Szabi a Péktől Fahéjas-diós csiga. Kiszerelés: 188 gramm Összetevők: fahéj, dió, tojás, tej, élesztő, cukor, só, vaj. (Egységár: 2 553 Ft/kg) FONTOS: ha pékárut/tejterméket is tartalmaz a rendelésed, akkor azt kizárólag a Budapesti mindentvivő kiszállításunkkal, és személyes átvétellel kérheted, a sima futárszolgálatnál ugyanis minden csomag egy éjszakát a raktárukban tölt, ami ezen termékeknek értelemszerűen nem tesz jót. Megértésedet köszönjük!
– árulja el a titkát a mester, akinek így a pizzatésztája, ropogós és levegős lesz. Mire mindent megbeszélünk, már jelzik is, hogy kisültek a péksütik. Hogy milyen lett a végeredmény? Nézzétek meg! További cikkek a rovatból
Szabadfi Szabolcs, az ország pékje és a kovászmestere vezetésével augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján elkészül a város főterén Debrecen Kenyere. Szabi, a pék a kenyér elkészítéséhez Debrecenre jellemző fűszereket, több mint 100 éves kovászt, illetve a világhírű Királybúzából készült lisztet használ fel. A tésztát Szabadfi Szabolcs az ország pékje és a kovászmestere, Papp László Debrecen polgármestere, Király Roland molnár-hagyományőrző pékmester, illetve debreceni pékek közreműködésével egy közösségi dagasztás keretében készítik el. A főtéren egy fatüzelésű kemencében 50 kenyeret sütnek meg, amelyet a történelmi egyházak képviselői jelenlétében ünnepélyes kenyéráldásra is sor kerül. Az ebből az alkalomból elkészült kenyereket debreceni intézmények között osztják szét. Szabi, a pék, a receptet Debrecen városának felajánlotta. Debrecen kenyere így elsőként a debreceni Soós Pékség szakmai támogatásával augusztus 17-től már kapható lesz a Soós Pékség mintaboltjában (Présház utca 21. )
1-2 evőkanál mennyiséget hozzáadni lenmagból, szezámmagból, szotyiból vegyesen. Ízlés kérdése.. Kenyér formázása – kerek buci készítése Ha a teljes adagot készítem, ami a 900 g lisztből készül, akkor ezt elfelezem 2 egyforma bucira és azt formázom le az alábbiak szerint.. A bucit kirakjuk az asztalra, óvjuk a tésztát (NEM nyomkodjuk, NEM nyomorgatjuk!! ) Picit alálisztezünk és ujjbeggyel megnyomkodjuk, majd feszesre feltekerjük. Megfordítjuk a tésztát és ezt a másik irányból is elvégezzük (picit megnyomkodjuk, feltekerjük) és kész is gombóc. Kisöpörjük alóla a lisztet és 2 tenyér élével elkezdjük húzni a gombócot magunk felé a deszka tetejétől, így a tészta széle alágömbölyödik az aljába, ezt folyamatosan kell csinálni, miközben elforgatjuk minden aláhúzás után. Én van, hogy körbe forgatom a tenyerem mellett, úgy is működik. Így készül a feszes gombóc. Ez segíti a szép kelést, így marad egyben a hosszú kelesztés közben. Akkora méretű edényt, vagy szűrőt, kosarat fogunk, amibe még tud kicsit nőni a tészta és befér majd a hűtőbe!!
