A határvonalat személyes filozófiákban húzza meg, de ezek nem átléphetetlenek. A karakterek változhatnak, és változnak is. Maga a koncepció időnként kicsit meginog a kötélen (az a csoda, hogy csak időnként), de sosem omlik össze olyan zagyvasággá, mint az HBO másik androidos-filozófikus bénázása, a Westworld, amely esetén akkor jártunk volna a legjobban, ha Anthony Hopkins felolvassa a Heidegger Összest, miközben az egészet egymást kúró-gyilkoló robotok végtelenített klipjével illusztrálják. A farkas gyermekei azonban nem csak a Westworldnél jobb, hanem úgy általában minőségi és kicsit még elgondolkodtató szórakozás is. Aztán meglátjuk, mit hoz a jövő.
Izgalmas felvetések és látványos Ridley Scott-os sci-fi elemek bőven akadnak benne, de mondanivalója nincs az új szezonnak. Nem tudjuk, hogy merre halad, mit akar elmesélni a széria, mik a karakterek fő motivációi, ezért hamar unalmassá is válik. A Westworld sokkal világosabban megfogalmazta állításait az ember-robot viszony tekintetében, a Légió mérföldekkel árnyaltabban körbejárta a vallás és a mesterséges intelligencia kérdéskörét, az alkotás és a teremtő szülő filozófiájában pedig maga Ridley Scott merült el 1982-es legendás Szárnyas fejvadász ában. A farkas gyermekei nem tud újat mutatni, egyre inkább sci-fis szimbólumok, helyszínek, illetve akció- és látványelemek láncolatává válik, amik mögött nincs semmilyen mélyebb állítás.
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3, 13-17) szerint amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz. Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, és Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust. Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2, 1). A házszentelés szertartása emlékeztető a kánai ház megszentelésére Jézus jelenléte által. Krisztus keresztségének emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház tömjént és vizet szentelt, innen az ünnep elnevezése. Napkeleti bölcsek never die. Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka. Az alakokat - a betlehemezés mintájára - gyerekek személyesítették meg.
Végül a mirha, mint az áldozatvállalás jelképe, az ősi halottbalzsamozás szere. Éppen ezért vált Jézus halállal való áldozatvállalásának a szimbólumává. Azonban mint régről ismert gyulladásgátló és fájdalomcsillapító szert, a mirhagyantát az orvosi gyakorlatban egykoron bőséggel használták. Az egyházi magyarázatokban a bölcsek mirháját a keresztáldozatra utaló jelként emlegették. A szerző, Wieber Orsolya a csízió. Kik olvasták az ég titkát.... szerzője, a Teremtő nőiség című könyv írója
Mégis rossz szembesülni azzal, ahogy az újévet követő első hétfőn folyamatosan tűnnek el az ünnepi díszek, a fények, a Vörösmarty tér nagy karácsonyfája. Persze ez így van rendjén, mégis az az érzésünk támadhat, mintha január kezdetével lélekben is eltávolodnánk az ünneptől. Elhalványul az életünket beragyogó betlehemi csillag fénye, és nem marad más, csak a tavasz kezdetéig velünk maradó alkony és sötétség. Vízkereszt a kereszténység egyik legrégebbi ünnepe, így az egyik legösszetettebb tartalommal is rendelkezik, amit egy szóban úgy lehet összefoglalni: epifánia. Napkeleti bölcsek never ending. A szó azt jelenti: megjelenés. Isten megjelenése. A hagyomány Jézus életének több pillanatát is ehhez a naphoz sorolja, például Jézus megkeresztelését, amikor a Szentháromság jelenik meg, vagy a kánai menyegzőt, ahol Jézus isteni mivoltát először jeleníti meg az embereknek. Az evangélikus hagyományban leginkább a három napkeleti bölcs története maradt meg, akiknek a betlehemi csillag fénye jelzi Isten földi megjelenését. Nekik, a pogány világ értelmiségének és a történelem máig egyik legismertebb utazóinak.
» Az Ige « ( Jn 1, 1. 14; 1Jn 1, 1) elnevezés arról beszél, hogy Jézus Isten kijelentője, és Benne teljesedett be Isten szava és ígérete. A » szolga « ( Fil 2, 7) szó azt mutatja, hogy az ősgyülekezet meglátta Jézusban Azt, Akit már az ÓSZ Isten rabszolgájának nevez ( Ézs 53; vö. még Mt 12, 17–21). Az » üdvözítő « név arra utal, ami végett Jézus erre a világra jött ( Lk 2, 11; Jn 4, 42). Jézus szabadító küldetésére utal az » Isten báránya « címe is ( Jn 1, 29–36). A Zsidókhoz írt levél » Főpap «-nak is mondja Jézus Krisztust, az 1Tim 2, 5 pedig » közbenjáró «-nak. Pál használja az »utolsó Ádám« kifejezést ( 1Kor 15, 45), ellentétben az »első Ádám«-mal, amellyel a bűn végzetes következményeit kívánja kifejezésre juttatni, amely Ádám engedetlensége által jött a világba, és amelyet Jézus megváltó tettével érvénytelenített, és következményeit felfüggesztette. 4. Jelleme. Napkeleti bölcsek never let. Lehetetlenség Jézus minden jellemvonását tökéletesen leírni. De meg kell említenünk néhány tökéletes tulajdonságát; ezzel azonban nem azt akarjuk mondani, hogy ezekért lett volna magasabban minden földi halandónál.