Bódis József felsőoktatási államtitkárt Keresztes László Lóránt (LMP) kérdezte a parlamentben a kancellár menesztéséről. A volt pécsi rektor azt mondta, hogy bizonyos egyetemi projektek előrehaladásával nem voltak megelégedve. a PTE kancellárja maga kérte a felmentését, "de ezt nyilván egy konzultáció előzte meg, amelyikben egy közös megegyezés született", fogalmazott Bódis. Jenei Zoltán tehát közös megegyezéssel távozik az egyetemről, de Bódis-államtitkár azt is mondta, hogy "bizonyos projektek előrehaladásával kapcsolatban láttak olyan problémákat, amelyek miatt úgy gondolta a döntéshozó, hogy ezt a lépést meg kell tenni". Ez az államtitkári nyilatkozat, és minden előzetes híresztelés, sőt minden előzetes történés is, illetve komolyan vehető egyetemi belsős információk is ellentmondanak a miniszterelnök által aláírt határozatnak ("lemondására tekintettel"). Most kell beadni a pályázatot, ősszel lesz új kancellár Mi és a partnereink információkat – például sütiket – tárolunk egy eszközön vagy hozzáférünk az eszközön tárolt információkhoz, és személyes adatokat – például egyedi azonosítókat és az eszköz által küldött alapvető információkat – kezelünk személyre szabott hirdetések és tartalom nyújtásához, hirdetés- és tartalomméréshez, nézettségi adatok gyűjtéséhez, valamint termékek kifejlesztéséhez és a termékek javításához.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának döntése értelmében a PTE új gazdasági felsővezetői posztját 2014. december 30-tól Jenei Zoltán tölti be.
Rohamosan csökken Románia lakossága, jóformán a rendszerváltás óta. 2020 azonban még ehhez képest is kirívóan rossz év volt, 40 000-el kevesebb gyerek született, mint az előző évben, az elhalálozások száma viszont mintegy 25 000-el növekedett! A demográfiai fordulat már a rendszerváltás utáni első években bekövetkezett, azóta évről évre többen hunynak el, mint ahányan születnek. Míg a nyolcvanas években 300 000 fölött alakult a születések száma országosan, a rendszerváltás után az alá csökkent, majd az utóbbi években már 200 000 alá csökkent. Romania lakossága 2020 . Tavaly azonban példátlan zuhanást regisztráltak, a születések száma 150 000 alá esett, ami történelmi minimum, legalábbis az utóbbi 120 évben, amióta létezik statisztika. Idén nem lesz népszámlálás, Európa számos országához hasonlóan Románia is 2022-re halasztotta azt. Annak ellenére előre borítékolható, hogy a következő népszámlálás újabb népességcsökkenést mutat ki, a tendencia ugyanis évek óta egyértelműen erre utal. A következő táblázat az ország és Erdély népességének alakulását mutatja az utóbbi fél évszázadban, a hivatalos népszámlálási adatok szerint: A tendencia egyértelmű: a rendszerváltásig az ország és Erdély lakossága folyamatosan növekedett, a fordulópont óta viszont folyamatosan csökken.
Gyorsan csökkenő lakosságszám 2002 és 2011 között 1, 6 millióval csökkent az országban élők száma, ez eredményezte, hogy 2019 januárjára 19, 4 millióan laktak Romániában. Az országban tartózkodók esetében is magasabb, 51, 2 százalékos a nők aránya. A lakosság elöregedőben: a 65 év fölöttiek aránya 18, 5 százalékos – 15, 3 százalék a férfiak, 21, 6 százalék a nők esetében. Ezzel szemben csökken a fiatalok száma: a 0-14 év közöttiek 15, 6 százalékot adtak ki 2019 január elsején, ez 16, 4 százalék a férfiak, 14, 9 százalék a nők esetében. Változó, de jelentős migráció 2003 és 2018 között az országot elhagyók száma évről évre változott. A legmagasabb számot 2007-ben, az Európai Unióhoz csatlakozás évében mérték, ekkor 544, 1 ezer román állampolgár intett búcsút az országnak – háromszor több, mint az előző évben. A következő években csökkenés állt be, a legkevesebb ember 2013-ban hagyta el Romániát, ekkor 162 ezer távozütt az országból. Románia lakossága 2010 c'est par içi. 2009 és 2013 között több nő emigrált, mint férfi, a következő évtől kezdve azonban ismét a férfiak kerültek többségbe, tavalyelőtt már 59, 6 százalékos arányban.
