groteszk, 2 felvonás, magyar, 2004. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Pisti a vérzivatarban 5. Értékelés: 1 szavazatból Kalandos sors jutott osztályrészül Örkény István: Pisti a vérzivatarban című darabjának. 1969-ben megírása után a Vígszínház azonnal be akarta mutatni, de az akkori kultúrpolitikai cenzúra csak stúdió előadásban engedélyezte, majd később ezt az engedélyt is visszavonta, olyannyira, hogy 1971- ben a nyomdában állítottak le egy irodalmi folyóiratot, amelyik közölni akarta a szöveget. Egy évtizednyi betiltás után végre színre került a Pesti Színházban, Várkonyi Zoltán rendezésében, messze hangzó, s több mint száz előadást megérő sikerrel. Méltatói a huszadik századi Az ember tragédiájának is nevezik a "Pistit", ezt a groteszk magyar sors-játékot, és az idő múlásával egyértelműen bebizonyosodott, hogy joggal; ahogy Ádám "bejárja" az emberiség történetét, úgy a főszereplő Pisti történetében, különös, mulatságos és meghökkentő kalandjaiban világosan felismerhető a közeli és távolabbi magyar múlt, történelmünk, kollektív "önéletrajzunk" számos meghatározó erejű eseménye, tragikus erővel, vagy épp ellenkezőleg: groteszkül mulatságosan ábrázolva.
Sem többet, sem kevesebbet. Logikus, hisz valamennyien egy abszurd helyzetben vagyunk, ahol egyszer cselekvő hétköznapi emberek vagyunk /naivak, gonoszak, becsapottak és becsapók, máskor áldozatai ugyanannak a valóságnak, ismét máskor bírái; egyszer ítélünk - másszor elítéltek vagyunk; egyszer bírók, máskor szolgák - kihasználtak és kihasználók/. Egyszer fent vagyunk, egyszer pedig lent. Mindehhez remek színpadképi kitaláció László Sándor díszlete, az égig érő csigalépcső, amelyen az életünket spirálszerűen csavarodva éljük. A csigalépcső kanyargásában olyan, mint a hajladozó gerincünk - vagy mondjuk az életünk lehetőségei alakulások folyamatában. Egyszer jobbra, egyszer balra. Ugye ismerős állapotok. Egyszer egyik párt tagja, vezére - másszor a másik párt tagja, fővezére. Ugye ismerős, ugye behelyettesíthető. Hát ezért van négy Pisti a drámában. Mert, ha az egyik párt veszít, megmarad még a másik párt, a másik Pistink és így folytatható a sor. Pisti a vérzivatarban 7. Egy történelmi valóság, amely fejlődésében hozta magával ezt az ambivalens állapotot.
– 2002. 1086. p. – História, 1993/1. Gecsényi Lajos: Omega jelenti Kategóriák: 1939-1945, 1945-1989, 1989-től napjainkig, Agárd, Önblog, Emberek, Fotók, Fotók, képek, történetek, képek, történetek, Velence, Velencei tó, XX. század
– Méltóságos Nagyjóuram, ha szabadna bátorkodnom… – Mondjad csak Pisti, mi az, ami a szívedet nyomja? – Írnék egy cikket a Magyar Nemzetbe. Az volna a címe, hogy Tarlós Istváné a budapestiek bizalma. – Írjál csak bátran, Pisti. – Gondoltan, szólok előre, nehogy megmérgesedjél, méltóságos Nagyjóuram. – Ugyan, Pisti, tudok én rád haragudni? Te vagy az én legjobb helytartóm Budapesten. – Ne mondj ilyet, méltóságos Nagyjóuram. Megbeszéltük, hogy én független vagyok a kormánytól, és harcolok a főváros érdekeiért. – Majdnem elfelejtettem. Aztán miről írnál, Pistikém? – Hát, hogy én is elhamarkodottnak tartom az MTA-val szembeni parlamenti döntést. – Neked meg mióta van saját véleményed, Pisti? – Csak azt szeretném, hogy a budapestiek ezt gondolják rólam. Hogy nem a kormány kiszolgálója vagyok, hanem az ő érdekeiket képviselem. – Írjad nyugodtan azt a cikket, Pista fiam! – De biztos, hogy nem lesz ebből bajom, méltóságos Nagyjóuram? Pisti a vérzivatarban - | Jegy.hu. – Bajod? Ha csak az nem lesz baj neked, hogy másokkal együtt én is hangosan röhögök rajtad.
