Bár két évvel később Szuzukában a Ferrari egy 1, 85 másodperces kerékcserét is mért a versenyen, miután a hivatalos mérések ennél lassabbnak mutatták a műveletet, ez nem tekinthető hivatalos rekordnak. A Williams szerelőinek kiemelkedő formájáról egyébként mindent elárul, hogy Bakuban az öt leggyorsabb kerékcseréből három ismét az ő nevükhöz fűződött – és idén eddig mindössze kétszer fordult elő, hogy kettőnél kevesebb kiállásuk került a top 5-be. A csapat átlagban 0, 24 másodperccel gyorsabban cserél, mint az ellenfelek mindenkori leggyorsabbja. A legnagyobb különbséget pedig Monacóban mérték köztük és a második legjobb között – akkor 0, 47 másodpercet vertek a Force Indiára. Az eddigi 8 hétvége leggyorsabb kerékcseréi Ausztrál Nagydíj Bahreini Nagydíj 1. Williams Bottas 2, 35 Massa 2, 27 2. Mercedes Rosberg 2, 65 2, 32 3. 2, 72 Hamilton 2, 37 4. Horner: nem fogunk kerékcsere-világrekordot dönteni. Ferrari Vettel 2, 73 2, 43 5. McLaren Alonso 2, 77 Red Bull Kvjat 2, 54 Kínai Nagydíj Orosz Nagydíj 2, 10 2, 23 2, 29 2, 46 Ricciardo 2, 44 2, 50 2, 51 Räikkönen 2, 53 2, 76 Spanyol Nagydíj Monacói Nagydíj 2, 12 2, 22 2, 36 2, 81 Force India Pérez 2, 47 Hülkenberg 2, 90 2, 49 2, 92 Verstappen Kanadai Nagydíj Európa Nagydíj 2, 11 1, 92 2, 09 2, 41 2, 42 2, 18 2, 58 2, 39
Míg a Mercedesnél tizenkilencen vesznek részt a kerékcserékben, a Ferrarinál 24 fő a csapat létszáma. A kiállásokat az utolsó legapróbb mozdulatig alaposan begyakorolják. A Mercedes boxcsapata csütörtök este, valamint péntek, szombat és vasárnap délelőtt is tart kerékcsere edzést minden versenyhétvégén, alkalmanként 30 kerékcserét végrehajtva. Az nettó egy perc, rossz esetben másfél. Forma 1 kerékcsere rekord 2. A klasszikus "nyalókás ember" helyett már egyre többen elektronikus rendszert alkalmaznak a versenyzők irányítására. Ezeknél általában valamilyen fény jelzi, ha mind a négy kerék a helyére került. A Ferrari mérései szerint csak ezzel három tizedet lehet spórolni. De hogy mennyire kiélezett a küzdelem, azt jól mutatja, hogy a Force India például néhány milliméterrel rövidebb kerékcsavarokat is bevetett az állási idő csökkentésére. A kerékcserék idejének egyébként nincs hivatalos mérése, az adatokat a csapatok mérik maguknak. És az ellenfeleiknek. Az állási időnek a tévéfelvételek aprólékos kielemzésével történő pontos meghatározása nem is olyan egyszerű.
Hihetetlen tempóban dolgoznak a Red Bull Racing szerelői az elmúlt időben: azok után, hogy a Brit Nagydíjon megdöntötték a kerékcsere világrekordját, két héttel később, a vasárnapi Német Nagydíjon pedig még tovább javították saját csúcsukat, amikor 1, 88 másodperc alatt cserélték le Max Verstappen kerekeit az esőben. A két héttel ezelőtti rekord 1, 91 másodperc volt, tehát a Red Bull szerelői 3 századmásodpercet javultak az eltelt idő alatt. Pusztán statisztikailag nézve persze jó esély volt egy újabb csúcsra, hiszen döbbenetes számú, 78 kerékcserét hozott a kaotikus Német Nagydíj – összehasonlításképp, két héttel korábban, Silverstone-ban összesen 29 kerékcsere volt csak.
