duracell 2015. június 27., 21:40 Clopin: Hajnali zenét visz szárnyán a szél, felzeng a Notre Dame. Az ébredő Párizs, mi életre kél, ha zeng a Notre Dame. Míg a nagyharang zúg, mint az orkán, a sok kis harang csengő, vidám. A mennyben is hallják a harangok hangját, ha zeng, ha zeng a Notre Dame. Hallgassátok csak, milyen gyönyörű a harangszó. Hányféle hangon csengenek-bonganak, meg se lehet számolni. Aztán tudjátok-e, hogy nem maguktól zengenek ám a harangok! Kisfiú: Tényleg nem? Clopin: Nem bizony, öcskös. Ott fenn, a tornyok sötét rejtekén, ott él a titokzatos harangozó. Vajon kicsoda ő? – Kicsoda? – Vagy micsoda? – Micsoda? – És hogy került oda? – Hogy? Clopin elmondja nektek. Döntsétek el ti, hogy ki a szent és ki a szörny. Mély sötét éjszakán kis ladik siklott a Notre Dame felé. Cigányok: Hallgattasd már el! Elárul minket! Nő: Ne sírj, kicsim! Clopin: Vándorló cigányok hajóztak titkon a Notre Dame felé. Hajós: Megérkeztünk Párizsba, ide a négy ezüstöt! Clopin: De a vándorok csapdába estek, mert a parton egy zord férfi állt.
Az egyik legnyilvánvalóbb változtatás, hogy a regényben Esmeraldát felakasztják, Quasimodo pedig eltűnik, majd két évvel később a lány sírjánál egy púpos emberi csontvázat találnak; a film ezzel szemben happy end del zárul. A Notre-Dame-i toronyőr az 1939-es cannes-i filmfesztivál nyitófilmje volt. Több filmet azonban nem is vetítettek, mert akkor érkezett a hír, hogy Németország megtámadta Lengyelországot. Szereplők [ szerkesztés] Maureen O'Hara – Esmeralda Charles Laughton – Quasimodo Cedric Hardwicke – Jehan Frollo Thomas Mitchell – Clopin, kolduskirály Edmond O'Brien – Gringoire Alan Marshal – Phoebus kapitány Walter Hampden – Claude Frollo érsek Harry Davenport – XI. Lajos Helene Whitney – Fleur de Lys Katharine Alexander – Madame de Lys George Zucco – ügyész Fritz Leiber, Sr. – idős úr Etienne Girardot – orvos Mina Gombell – a koldusok királynője Arthur Hohl – Olivier Rod La Rocque – Phillippe Források [ szerkesztés] A Notre Dame-i toronyőr az Internet Movie Database oldalon (angolul) (1940. október 26. )
A gyilkossággal a cigányleányt gyanúsítják: boszorkánynak nyilvánítják és máglyára ítélik, de a kivégzés előtt Quasimodo elrabolja és bemenekül vele a templomba, ahol nem érvényes a világi törvény: ott az isteni kegyelem őrködik. Amikor Esmeralda a templomban imádkozik, a király észreveszi és meghatódik; visszaadja Esmeralda szabadságát és feloldja a tilalmat, amely a cigányokat kirekesztette Párizsból. Sok viszontagság, a székesegyház ostroma és a kíméletlen inkvizítor halála után Esmeralda és Gringoire egymásra találnak. Az esküvő, mely a koldusok udvarában csak komédiának látszott, valósággá válik. Érdekességek [ szerkesztés] Victor Hugo világhírű romantikus regényéből több filmváltozat is készült korábban, már a némafilm korszakban is. Az első kettő (1905, 1911) Franciaországban, majd kettő (1917, 1923) az Egyesült Államokban és közben egy (1922) Angliában. A filmhang megjelenésével az adaptációk sora folytatódott. William Dieterle-nek ez a filmje természetesen sok helyen eltér a regényben leírt alaptörténettől.
Koós János Aradszky László haláláról: ˝Hetven éve nem sírtam, és elbőgtem magam˝ - - YouTube
Aradszky László (Budapesten született) magyar énekes, olaszos slágereivel a hatvanas években a magyar tánczene egyik legnépszerűbb előadója volt. Pályafutása: 1960-61-ben a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójának tagja és OSZK (Országos Szórakoztatózenei Központ)-stúdió növendéke volt. Tanárai Vécsey Ernő és Balassa P. Tamás voltak. 1963-ban a Magyar Rádió Tánczenei Hangversenyén megosztott első helyezést nyert Még ide-oda húz a szív című dalával (dalszerzők: Dobos Attila és S. Nagy István). :::Aradszky László hivatalos honlapja:::. Ettől kezdve sorba jöttek a rádió- és hanglemez-felvételek. 1966-ban a Magyar Rádió Tessék választani! hangversenyét az Isten véled édes Piroskám című versenydallal megnyerte (dalszerzők: Dobos Attila és Szenes Iván). Röviddel később ezzel a koronggal lett a magyar hanglemezgyártás történetének első aranylemezes énekese. Két hónap leforgása után a második is, hiszen a Lovas S. Nagy (Pókháló az ablakon…) dallal elérte a több mint százezres példányszámot. Valamennyi nagy fesztivál döntőse volt. Az 1967-es fesztiválon az Annál az első ügyetlen csóknál (dalszerzők: Dobos Attila és Szenes Iván) című dallal a második helyezést érte el, előadói díjat nyert és a táncdalfesztiválok első aranylemezese is lehetett.
Gyakran szerepelt a beat előadók között is a slágerlistákon. 1969-ben jelent meg első nagylemeze. A hetvenes években eltűnt a nyilvánosság elől, külföldön énekelt. 1986-ban Újra itt vagyok címmel nagylemeze jelent meg, amelynek dalait popzenészek írták. Dobos, Lovas és Payer után 1997-ben megjelent Kaszás Péter és azóta ő írja Aradszky László dalait. Www aradszki lászló hu magyar. Három CD-t készítettek ez idő alatt: Különös boldogság, Lady D. (1998) és az Olaj a tűzre. A 50 éves pályája során eddig számtalan európai országban fellépett a hazai szereplések mellett, több ízben járt Kanadában, Amerikában, de megfordult Ausztráliában is.
Lehet, hogy egy nap százszor hibáztam Lehet, hogy mindent rosszul csináltam Lehet, hogy most már máshogy kezdeném De hidd el, mindig jót akartam én Lehet, hogy sokszor voltam szeszélyes Lehet, velem volt, mégsem veszélyes Sohase bánom, ha nem sikerül Veled is jó volt, de jobb egyedül És hogyha mégse, hát keresek majd valaki mást Sohase bánom, ha nincs szerelem Valaki sír, de én nem teszem És hogyha mégis, hát elbújok, hogy sohase lásd Lehet, hogy rád én rosszul vigyáztam De hidd el, mindig jót Lehet, hogy egy-két szót elfeledtem Lehet az is, hogy nem jól szerettem Ná-ná-ná... Sohase bánom...