chevron_right De minimis támogatás 2020. 05. 20., 10:27 0 Tisztelt Szakértő! Egy kft. őstermelőktől felvásárolt szőlőből állít elő bort. Ehhez nyert el uniós pályázaton vissza nem térítendő támogatást, amivel az üzem összteljesítményét növelte. A beruházás 100 millió Ft. A támogatói okiratban a támogatás összege 50 millió Ft, azaz 50%-os a támogatás intenzitása. Az állami támogatási szabályokról szóló rendeletben foglaltak alapján az okirat alapján nyújtott támogatásból a teljes összeg nem minősül az EUMSZ 107. Eumsz 107. cikk (1) bekezdése. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak. Továbbá ugyanezen támogatás nem minősül de minimis támogatásnak. A vállalkozás hitelt vett fel a beruházásra és ehhez kapott a Hitelgarancia Alapítványtól készfizető kezességet, mely támogatás tartalma 5 millió Ft, azaz 5%. A vállalkozás a Dél-Alföldi régióban található és kisvállalkozásnak minősül. További adókedvezményeket venne igénybe a következők szerint: kis- és középvállalkozások kamat utáni adókedvezménye az adott évre 2 millió Ft, azaz 2%, valamint a beruházási adóalap kedvezménye az üzembe helyezés évére 100 millió Ft x 9%, azaz 9 millió Ft, azaz 9%.
NCA Pályázók Figyelmébe! Eumsz 107. cikk (1) bekezdés. A támogatási intenzitás a támogatás összegének és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve. Az NCA pályázatokon elnyerhető támogatások támogatási intenzitásának számítására a Wekerle Sándor Alapkezelő honlapján elérhető a megfelelő táblázat, kérjük a továbbiakban ezt használják. Esetleges kérdéseikkel kérjük, közvetlenül az Alapkezelőt keressék. A táblázat letöltése itt
3. Nincs hatása a kereskedelemre vagy torzítja a versenyt? A görög hatóságok szerint a támogatási programok nem voltak hatással a kereskedelemre és nem torzították a versenyt, mivel a kedvezményezetteket csak alacsony mértékben támogatták. A Bizottság véleménye szerint minden olyan pénzügyi támogatás, amely erősíti valamely vállalkozás pénzügyi helyzetét, az hatással van a kereskedelemre, azáltal állami támogatásnak minősül. Az egyes intézkedések összeegyeztethetőségét így értékelte a Bizottság. 1. Állami garanciák A Bizottság álláspontja szerint az állami forrásból nyújtott garancia esetén a kezességvállalásról szóló bizottsági közlemény 3. 4. bekezdésében felsorolt feltételeket kell vizsgálni. Bármely kritérium nem teljesítése esetén az állami garancia támogatásnak minősül. A vizsgált támogatási programok: - Nem voltak önfinanszírozók. - Az alkalmazott garanciadíjakat nem vizsgálták felül évente. - A garanciaprogram adminisztratív költségét nem fedezték a díjak, ezért a rendelkezésre bocsájtott tőke értékét nem kompenzálták évente.
- Közvetlen kapcsolat (okozati összefüggés) van a kár, illetve a természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény között. - A támogatás nem tartalmazhat túlkompenzációt, kizárólag a természeti katasztrófa vagy a rendkívüli esemény okozta kárt állíthatja helyre. A Bizottság álláspontja alapján a vizsgált támogatási programok nem teljesítik a fenti feltételeket, mivel: - Nincs közvetlen kapcsolat a tűzvész által érintett vállalkozásoknak okozott kár, és a támogatás között (csak területi elhatárolást alkalmaztak). - A támogatási programok nem tartalmaztak semmilyen módszert arra vonatkozóan, hogy meghatározzák az okozott kár mértékét és az elszámolható költségek körét. Adott tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatásnak minősülnek a programok? A Bizottság véleménye alapján: - Csak akkor minősülhet a program a fenti támogatásnak, ha a tagállam teljes gazdaságára hatással van a zavar. - A görög hatóságok által benyújtott adatok alapján nem látszik jelentős termeléskiesés, vagyis a teljes gazdaságra nem volt hatással a tűzvész.
