Új!! : Retyezát Nemzeti Park és Barna medve · Többet látni » Déli-Kárpátok A Déli-Kárpátok A Déli-Kárpátok vagy Erdélyi Alpok a Kárpátok vonulatának déli része, amely Romániában található és Erdély és Havasalföld történelmi tartományokat választja el egymástól. Új!! : Retyezát Nemzeti Park és Déli-Kárpátok · Többet látni » Déva Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben. Új!! : Retyezát Nemzeti Park és Déva · Többet látni » Erdei pinty Az erdei pinty (Fringilla coelebs) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Új!! Retyezát nemzeti park youtube. : Retyezát Nemzeti Park és Erdei pinty · Többet látni » Fekete harkály A fekete harkály (Dryocopus martius) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj. Új!! : Retyezát Nemzeti Park és Fekete harkály · Többet látni » Havasi éger A havasi éger (Alnus viridis) a nyírfafélék családjába, az éger (Alnus) nemzetség Alnus alnemzetségébe tartozó fafaj.
- Lenyűgöző látványt nyújtanak a jég alakította granodiorit- csúcsai. A hegység névadó csúcsa, a Retyezát (2482 m), neve - különös alakjára utalva - levágott, elfűrészelt csúcsot jelent. A Retyezát-hegységben ötvennyolc állandó és kb. negyven időszakos tengerszem található, melyek a jég által kivájt felszíni teknőben, vagy a gleccserek felhalmozó tevékenysége során létrejött morénagátak mögött alakultak ki. Retyezát Nemzeti Park - Wikiwand. Télen ezek a tavak, melyek gyakran pisztránggal vannak teli, 50–70 cm mélyen is befagynak, és vastag hóréteg fedi őket. A Pietrele-tó 1990 m-en fekszik, és nem tartozik a legnagyobbak közé. a Retyezát legnagyobb tengerszeme, a 8, 8 hektáros, 15 m mély Bucura-tó. Növényvilága [ szerkesztés] Pusztai csenkesz (Festuca rupicola) A Retyezátban 1186 növényfajt számláltak meg, köztük az Eurázsiai magashegységekben elterjedt hangarózsákat, azaz rododendronokat, melyek néhol egész hegyoldalrészeket beborítanak. A Látható itt a havasi éger, a ritka fajok közül pedig az alpesi lapos korpafű és a havasi szegfű.
Retyezát-hegység A Retyezát hegység a Nagy-csúcs (Varful Mare - 2463 m) csúcsáról Magasság 2509 m Hely Hunyad megye Hegység Déli-Kárpátok Legmagasabb pont Pelága-csúcs (2509 m) Típus kristályos, mészkő Terület 900 km 2 Elhelyezkedése Retyezát-hegység Pozíció Románia térképén é. sz. 45° 22′, k. h. 22° 52′ Koordináták: é. 22° 52′ Térkép A Wikimédia Commons tartalmaz Retyezát-hegység témájú médiaállományokat. A Retyezát-hegység vagy Zerge-havasok ( románul Munții Retezat) a Déli-Kárpátok Retyezát–Godján-csoportjának része. Két fontos medence, a Hátszegi és a Petrozsényi veszi közre északon és keleten. Délen a Nyugati-Zsil határolja, nyugaton a Szárkő-hegység, délnyugaton a Godján-hegység, délen a Vulkán-hegység. 27 kutya tetemére bukkantak a Retyezát Nemzeti Parkban - Nemzeti.net. Domborzat [ szerkesztés] A hegység legfontosabb része a kristályos kőzetekből álló Nagy-Retyezát. A déli, mészkőből álló rész a Kis-Retyezát. Ezek a Bukura-tónál kapcsolódnak össze. A legmagasabb csúcs a Pelága (2509 m), Románia hatodik legmagasabb csúcsa. Egyéb fontos csúcsok: Zlata (2142 m), Șesele (2278 m), Zsudele (2334 m), Bukura (2433 m), Păpușa (2508 m), Nagy-csúcs (Vârful Mare) (2463 m).
A terület jellegzetes növényei a retyezáti imola, a pusztai csenkesz retyezáti változata. Hatvankét endemikus faj él itt, mint például a retyezáti szeder vagy a retyezáti lóhere. Retyezát nemzeti park wiki. Növényvilágának jellemzői még a magas hegységeket kedvelő törpefenyvesek, vagy a havasi cirbolyafenyő is, amely ugyancsak a Kárpátokban őshonos reliktumfaj és a törpefenyvesekben kisebb foltokat alkotva, árnyékot és táplálékot biztosít a madarak számára. Állatvilága [ szerkesztés] Madárvilágát az itt élő 167 madárfaj képviseli, melyek közül 60 itt is költ, így például az erdei pinty, énekes rigó, fekete harkály, a siketfajd, melynek fő tápláléka az áfonyabogyó, de itt él a szirti sas is. A nagy ragadozók közül itt él többek között a 20-60 km²-es territóriumot tartó hiúz, a bogyókat, gyümölcsöket kedvelő barna medve, valamint a falkában vadászó farkas. A vidék havasi legelőire és meredek sziklagyepeire járnak legelni nyaranta a zergék, melyek ügyességüknél fogva néha szinte a nehézségi erőt megcáfolva szökellnek a köves hegyoldalakon.
