezébe adjam át" – fogalmazott a lemondását bejelentő beszédében Beatrix királynő, akinek három fia született a 2002-ben elhunyt Claus herceggel kötött frigyéből. Tavaly februárban Beatrixet súlyos személyes sorscsapás érte: másodszülött fia, Johan Friso herceg egy ausztriai, vorarlbergi síüdülőhelyen lavinaomlásba került, és a baleset óta kómában fekszik. A trónöröklés szempontjából azonban ennek a tragédiának nincs szerepe, hiszen Johan Friso, 2004-ben "rangon alul", polgári nőszeméllyel kötött házassága folytán kiesett a lehetséges trónutódlók sorából. Beatrix királynő portréja Az 1938-ban született Beatrixnak igen nagy szerepe van abban, hogy Hollandiában mindmáig töretlen a monarchia népszerűsége.
Az uralkodói tisztség kedd délelőtti ünnepélyes átvételét követően Vilmos Sándor délután az amszterdami Újtemplomban - a Nieuwe Kerkben - leteszi az államfői esküt, és csak ekkor válik alkotmányjogi értelemben is a holland állam tényleges fejévé - délutánig tehát "már király, de még nem államfő", aminek azonban a gyakorlati jelentősége elhanyagolható. A holland uralkodó közjogi szerepe ugyanis csupán ceremoniális jellegű: egy évvel ezelőtt a parlament ezt a korábbinál is szűkebbre szabta, amikor előírta, hogy az uralkodót nem vonják be a kormányalakítási folyamatba, hanem csupán utólag tájékoztatják annak kimeneteléről. Vilmos Sándor személyében 123 év után először lépett férfi a holland trónra: az eddigi utolsó király, III. Vilmos 1890-ben hunyt el. Az udvarban nyílt titoknak számít, hogy Vilmos Sándor nem fogadta lelkesen az uralkodói jogkörök megnyirbálását. Az új király egyébként fiatal korában - 2002-ben elhunyt apjának, Claus hercegnek a tanácsát megfogadva - nem csupán a történettudományokban, hanem a vízgazdálkodás terén is képezte magát, amely nagyon jól hasznosítható szaktudománynak számít a csatornák és gátak hazájában.
A Vatikán erősen védelmezi Benedek pápa becsületét, elsősorban arra hivatkozva, hogy ő volt az első olyan pápa, aki személyesen találkozott zaklatások áldozatával, és ideje alatt új, szigorú szankciókat vezetett be az elkövetőkkel kapcsolatban. Arra késztette az egyházat, hogy az ilyen esetek során mélyebb alázatot és megbánást tanúsítson. A volt pápa emiatt háláját fejezte ki a jelenlegi Ferenc pápa felé. Különösen lekötelezve érzem magam Ferenc pápa bizalma és támogatása miatt! Nemsokára engem is elér a végső ítélet, és bár hosszú életemre visszatekintve van okom remegni is, lényegében örömmel és Isten iránti bizalommal nézek előre, tudván, hogy igazságos ítéletben lesz részem. A végső itele.fr. – zárta gondolatait XVI. Benedek pápa.
A táblabíróság annyiban változtatta meg az elsőfokú döntést, hogy az emberölés kísérletének minősítésénél aljas indok helyett aljas célt állapított meg, a terrorcselekménynél pedig mellőzte a kísérleti szak megállapítását, tehát úgy ítélte meg, hogy befejezett terrorcselekmény történt. Az életfogytiglani büntetést annyiban súlyosították, hogy az első foktól eltérően a leghamarabb nem 25 év, hanem 30 év múlva vizsgálható az elítélt feltételes szabadságra bocsátása. Szóbeli indoklásában az ítélőtábla kiemelte: első fokon tisztességes eljárásban részletes, alapos és törvényes bizonyítás folyt. Végső ítélet videa. A gyanúsítotti - később visszavont - beismerő vallomásokkal kapcsolatban a táblabíróság arra mutatott rá: a beismerő vallomás már régóta nem a bizonyítékok "királynője", súlya attól függ, milyen körülmények között tették és mit tartalmaz. Jelen ügyben a nyomozás során a gyanúsított a védő jelenlétében tett többször beismerő vallomást, amelyet hónapokon keresztül fenntartott. Ráadásul ezekben a vallomásokban olyan részleteket is elmondott a cselekményről, amelyeket csak az elkövető tudhatott, a beismerést pedig számos más bizonyíték támasztotta alá.