Csakhogy ezek olyan gyorsak, hogy szabad szemmel szinte már alig láthatóak. 2009-ben, a kerékcserék szempontjából még boldog békeidőnek számító évben a Ferrari volt a leggyorsabb, 3, 3 másodperc alatt cserélték le a négy kereket. Ezt 2010-ben a Mercedes 2, 9 másodpercre javította, 2011-ben és 2012-ben pedig a McLarené volt a legrövidebb kerékcsere: mindössze 2, 4, illetve 2, 31 másodpercig tartott. A kerékcserék átlagos ideje pedig majdnem egy teljes másodpercet rövidült ez alatt a három év alatt. A háromból. Index - Sport - Felfoghatatlan sebesség, 1,82 mp az új kerékcsere-világrekord. A szempillantás alatt végbemenő kerékcserékhez persze nem pont olyan kerékkulcsokat használnak, mint ami egy Suzuki Swifthez jár gyári tartozékként. A versenyautókat húsz ember és könyörtelen csúcstechnika várja a boxok előtt. A csavarkompresszorok több tonnányi forgatónyomaték kifejtésére képesek, a csapatok saját fejlesztésű emelőinek ára pedig állítólag az imént említett kisautóéval vetekszik. Az egyes istállók különböző munkamegosztás szerint és részben eltérő létszámmal dolgoznak.
Három erdélyi festő mutatkozott be az Európai Parlamentben Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselők meghívására, május 2-án, kedd délután. Katona György, Kovács Emil Lajos és Pongrácz Károly olajképei nem csupán az erdélyi tájon, hanem a világ különböző nagyvárosain is végigvezetik a nézőt. A festőművészek mindhárman ugyanonnan, Erdélyből indultak, de ma már három különböző európai országban – Romániában, Magyarországon és Ausztriában – élnek és alkotnak. Nagybányától Brassóig – erdélyi festők a Böhm-gyűjteményből - Cikk - Szabadság hírportál. " A bemutatott képeken láthatjuk, hogy az évek során a legkülönfélébb hatások, ábrázolási stílusok és irányzatok tettek mély benyomást munkásságukra, de egyvalamit mindhárman tovább vittek a művészetükben: magukénak vallják az erdélyi, nagybányai festészeti hagyományokat " – fogalmazott Sógor Csaba a megnyitón. Az EP-képviselője elmondta, a bemutatott alkotások kézzelfogható példái annak, hogy a művészet olyan rendkívüli eszköz, amely képes túlmutatni országhatárokon és így összekötni népeket, miközben óhatatlanul képes védeni és továbbadni egy nemzet identitását. "
Hozzátette: a teljes gyűjtemény, de még a Gyulára érkező válogatás is olyan műveket tartalmaz, amelyek akár a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításában is helyet kaphatnának. A Kohán Képtárban június 1-től megtekinthető művek többsége a figuratív ábrázolás körébe tartozik, ezen belül inkább érzelem gazdag, expresszív megközelítésmóddal él, így nagyon sok átkötést találhatnak majd az érdeklődők a képek között. Neugeboren Henrik (Henri Nouveau) vagy Mattis Teutsch János konstruktív és lírai absztrakciója révén – ami jól kiegészíti a modern festészet expresszionizmusát – az elvontabb, a filozofikusabb művészetet kedvelők is megtalálhatják kedvenc stílusuk jegyeit a kiállításban. Kapunk válogatást nagybányai tájképekből is, de például Perlrott Csaba Vilmostól egy párizsi részlet, a Notre Dame-ábrázolás is látható lesz. A június 1-i tárlatmegnyitón jelen lesz a gyűjtő, Böhm József és a kollekció alapját lerakó id. Erdélyi festők a Böhm-gyűjteményből – kultúra.hu. Böhm József is. A kiállítást dr. Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese nyitja meg.
Gazdag, változatos témákban alkot. Nagyon szereti a természetet, ez rendszerint visszaköszön képein is. A természetet a maga valóságában festi, a realizmus elemeinek használatával, vagy az impresszionizmus, a pillanatnyi benyomás gyors és eleven megragadásával. Mag. Art. "Charles" Pongrácz Károly, festőművész Erdélyben született, a Szatmár megyei Dobrán. Ma Bécsben, Ausztriában él. Tanulmányait a Kolozsvári Művészeti és Design Egyetemen végezte, később a Bécsi Művészeti Akadémián fejezte be (innen a Mag. titulus). Kortárs Magyar Festők. Tevékenysége kezdeti szakaszában leginkább impresszionista jellegű olajképeket festett, számos portrét készített különböző technikával, aztán áttért egy absztrakt területre, ahol festményein a fényforrások, színes fényjelenségek változásai, mozgásai játszanak főszerepet kompozícióiban, olajképein. Alkotásait a világ különböző nagyvárosaiban, köztük New Yorkban, Londonban, Bécsben, Tokióban és Firenzében is láthatta már a közönség. Legjobban az impresszionista festőket kedveli, és természetesen a hozzá lélekben nagyon közel álló nagybányai művésztelep festészeti hagyományát.