1966-ban vezették be ugyanis a hírhedt abortusz-tilalmat, annak nyomán a hatvanas évek végén-hetvenes évek elején (pontosabban 1967 és 1971 között) megugrott a születések száma ("decreței"-nemzedék), de a természetes szaporulat további két évtizedig tartott. Azóta az ország majdnem, hogy elvesztette a negyedévszázados erőltetett szaporulat idején keletkezett demográfiai többletet, 2011-ben az ország lakossága csak egymillióval volt nagyobb, mint 1966-ban, a tágabb értelembe (Bánsággal és Partiummal) vett Erdélyben pedig csak 70 000-el többen. 1966 és 1992 között az ország lakossága 3, 7 millióval (19, 4%-al) növekedett, azóta viszont közel 2, 7 millióval (11, 8%-al) csökkent. NyugatiJelen.com - Románia demográfiai mélyrepülése. A következő népszámlálás minden valószínűséggel az 1966-os szint alatti össznépességet mutat ki, az országban és Erdélyben egyaránt, tekintettel az említett tendenciára. 1992 és 2002 között a természetes fogyás meghaladta az egymilliót, az új évezred első évtizedében pedig a másfélmilliót is. Azóta a helyzet tovább romlott, az évről évre aggasztóbb negatív természetes szaporulat döbbenetesen magas kivándorlással párosul, Románia ugyanis a kerek nagyvilág második legnagyobb migráns-kibocsátó ország, csupán a polgárháború sújtotta Szíria előzi meg.
A 0-14 éves korosztályúak lakosságon belüli aránya 0, 1 százalékponttal, 15, 7 százalékról 15, 6 százalékra csökkent a vizsgált időszakban. A román statisztikai intézet márciusban közölte, hogy 2020. január 1-jén 22 millió 175 ezer román állampolgár szerepel a nyilvántartásokban a lakcímük alapján, ebben azonban benne vannak a külföldre kivándorolt román állampolgárok is. (mti)
Valószínű, hogy Kolozs és Temes kivételével a jövőre halasztott következő népszámlálás hasonlót mutat ki Erdély többi megyéjében is, ahol eddig a népességfogyatkozás kisebb méreteket öltött. A dinamikusan fejlődő Kolozsvár és Temesvár esetén jelentős a bevándorlás, ami ellensúlyozza némileg a természetes fogyást. Ellenben Krassó-Szörény és különösképpen Hunyad megyében a fogyatkozás jóval nagyobb méreteket ölt, ami a súlyos gazdasági helyzetre vezethető vissza, a nehézipar immár három évtizedes válsága nyomán egyre többen próbálnak máshol – részben külföldön – boldogulni.
Nagyok a regionális eltérések Az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez tartozó személyek és az alkalmazottak aránya 9 a 10-hez volt országos szinten, azonban területi leosztásban nagy különbségeket kapunk. Így például Ilfov megyében 4 nyugdíjas jutott 10 alkalmazottra, de Teleorman megyében már 16 jutott 10 alkalmazottra, Giurgiu és Vaslui megyében 15 a 10-hez az arány, Botoşani megyében pedig 14 a 10-hez. Jelentős különbségek voltak az állami társadalombiztosítási átlagnyugdíj értékét illetően is: míg Botoşani megyében 1152 lej, Giurgiu megyében 1160 lej, Vrancea megyében 1178 lej volt, addig Hunyad megyében 1925 lejre, Bukarestben 1831 lejre, Brassó megyében 1720 lejre rúgott az értéke. Az állam által biztosított minimális alapjövedelemben összesen 968. Nem változott a demográfiai trend: Románia lakossága elöregedik és elvándorol. 400 személy részesült tavaly, mutat még rá a statisztikai intézet. (Címlapfotó: Agerpres)