Életük végéig börtönben maradnak a romagyilkosságok elkövetői – így döntött a Kúria, amelynek harmadfokú eljárásában kedden végleg eldőlt Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt ügye. Fellebbezésnek helye nincs, nyolc év után lezárult a példátlan támadássorozat miatti büntetőeljárás. A vádlottak azt próbálták elérni, hogy helyezzék hatályon kívül a korábbi ítéletet, és kezdődjön elölről első fokon az eljárás. Női kosár Euroliga: final fourba jutott a Sopron Basket! - NSO. Kedd délután kihirdetett ítéletében helybenhagyta a Kúria a korábban meghozott döntést a romagyilkosságok ügyében: Kiss Áprád, Kiss István és Pető Zsolt esetében is marad a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés. Az ítélet jogerős, az ellen fellebbezésnek helye nincs. A vádlottaknak a harmadfokú eljárás miatt keletkezett, százezres nagyságrendű bűnügyi költséget is meg kell fizetniük. A két Kiss testvér az ítélet hallatán jelezte, hogy az indoklást nem hallgatják végig, így kivezették őket a bv-sek. Erre a tanácsvezető bíró annyit jegyzett meg: mivel további fellebbezési lehetőség nincs, nem is szükséges, hogy meghallgassák az indoklást.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2018. júl 3. 10:32 Fotó: RAS- Archív Budapest – Megszületett az ítélet másodfokon Lópici Gáspár, azaz Szilágyi István fiának ügyében. Pétert az apja ellen elkövetett súlyos testi sértésért ítéltek el korábban első fokon: 2 év fegyházbüntetést kapott, amit 3 évre felfüggesztettek. A másodfokú határozatról a Fővárosi Törvényszék közlemény adott ki: A Fővárosi Törvényszék 2018. Megszületett a végső ítélet Lópici Gáspár apaverő fiának ügyében – Ennyit kapott - Blikk. július 3-án meghozott másodfokú döntésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság által testi sértés miatt SZ. P. I. vádlottal szemben kiszabott 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztés büntetést. A vádlott együtt lakott idős szüleivel, de 80 éves, színész apjával 2016 decembere óta nézeteltérései voltak lakhatási és megélhetési problémák, valamint korábbi sérelmei miatt. A vitákat általában a vádlott kezdeményezte, többnyire ittas állapotban. 2017 júniusában egy délután a vádlott, miután megivott egy üveg bort, ismét felelősségre vonta az édesapját, majd közepes erővel arcon ütötte.
A biztos hangsúlyozta, hogy a bizottság nem nézegetheti a választások időpontját, mert a testületnek az irányelvek és a szabályok szerint kell cselekednie. (Borítókép: Az Európai Unió Bírósága luxemburgi székhelye. Fotó: Arne Immanuel Bansch / picture alliance / Getty Images)
Várható volt ez a döntés Ahogy azt megírtuk, az Európai Unió Bírósága (EUB) által hozott ítélet előzménye, hogy 2021. január 1-je óta hatályban van az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet, amely Magyarország és Lengyelország szerint az uniós joggal ellentétes, ezért mindkét tagállam pert indított tavaly márciusban. A két ország által kifogásolt jogszabály lényege röviden, hogy a jogállamisági normákat felrúgó tagállamokat pénzmegvonással büntetnék. A végső ítélet | Csubu. Tavaly decemberben az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka közölte: nem áll ellentétben az Európai Unió jogrendjével, hogy jogállamisági feltételek teljesítéséhez kössék a tagországoknak járó támogatások kifizetését. Campos Sánchez-Bordona véleményként azt is hozzátette: szerinte el kell utasítani Magyarország és Lengyelország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtottak be. Varga Judit igazságügyi miniszter akkor közölte: a magyar kormány kitart álláspontja mellett, és bízik abban, hogy a bíróság kizárólag a jogi érvekre és a józan észre alapozza majd ítéletét, nem követi a főtanácsnok téves érvelését, helyette megsemmisíti a rendeletet, vagy annak kiigazítására hívja fel az uniós jogalkotót.
A szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot tavaly márciusban, első fokon a Fővárosi Törvényszék életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt. Az ítélet szerint leghamarabb harminc év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Portik Tamás harmadrendű vádlott 13 év szabadságvesztést kapott, mert a bíróság szerint ő adott utasítást Jozef Rohácnak Boros József megölésére - írja az MTI. A végső ítélet teljes film magyarul. Az 1998-as Aranykéz utcai robbantás ügyében Portik Tamást felbujtóként mondta ki bűnösnek a táblabíróság, Jozef Rohácot pedig mind az Aranykéz utcai robbantás, mind a Fenyő-gyilkosság ügyében tettesként ítélte el.