Az Összefogás mozgalom helyeket kínált fel a jelöltlistáján a koalíciós Most-Híd pártnak, ugyanúgy, ahogy más Szlovákiában működő magyar pártoknak is. A közös lista feltétele, hogy megosztó politikusok nem kapnak helyet rajta. Erről Mózes Szabolcs, a mozgalom előkészítő bizottságának megbízottja tájékoztatott pénteken, a Most-Híd küldötteivel való tárgyalást követően. Bugár úr prezentálta a szociális segítség formáit városunkban - Egészségügyi Középiskola Dunajská Streda. Bugár Béla, a Most-Híd elnöke tolmácsolni fogja az ajánlatot a párt elnökségének. "Az Összefogás minden magyar pártnak kínált fel helyeket a listáján, ma tolmácsoltuk az ajánlatunkat a Most-Híd pártnak is" – közölte Mózes, majd hozzátette: csak a közös fellépés biztosíthatja a magyar pártok parlamenti jelenlétét. Hogy a közös lista elfogadható legyen a magyar választók számára, az egyes pártoknak szerinte nem kellene jelölniük megosztó személyiségeket. Hozzátette: Bugárnak is vállalnia kellene a politikai felelősséget. Mózes leszögezte, hogy az Összefogás tagjai nem indulnak más párt listáján. "A választóinkat akarjátok, de a politikusainkat nem" – reagált az Összefogás követelésére Bugár.
A megnövekedett részvételi arány miatt most 396 szavazattal a bejutási küszöb alatt maradt a 4, 96%-os eredményt elérő párt. Az MKP elnöksége elemezte és kellő alázattal tudomásul vette az eredményeket. "Az egységes magyar politikai képviselet megteremésére, és az etnikai politizálás szükségességére helyeztük a hangsúlyt" – mondta Menyhárt. Az eredményeket hamarosan az MKP Országos Tanácsának ülésén is megvitatják. A Bugár Bélára vonatkozó műsorvezetői kérdésre, miszerint az ő személyét tartják-e az összefogás akadályának, Menyhárt elmondta, hogy az MKP elnöksége nem személyekről, hanem célokról tárgyalt. Rámutatott, hogy sok magyar választópolgárnak a civakodást látva megy el a kedve a választásokon való részvételtől. Bugár, az üzletember | Felvidék.ma. Menyhárt József hangsúlyozta, hogy egy olyan program mellett kell kiállni, amely a magyar közösség egyenjogúságához és egyenrangúságához vezet. Ide tartozik az, hogy törvény szabályozza a nemzeti közösségek és a többségi nemzet viszonyát, hogy elfogadtassuk az arányossági elv alkalmazását (például a közmédiákban, intézményeink támogatásában és a kulturális életben) és intézményesíteni kell a nemzeti közösségek oktatási hálózatát is.