Groteszk játék két részben A XX. század Magyarországának történelme sokszor tette próbára az itt élők élni akarását, tisztességét, hazaszeretetét. Elpusztulni vagy megmaradni, együtt vagy egyedül, egy nemzetért, vagy megosztva, egymásra fenekedve? S miközben a mi Pistink áttéblábol a kacagtatón-zokogtatón megírt súlyos történelmi kataklizmákon; megfogalmazódik az egyetlen lehetséges álláspont: ebben az országban tízmillió embernek kell együtt élni és halni. Pisti a vérzivatarban – Deszkavízió. Nézőink írták: "Nemrégiben láttam az Örkény-darab premierjét. A legjobb változat volt, amit eddig láttam. Gratulálok az alkotóknak! "
1956 októberében, keszthelyi felkérés alapján (Honnan tudtak az amatőr szobrászról a szomszéd településen??? ) villámgyorsan mintázta meg, ideiglenesen gipszből, az egyetlen, viharos időkben emelt '56-os gyászszobrot, melynek szövege az alábbi volt: "…az elesetteknek az élők, akik talán holnap halnak meg a szabadságért". A szobormintáról egy homályos fotó maradt meg. Legalábbis egyet ismerek. Számomra rejtély, honnan szerzett szakmai tudást az elkészítéséhez. (Az is lehet, ebből a szempontból őstehetség. ) A forradalom bukása után őrizetbe került, de pár hónap alatt kikerült a fogságból. (Maga sem tudott magyarázatot adni, miért. ) Onnantól a kereskedelemben dolgozott, Veszprémben. Én, a '80-as évekből, távolról, mint kirakatrendezőt ismertem. Az 1961-ben alakult Bakony Fotoklub alapító tagja, egyik meghatározó alakja lett olyan nevek társaságában, mint pl. dr. GlobART Társulat: Pisti a vérzivatarban - Groteszk Tangó - YouTube. Sztojcsev Stefán, Makra István. "Mindent" fotózott. Ebbe a "mindenbe" beletartozott a vállalati megbízásból készített építésfotózás (Alba Regia Építőipari Vállalat/veszprémi Vetési Gimnázium) vagy az Agárdi Agrokomplex imázsfotózása a nyolcvanas években.
Nagy kincs volt, és limitált elérhetőségű akkoriban a jó minőségű, import fotoanyag! A feltehetően gavallérosan finanszírozott, nagy cégek által beszerzett nyersanyagból futotta a hobbija (vagy mellékkeresete? ), az aktfotózás megoldására is. Teljesen jellemzőnek tartom, hogy nem sikerült szereznem Róla egyetlen portréfotót sem. Csak kettőt, hátulról, amiben munka közben látszik. Tipikus fotós sors. Akt (Marinkay István, 1985. ) " Csipke" ( Marinkay István 1985. ) Mai szemmel és szakmai szempontból fotói -a kreativitás terén- középszerűnek tűnnek. Az analóg technika néhány ismert kliséjével kísérletezett. Jelentőségét a témaválasztásában látom. Pisti a vérzivatarban 1. Az akkori prűd képi gondolkodáshoz képest merésznek, polgárpukkasztónak számított aktjaival. "Kis színes" lehetett a korszak sokkal vonalasabb "nagymenői" mellett. Marinkay – fotó a zichyújfalusi takarmányüzemről Akt pár méterrel odébb a Mestertől Marinkay az "Agárd" kishajón fotóz. Az eredeti képen jól láthatók a kishajó sajátos jegyei, például a "bikák".
Én most nem maradékból, hanem a pontosabb recept érdekében frissen főtt édesburgonyából készítettem, de így arányosítható krumplihoz, édesburgonyához egyaránt. Egy dolog nem maradhat el róla, a minta 🙂 Ezt Nagyi mindig így csinálta, még a zsírban sült változat is így készült, tehát ennek így kell kinéznie 🙂 Hozzávalók: 50 dkg édesburgonya (én fehéret főztem hozzá, de ugyanennyi a krumpli mennyiség is, ha azzal készítenéd), 2 tojás (elhagyható, de akkor +10% zsiradék), kb 35 dkg szezámmag liszt (vagy bármilyen gm liszt), 5 dkg kacsazsír, 1 teáskanál sütőpor, só Fontos, a burgonyának teljesen ki kell hűlnie, mert a meleg sokkal több lisztet vesz fel! Villával összetöröm a megfőzött édesburgonyát, teszek hozzá sót, a sütőport, belekeverem a két tojást és a kacsazsírt, utána elkezdem hozzáadagolni a lisztet. Annyi lisztet teszek hozzá, hogy jól gyúrható, nyújtható tésztát kapjak. ha a tészta már nem ragad a kezemhez, akkor tökéletes. Burgonyás pogácsa, ahogy a nagyi készíti – mennyei!!. Kinyújtom kb 3-4 mm vastagra és kiszaggatom. A minta a pogácsaszaggatóval kerül a tetejére.
