Alapjaiban változhat meg a kgfb és a bonus-malus rendszere Szerző: MTI | Közzétéve: 2020. 09. 15. 16:39 | Frissítve: 2020. 18:06 Jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjképzésére az ombudsman - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) kedden az MTI-vel Közleményük szerint a Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére.
Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja.
A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM-rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja.
Dr. Kozma Ákos az AJB-39/2020. számú ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére. Az alapvető jogok biztosa a rendelet kapcsán megállapította, hogy az a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben kapott felhatalmazásnak nem felel meg, nem szabályozza kielégítően a kártörténeti adatok felhasználhatóságát, ezáltal sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét, az ilyen korlátok nélküli, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak a speciális körülményeit figyelmen kívül hagyó rendelkezés ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével. Az ombudsman megállapította, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható.
Sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos ezért felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10. ) NGM rendelet olyan tárgyú módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja. A Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat.
Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
1/28 fotó Sándor-Metternich-kastély - Bajna 10 1 értékelés alapján Bemutatkozás A Sándor–Metternich-kastély vagy más néven Ördöglovas kastély a Komárom-Esztergom megyében található Bajna település legmagasabb pontján fekszik. Az ország egyik legszebb klasszicista épületegyütteseként tartják számon Gróf Sándor Móric és családja egykori otthonát. A kastély napjainkra teljesen megújult és újjászületett, az átalakítások eredményeként pedig teljes földszinti része akadálymentesen látogatható. Története Az épület mai formáját egyes kutatások szerint többlépcsős építkezés eredményeként nyerte el, ugyanis korábban egy nemesi udvarház állt a helyén. Sándor-Metternich kastély - Bajna - KASTELYOK.COM. 1696-ban vásárolta meg Sándor Menyhért a birtokot és családjának több évszázadon keresztül szolgált otthonaként. 1720-ra tehető, amikor a kastély megépítésre került. Sándor Móric, édesapja halálát követően örökölte meg a birtokot, majd Hild József építész tervei alapján végeztette el az átépítést és a bővítést. A ma is szemetgyönyörködtető belső díszítés megálmodója nem mást volt, mint Alessandro Sanquirico, a milánói Scala díszlettervezője.
A domb alján pedig vadgesztenye-fasor maradványa (Aesculus hippocastanum) mutatja, merre volt a régi nyomvonal. Az egykori látogatók a dombra felérve innen látták meg a kastélyt. A fő-és a melléképület között hajtottak be a kocsik. Majd a kapualjon áthaladva a ma már kivadult és haldokló szomorú kőris (Fraxinus excelsior 'Pendula') mellett érkeztek meg a csodálatos díszudvarra. Ezt egyik oldalról az emeletes főépület, három oldalról földszintes, de hasonlóan szép épületszárnyak övezték. Eredetileg ez volt a hátsó homlokzat, az átépítéskor változott meg a helyzet. A timpanonban az egyesített Sándor-Metternich címer, alatta a felirat tudatja, hogy Sándor Móricz gróf újíttatta fel az épületet. A timpanon alatti főbejáraton jutunk be az előcsarnokba és a kapcsolódó földszinti terekbe, többek között a kápolnába. Innen vezet a szép arányú, de nehezen fényképezhető lépcsőház az emeletre. Bajna – Sándor-Metternich kastély | Bagyinszki Zoltán fotográfus. A kastélynak két nagyterme van. Az egyik a "Raffaello-terem", ami a teraszra néz. Nevét onnan kapta, hogy Raffaello festményeinek mintái alapján készítette a díszítést Alessandro Sanquirico, a milánói Scala díszlettervezője.
Szép lett, stílusos lett a berendezés is és a kiállítás mindent elmond a kastélyt történetéről valamint tulajdonosának életéről is. A jegy mellék kellő mennyiségű és érdekességű dokumentációt is kapunk. Sétánk végén egy kis kávézóban ki is pihenhetjük fáradalmainkat. A kastély látogathatóságáról, a kiállításról, egyéb szolgáltatásokról honlapjukról lehet tájékozódni. Fényképgalériánk végére betettünk pár képet 2015-ből, amikor az épület még romos állapotban volt. Megtekintések száma: 5457
Sándor Móric gróf által írt zeneműveket is hallhatunk az egyik teremben. A vakmerő lovas ugratásait, lovasbravúrjait nemcsak korabeli ábrázolásokon, hanem VR-szemüveges szimulációs állomáson keresztül is láthatjuk, átélhetjük. A kiállítás másik főszereplőjének, Paulina hercegnének párizsi éveiről diavetítést nézhetünk végig, és férjével közös nagyvonalú párizsi otthonukba is betekintést nyerhetünk. A sarokszalonban rekonstruált Worth-ruhamodelleket tekinthetünk meg a korszak legelegánsabb párizsi ruhaházaiból és korabeli divatlapokat lapozva a 19. század második felének elit divatéletét ismerhetjük meg. Az egyik terem fő attrakciója Metternich-Sándor Paulina és gróf Kielmanseggné párbaja, melyet a legenda szerint fedetlen felsőtesttel vívtak meg Bécsben. A kiállítótérben interaktív eszközök állnak rendelkezésre több korosztály számára, valamint a digitális tárlatvezető applikáción (Visual Guide alkalmazás) külön gyerekútvonal is elérhető. A belépőjegy mellé ingyenes feladatlap jár a legkisebbek számára.