Támogató: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, Artisan Kézműves Pékség, Patent Security
Konyharuhát teszünk a tálba, vastagon kilisztezzük a konyharuhát, hogy ne ragadjon bele. Megfordítjuk a gombócot és a szép felével tesszük bele, így az kerül alulra. Ráhajtjuk a konyharuhát, ne húzzuk szorosra, csak hajtsuk rá!! Én még két plusz réteg konyharuhát rá szoktam tenni. Hűtőben 4-6 fok legyen végig, ne nyitogassuk a hűtőt, érdemes éjszakára betenni emiatt! (olyan helyet keressünk neki a hűtőben, hogy ne fagyjon meg a tészta). 4-6, de 8-10 és 24 óra pihentetés/kelesztés után is sütöttem már ki a bucit, mindegyik verzióban tökéletes lett a bélzet. Sütő előmelegítése A sütőt az edénnyel (cserépedény, öntöttvas, jénai.. ) együtt felmelegítjük 250 fokra. Ez kb. 30 percet vesz igénybe. (Gőzben kell sütni, hogy szép kérges legyen, vagy jégkockát kell majd bele dobálni a sütőbe, ha beteszed a kenyeret később sülni vagy olyan edény kell, aminek van teteje -jénai, római vagy pataki tál, öntöttvas edény, ilyenkor nem kell külön gőzről gondoskodni, mert a zárt edény megteszi a hatását. Ezzel készülj addig elő!! )
Nekem pataki tálam van, én abba sütöm ki a fél adagos bucikat, pont belefér egy adag. A sütő bekapcsolásánál beteszem szárazon a patakit, -kipróbáltam beáztatva, de nem adott hozzá a végeredményhez-, így csak megvárom, hogy kb. 30 alatt felmelegedjen a sütővel együtt a tálam.. Kenyér vetése-Sütés Mit is jelent a kenyér vetése? Tudtommal annyit, hogy a hosszú órás kelesztést/érést követően a sütőbe kerül a tésztánk, amiből itt már biza kenyér lesz, régen kemencébe vetették, innen a kifejezés rövidítve. A hűtőből kivéve, az én tésztámnak ilyen ábrázata volt: A hűtőből elővett tésztát a kezünkkel ellentartva a sütőpapírra borítjuk óvatosan. Meg lehet pluszban lisztezni is, ez a dekorálás miatt számíthat, egyéb hozzáadott értéke nincsen. Bevágjuk kb. 45 fokos szögben, kb. 1, 5-2 cm mélyen a tészta tetejét. Ha nem vágod meg elég mélyen, magától reped meg máshol. Ha laposabb a tészta, lehet alacsonyabban is megvágni, így jobban felemelkedik majd. Én szigorúan akkor veszem csak elő a hűtőből a tésztát, mikor már felmelegedett a római tálam és a sütő is, (ne melegedjen be a tésztám, mert akkor elterül, eddig így jártam) és egyből beleteszem egy sütőpapírral a gombócot a felmelegített tálba és ott vagdosom be (mástól hallottam, hogy vastagon lisztezi a tálat és nem használ sütőpapírt, nekem szénné égett a liszt, nem jött be).
A mai nap az emlékezés napja! Don kanyarban elesett atyáinkra, öregatyáinkra… és a magtalanul elveszett magyar fiakra emlékezünk… Nekünk, csonkamagyaroknak csak ennyi maradt a kifosztott országunkban. De az emlékezés megtartó erejét nem szabad alulbecsülnünk! Aki nem emlékezik, az gyökértelen és elveszett… A szovjet hadsereg hosszas előkészítés után 1943. január 12-én indította meg az Osztrogozsszk-Rosszos hadműveletet. A 40. szovjet hadsereg támadása az urivi és a sztorozsevojei hídfőkből való kitöréssel kezdődött. A túlerő mértéke élőerőben 2, 7:1, tüzérségben 5:1, páncélosokban 1, 3:1. A hadművelet célja az Osztrogozsszk-Rosszos-vasútvonal fennhatóságának megszerzése volt. A -30°C fokos hidegben, (a hadtest naplója -42 fokot rögzít) erős harckocsi-támogatással megindult a szovjet támadás az arcvonal északi részén (az urivi hídfőből kitörve déli irányban). Az itt védekező 7. könnyű hadosztály 4. gyalogezrede a nagy hideg ellenére hősiesen harcolt, az első támadásokat visszaverte, de nagy veszteségeket szenvedett.