Hozzávalók: 25 dkg kg cukor 1, 5 dl víz 20 dkg margarin 2… Tovább a receptre » Keksztekercs gazdagon! A nagyi régi receptje szerint! Nutellás diós pite, mámorítóan finom, ellenállhatatlan csoda! Ha szereted a Nutellát, ezt ki kell próbálnod! Olyan finom és könnyed, hogy szinte elolvad a szádban! Vajas-burgonyás pogácsa recept Szélig Tamásné konyhájából - Receptneked.hu. Hozzávalók 6 tojás, 40 dkg cukor, 2 pohár… Tovább a receptre » Nutellás diós pite, mámorítóan finom, ellenállhatatlan csoda! Karfiol sonkás tejfölben sütve, jól variálható káprázatos étel! Készítettem már sonkával, virslivel, parizerrel és minden variációja nagyon ízletes! Ha laktató ételt készítenél, próbáld ki! Hozzávalók: 1 kg karfiol, 3 tojás, 1 pohár tejföl, … Tovább a receptre » Karfiol sonkás tejfölben sütve, jól variálható káprázatos étel! Csokis rakott babapiskóta, ennél egyszerűbb recept nincs! Hűtsd le magad, és élvezd az ízek harmóniáját ebben a gyors, sütés nélküli desszertben. Hozzávalók: 1 csomag babapiskóta (20 dkg) én Mannert használtam, ez a… Tovább a receptre » Csokis rakott babapiskóta, ennél egyszerűbb recept nincs!
A tökmagos pogácsa a klasszikus vonalba tartozik, bár nem olyan régi, mint túrós vagy a tepertős. A legjobb, ha a lágy krumplis pogácsa tésztájába kevered a tökmagokat, úgy lesz a legfinomabb. Tökmagos pogácsa Hozzávalók: 35 dkg liszt 15 dkg krumpli 25 dkg vaj 3 tojás 4 evőkanál tökmag 1 kis pohár tejföl 1 csomag sütőpor 1 evőkanál szezámmag só A krumplit főzd meg héjában, majd nyomd át krumplinyomón. Nagyim krumplis pogácsája | Sütök – Főzök, a Tepsziből. A lisztet morzsold el a vajjal, keverd bele a sütőport, végül dolgozd össze a krumplival. Adj hozzá két tojást, a tejfölt és a tökmag felét, majd alaposan keverd el. A tésztát nyújtsd ki ujjnyi vastagra, szaggass belőle pogácsákat, és kend meg a tetejüket a felvert tojással. Szórd meg őket tökmaggal, majd előmelegített sütőben süsd 25-30 percig. Képünk és leadképünk Zsanuária blogjáról származik.
Sütőlemezre teszem és 180 fokos sütőben 10 percig sütőm, utána megfordítom őket és újabb 10 percig sül. A fenti recept természetesen "normál" liszttel is elkészíthető, abból talán picit kevesebb is elég, de ott is épp annyi kell, hogy a tészta ne ragadjon. A végére még egy emlék Nagyival kapcsolatosan 🙂 Nagyim kedvenc virága volt a lisianthus. Ágoston Beáta, az általam nagyra becsült cukrász, a cukor virágok mestere épp ma osztotta meg cukorvirágból készült lisianhusát, így engedélyével, most ezt is megosztom itt, emlékül Nagyinak 🙂
Elkészítése: A kihűlt és áttört főtt burgonyát keverjük simára a vajjal és a sóval, majd dolgozzuk bele a tojássárgákat és az élesztőt morzsoljuk bele, végül gyúrjuk össze a liszttel. 30 percet kelesztjük meleg helyen, konyharuhával letakarva. 2 cm vastagra nyújtsuk ki, a tetejét késsel csíkozzuk meg, majd kis kiszúróval szaggassuk ki. A tetejét kenjük meg felvert tojással. Tepsire pakolva szobahőmérsékleten 30 percen keresztül pihentessük. 220-230 °C-os, előmelegített sütőben 20 perc alatt megsütjük.
Ez a krumplis pogácsa először a maradék krumpli remek eltüntetésére szolgált, vacsorára készült egy kis zöldséggel. Aztán a "kor igényeinek" megfelelően picit alakult a recept vagyis inkább az elkészítés módja, ekkor nálunk inkább kenyér helyettesítő volt, bableveshez készítette Nagyi szinte minden alkalommal.