Alkotásai metamorfózisok és misztikus transzformációk az időben is. Megépíthetetlen falak és építmények, zavarba ejtő perspektívák és látószögek, rejtett jelek és jelentések. Kárpát u 23 Milyen kondenzációs gázkazánt vegyek? (3928025. kérdés) Miért vonzóak az érinthetetlen férfiak? - HáziPatika Kortárs magyar festők 2018 Kortárs magyar festők listája Mai magyar festők Index - Kultúr - A 20 legdrágább kortárs magyar képből 18 az övé Wittinghoff tamás A névre kattintva megnyílik a művész aloldala. "Szentendre nélkül nincs modern magyar festészet" – szögezte le Németh Lajos professzor, a XX. század egyik legjelentősebb művészettörténésze. Ugyancsak ő állapította meg, hogy a korai szentendrei piktúra Nagybánya örököse és folytatója. S valóban, 1929-ben nyolc Nagybányát megjárt festő alapította meg a Szentendrei Festők Társaságát. Ez idő tájban a – trianoni diktátum után Romániához került – partiumi bányaváros művésztelepe elveszítette jelentőségét. A hangsúly Szentendrére tevődött át. Az alapító tagok (Bánovszky Miklós, Bánáti Sverák József, Onódi Béla, Heintz Henrik, Rozgonyi László, Jeges Ernő, Paizs Goebel Jenő és Pándy Lajos) korrekt kismesterek voltak, akiket egy időben megérintett a római igazodású novecento (neoklasszicizmus).
Magyarországon ritkán látható festmények, a legjelentősebb magyar és szász vonatkozású magángyűjtemények közé sorolható kollekció látható a gyulai Kohán Képtárban. A Németországban élő dr. Böhm József gyűjteményét felsorakoztató kiállítás június elsején nyílt meg Gyulán, derül ki a szervezők közleményéből. (Borítókép: Ziffer Sándor A Zazar part Nagybányán című munkája) A román határ mentén fekvő város másik négy kiállítóhelye mellett a Kohán Képtárat is működtető Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. tavaly Hunya Gábor magyar és román kortárs képzőművészeti alkotásokat tartalmazó magángyűjteményét szerepeltette a galériában, már akkor azzal a szándékkal, hogy minőségi, határon átnyúló kollekciókkal jelenjen meg a nyári szezonra. Ezt a kezdeményezést erősíti idén a Böhm-gyűjtemény. A többek között Ziffer Sándor, Perlrott Csaba Vilmos, Ferenczy Noémi, Tibor Ernő és MattisTeutsch János neve fémjelezte gyűjtemény egyes darabjai a nemzetközi mezőnyből is kiemelkednek. – A kollekció a tudatossága okán a legelső gyűjtemények közé tartozik.
Magyarországon ritkán látható festmények, a legjelentősebb magyar és szász vonatkozású magángyűjtemények közé sorolható kollekció érkezik a gyulai Kohán Képtárba. A Németországban élő dr. Böhm József gyűjteménye Gyulán látható. A Ziffer Sándor, Perlrott Csaba Vilmos, Ferenczy Noémi, Tibor Ernő és Mattis Teutsch János neve fémjelezte gyűjtemény egyes darabjai a nemzetközi mezőnyből is kiemelkednek. Balogh István: Halász A kollekció a tudatossága okán a legelső gyűjtemények közé tartozik. Nemcsak a magyar, hanem a szász képzőművészeket, Hans Edert, Fritz Kimmet vagy a kevéssé ismert Grete Csaky-Coponyt is beemeli, ami meglepő, mert a magyarországi művészettörténet-írás, de még az erdélyi is igen ritkán gondolkodik sokszínű régiókban, inkább csak a magyar művészet körülhatárolására törekszik? értékelte az anyagot dr. Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese. Hozzátette: a gyűjtemény, de még a Gyulára érkező válogatás is olyan műveket tartalmaz, amelyek akár a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításában is helyet kaphatnának.