Addigra azonban már a magyar 2. hadsereg felszerelése meglehetősen elhasználódott. Ráadásul az erejénél és lehetőségénél jóval hosszabb, mintegy kétszáz kilométeres arcvonalat kellett tartania. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a Don partján voltak olyan szakaszok, ahol csak folyammegfigyelésre tellett. Több lépcsőben tagolt, megfelelő tartalékokkal ellátott, mélységben is kiépített védelmi rendszert pedig sehol sem tudtak létrehozni. A magyar honvédek abban reménykedtek, hogy a szovjet minden erejét a sztálingrádi csatára fordítja, máshol már nem lesz képes támadni. Nem így történt. Január 12-én elszabadult a pokol. A -30 fokos hidegben erős harckocsifedezet mellett megindult az urivi hídfőből a támadás. Az itt védekező 4. gyalogezred hősiesen harcolt, az első támadást még vissza is verte, de nem bírta feltartóztatni az ellent. A résen betörők hátba támadták a III. hadtestet. 14-én a másik hídfőből, a scsucsjeiből is megindult a támadás. A magyarok déli szomszédját, az olasz 8. hadsereget szintén szétzúzták a vörös pörölycsapások.
Leszakadt az ég, s lángba borult a hómező a Don partján 1943. január 12-én, amikor megindult a Vörös Hadsereg gőzhengere és elsöpörte a magyar királyi 2. honvéd hadsereg addigra már legyengült csapattesteit. A magyar katonák hősiessége sem tudta megállítani az ellent. 79 évvel ezelőtt a fagyos hómezőkön gyilkos csata dúlt. Magyarország 1941 nyarára, amikor is Németország megindította a Szovjetunió elleni offenzíváját, még nem készült fel egy komolyabb háborúra. A hadjárathoz azonban a németek oldalán rögvest csatlakoztak a románok és a szlovákok, akik abban reménykedtek, hogy a Wehrmacht gyors győzelme után majd visszavehetnek valamit abból, amit az első és második bécsi döntés Magyarországnak juttatott. Ez pedig Magyarországot is lépéskényszerbe hozta. Ráadásul négy nappal a Barbarossa hadművelet nyitánya, vagyis 1941. június 22-e után felségjelzés nélküli repülőgépek bombázták Kassa városát, a Kárpátokban lévő Kőrösmezőről Budapestre tartó gyorsvonatot pedig Rahó közelében géppuskatűz alá vettek szovjet felségjelű repülők.
Vitéz Bányai József a doni tragédiában vesztette életét, amelyről január 12-én emlékezünk meg. Édesanyjának írt levelével emlékezünk a Hősökre. 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, melynek következtében a 250 ezer fős 2. magyar hadsereg kötelékéhez tartozó honvédek és munkaszolgálatosok közül mintegy 125-130 ezren estek el, sebesültek meg, vagy estek fogságba. A magyar katonák kötelességtudatból és kitartásból jelesre vizsgáztak, életüket adták a hazáért, bajtársaikért, még úgy is, hogy nem volt sokuknak megfelelő fegyverzete, felszerelése és ruházata sem. Nem csak az ellenséggel, hanem Tél tábornokkal is nap, mint nap vívták csatáikat a -30 C-fokban. Vitéz Bányai József géppuskás szakaszvezető Osztrogozsszkból való kitöréskor halt néhány nap múlva hősi halált. A szakasza parancsnokaként maradt utolsóra, hogy a bajtársait fedezze, életüket mentse. Álljon itt az a szívbemarkoló levél, amelyet édesanyjának írt a halála előtt: "Drága Anyukám!
Bárdossy László miniszterelnök június 27-én bejelentette: a hazánkat szovjet részről ért, ki nem provokált támadás következtében a magyar királyi kormány megállapítja, hogy a két ország között beállott a hadiállapot. Néhány nappal később már ki is indult a frontra a Kárpát-csoportnak elnevezett seregtest, amelynek része volt az észak-erdélyi bevonulásban is és a délvidéki hadmozdulatokban is jeleskedő gyorshadtest. A honvédség gépesített alakulatait magába foglaló hadtest négy hónap alatt mélyen benyomult ugyan a Szovjetunió területére, hadi technikáját azonban szinte teljesen elveszítette. Novembertől ezért már csak megszálló erővel, öt dandárral vett részt a Magyar Királyság a Szovjetunió elleni háborúban. Csakhogy a nyáron még gőzvonati sebességgel robogó német offenzíva az év végére Moszkva alatt elakadt. A hatalmas anyagi és véráldozatot követelő Barbarossa-terv nem érte el a kívánt célját, Adolf Hitler pedig a német veszteségeket látván úgy döntött, hogy a háború további szakaszában fokozottan igénybe veszi fegyvertársai erejét.