Az esővízgyűjtő tartály nemcsak rendkívül hasznos, de a kert egyik dekoratív elemeként is szolgál. Így kertünk nemcsak egy tartállyal gazdagodik, melyből ingyen juthatunk újra vízhez, hanem egy esztétikus elemmel is. Mint azt említettem az évek során egyre több felszíni esővízgyűjtő tartály jelent meg a piacon. Napjainkban találkozhatunk letisztultabb darabokkal illetve modernebb tartályokkal is. Szintén nagyon elterjedtek a terrakotta színűek, a fali, valamint a virág kaspóra hasonlító kivitelűek is. Csak a megrendelő ízlésvilága és kívánsága szab határt annak, milyet is szeretne. Miután kiválasztottuk, hogy nagyjából milyen stílusú tartály illik a kertbe, és milyet szeretnénk fontos a mérete is. Ezt jól gondoljuk át, hiszen a 200 liter befogadóképességű tartálytól kezdve az akár 3 köbméter víz befogadására alkalmas tartály megvásárlására is lehetőségünk van. A szakértők szerint egy átlagos 40 négyzetméter tetőfelületről akár 1 köbméter víz is gyűjthető. Természetesen azt, hogy mekkora tartályt szeretnénk az is befolyásolja mihez is szeretnénk felhasználni a gyűjtött vizet.
Pontos árat tehát nehezen tudunk mondani, és e témában az általánosítás is nehezebb. Ha azonban van pár konkrét kiindulási alap, mit szeretne már hozzávetőleges árral tudunk szolgálni. Összességében tehát az esővízgyűjtő tartály egy remek befektetés lehet ha kerttel rendelkezünk, hiszen így pénzt spórolhatunk meg, és természetes forrásból nyert csapadékvízzel tudunk szolgálni a növényeink és gyepünk számára, az év bármely szakaszában. Ha neked is felkeltettük érdeklődésed és szeretnél egy esővízgyűjtő tartályt kertedbe, vedd fel velünk a kapcsolatot és megvalósítjuk számodra.
Erre a célra a kereskedelemben kapható konyhai ivóvíz tisztítók (amiket hálózati víz tisztítására is szoktak használni) alkalmasak. Szeretném ajánlani az olvasónak a teljes témával kapcsolatos gyártó független szakmai oldalt, ahol a jelen cikkben tárgyaltaknál jóval bővebben tájékozódhat, minden részletről. Úgy tűnik, hogy ha megfelelően méretezett és szűrőkkel ellátott esővíz gyűjtő rendszerünk van, akkor akár teljesen ki tudjuk küszöbölni a hálózati víz igénybevételét. Ezért akár le is lehet válni a települési vízhálózatról? Sajnos NEM, mert a legtöbb településen ezt nem engedi meg az önkormányzat, általában közegészségügyi okokra hivatkozva. Az alapdíjat tehát továbbra is fizetni kell. Azért sem lehet a közműszolgáltatásról leválni, mert a települési szennyvíz hálózatot igénybe vesszük, márpedig általában a települések ezt a két szolgáltatást összevontan kezelik. Más lenne a helyzet, ha saját szennyvíztisztításról is gondoskodnánk, illetve ökológiailag könnyen lebomló tisztító és tisztálkodó szerek használatával ún.
Ezzel a megoldással fasorok, veteményesek, tujasorok stb. gyökérzónás öntözése valósítható meg. Fontos, hogy elszivárogtató rendszer csak saját telken belül létesíthető.
Ha pedig túl nagy tartályt választunk, azzal a soha fel nem használható fölösleges vízmennyiségen túl fölösleges költségeket is a nyakunkba veszünk. Az ideális méret kiválasztásához sok szempontot figyelembe kell venni, ilyen az esővízgyűjtéshez használt tetőfelület, a felhasznált vízmennyiség és a szárazabb időszakokra tervezett tartalék vízmennyiség. A tetőfelülettől nagyban függ a következő munkafolyamat, a szűrők megtervezése. Szűrőkre azért van szükség, mert az esővízzel együtt számos fizikai szennyezőanyag is a vízbe jut, ez lehet falevél, por, rovarok, mohatelepek stb., amit később el kell távolítani a vízből. Érdemes figyelmet fordítani arra, hogy minél kevesebb szennyeződés kerülhessen a tetőre, és ezáltal később a vízbe. Ezért fontos, hogy például faágak ne nagyon lógjanak be a tető fölé, mert így sok terhelést jelent majd a szűrőknek az őszi levéláradat. A szűrőket túlméretezni fölösleges, az alulméretezés pedig még nagyobb problémákat okozhat. Tartály anyaga, elhelyezése A csapadékvíz legtovább földalatti tartályokban tárolható el.