Nem konkretizálta azokat a személyeket, akiket Mózesék nem látnának szívesen a listájukon. Bugár elmondása szerint a Most-Híd azért fogadta el a meghívást, hogy megismerje a mozgalom terveit és programját. Az ajánlatot tolmácsolni fogja a párt vezetésének, ezután fognak dönteni róla. Hozzáfűzte: az új politikai pártok alapítói is hozzájárulnak a maguk módján "a magyar politikai színtér szétveréséhez", ezért nekik sem kellene szerepelniük a jelöltlistán. Az Összefogás mozgalom megalapítását szeptember elején jelentették be. Az alapító tagok között szerepel az MKP két tagja – Orosz Örs és Bauer Edit volt európai parlamenti képviselő. Szeptember végén adták le a mozgalom bejegyzéséhez szükséges aláírásokat a belügyminisztérium iktatójában. A Most-Híd pártból való távozása után Nagy József volt EP-képviselő és korábbi környezetvédelmi miniszter is csatlakozott az Összefogáshoz. A bársonyos forradalom után miniszterelnök-helyettesi posztot betöltő Zászlós Gábor is támogatja a mozgalmat.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke emlékeztetett arra, hogy jogelődjük, a Magyar Koalíció Pártja az etnikai alapú politizálásból érte el például a Selye János Egyetem megalapítását. Az MKP megyei képviselői jelenleg az Egyszerű Emberek és Személyiségek (OĽANO) politikusaival közösen érnek el sikereket Nagyszombat megyében, tehát az etnikai politizálás nem zárja ki a szlovák pártokkal való együttműködést. Az erdélyi és vajdasági példák is az etnikai alapú politizálás szükségességét támasztják alá, és így látják ezt a Magyar Állandó Értekezleten részt vevő pártok is. A Fidesszel és a magyar kormánnyal kapcsolatban szólt azokról a támogatásokról, melyek az új magyar nemzetpolitikának köszönhetően Magyarországról a Felvidékre érkeztek, köztük az óvodaprogramról és a gazdaságélénkítő csomagokról. Menyhárt József köszönetét fejezte ki annak a 48 929 választópolgárnak, akik az EP-választáson az MKP-ra szavaztak. Miután több mint 12 ezerrel növekedett a szavazatszámuk az előző EP-választásokhoz viszonyítva, megmutatkozott az is, hogy a felvidéki magyarság támogatja az etnikai alapú politizálást.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A tisztán hitéleti képzést folytató patinás Hittudományi Karon (HTK) a felvételi eljárás sajátos jellege miatt, még nem alakult ki az új tanévre felvételt nyertek végleges száma. Minden meghirdetett szakon (osztatlan teológus; katolikus közösségszervező BA; katekéta-lelkipásztori munkatárs BA; katolikus kánonjogász MA) pótfelvételivel is felvételt lehet nyerni. A legnagyobb érdeklődés katekéta-lelkipásztori munkatárs szak, illetve a hit- és erkölcsoktató szakirányú továbbképzés iránt mutatkozik a jelentkezők részéről. MKVK - Beszámoló a felvételi bizottság 2017. évi tevékenységéről. A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) a rendes felvételi eljárás keretében felvett 1218 fővel meg tudta tartani a mostanra hagyományosnak mondható magas színvonalat a felvételi ponthatárok megállapításánál. Ez a létszám hasonló a 2016. évihez és kifejezetten eredményes 2014. évi létszámhoz képest. A BTK-n a mostani eljárásnak köszönhetően 1012 nappali és 206 levelező képzésű új hallgató kezdheti meg tanulmányait. Jelentős (8, 5 százalékos) a létszámbeli emelkedés a nappali BA képzések tekintetében, ahogy az osztatlan képzésre felvettek száma is 16 százalékkal nőtt.
Ezzel a JÁK meghaladta a tavaly felvettek számát (ami akkor az ország nyolc jogi kara közül a legmagasabb létszámot jelentette) – idén 710 főt vett fel. Az osztatlan jogászképzésen belül, az elmúlt évhez képest is tovább nőtt a levelező képzési formában felvettek aránya. Ez utóbbi eredmény jól közvetíti a JÁK azon törekvését, hogy minden képzést egyenlően fontosnak tekint. Az igazságügyi igazgatás alapszakon jelentősen emelkedett az elmúlt évhez viszonyítva a bejutáshoz szükséges ponthatár, ami államilag finanszírozott formában 418 pontot jelent. 2017 magyar felvételi teljes film. Így reményeink szerint, az idei adatok megerősítik a PPKE JÁK vezető pozícióját a hazai jogászképzésben. Idén is kiemelkedő volt az Információs Technológiai és Bionikai Karra (ITK) jelentkezők száma, ami azt mutatja, hogy egyre többen szeretnék tanulmányaikat a PPKE ITK-n folytatni. Ez a tendencia mérnökinformatikus BSc tekintetében kilencszeres – a 2016-os évnél másfélszer nagyobb – túljelentkezést eredményezett. A szak, tavaly is kiemelkedőnek tekinthető 385-ös pontátlagával szemben, idén 400 pontot meghaladó átlagot ért el.