Előny – miszerint gazdasági haszonra tettek szert: előnyt jelent, ha egy vállalkozás pénzügyi helyzete, állami beavatkozás eredményeként, a szokásos piaci feltételektől eltérő feltételek miatt javul. Szelektivitás – miszerint a közpénzből való támogatás előnyt biztosít, szelektív módon, bizonyos vállalkozások vagy vállalkozási kategóriák vagy bizonyos gazdasági szektorok számára: azok az általános intézkedések, amelyek egy uniós országon belül minden vállalkozás számára azonos alapon elérhetők, nem szelektívek. Ahhoz azonban, hogy az intézkedések valóban általános jellegűek legyenek, azok hatálya ténylegesen nem csökkenthető gyakorlati hatást korlátozó tényezőkkel. A kereskedelemre és a versenyre gyakorolt hatás – miszerint a gazdasági tevékenység torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, azáltal, hogy bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk előállítását előnyben részesíti, az uniós országok közötti kereskedelemre gyakorolt hatása miatt: az állam által nyújtott intézkedés akkor tekinthető úgy, hogy torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, ha feltehetően javítja a kedvezményezett más versenytárs vállalkozásokkal szembeni versenypozícióját.
Öt évvel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően e pontot a Tanács a Bizottság javaslata alapján elfogadott határozattal hatályon kívül helyezheti.
Ahhoz képest, hogy régen ki nem álltam a kaprot… Mostanra egészen megbarátkoztam vele, a kapros túrós pite pedig már régóta tervben volt. Gondoltam, ha már túrós, akkor legyen egyből juhtúrós, amivel a kapor még jobban harmonizál. Nem bántam meg, klassz lett, és bár ez egy édesség vagy mi, de csak enyhén, inkább édeskésnek nevezném. Kapros-túrós pite recept Travelling Kitchen konyhájából - Receptneked.hu. Nagyon jó alapokon áll, egy kelt tönkölylisztes ágyba kerül a krémes töltelék, az illata pedig mesés mikor sül. Az éppen nálam dolgozó festőn teszteltem, és asszem az jó jel, hogy rögtön két szeletet tüntetett el belőle… Langyosan és hidegen is finom, de nem desszertnek, hanem inkább egy kiadósabb leves után tudom elképzelni, de reggelinek is jó megoldás.
Kapros-túrós pite/lepény. Édesen. Bizonyám, a kapor-túró párost nem csak sósan érdemes kipróbálni. A receptben szereplő tészta egy nagyon jó kis anyagnak bizonyult, ha pitét sütök, legyen az almás, meggyes, túrós, mindig ő kerül elő. Könnyen összeáll, szépen lehet nyújtani. Szóval, good stuff. Változatok: 1. Ha sima túrós pitét szeretnénk, a kaprot simán hagyjuk el. Mazsolát is tehetünk bele. 2. Ha almásat, akkor az alanti tésztamennyiséghez 2 kg alma szükséges (tisztán mérve), tisztítva, lereszelve, citromlével és (fahéjas) cukorral ízesítve. A lereszelt almát kinyomkodva tegyük a tésztalapra és arra borítsuk rá a második tésztalapot. Sós kapros-túrós pite - Kifőztük. Személy szerint nem szoktam zsemlemorzsával megszórni az almatölteléket, de ki hogy szereti/szokta. 3. A meggyeshez úgyszintén kb. 2 kg magozott meggy szükséges, lecsöpögtetve, ízlés szerint cukrozva. Hozzávalók: (egy nagy gáztepsihez) A tésztához: 50 dkg liszt 20 dkg puha vaj 10 dkg cukor 1 egész tojás 1 kis doboz natúr joghurt 1/2 cs sütőpor csipetnyi só A töltelékhez: 75 dkg túró 1 tojásfehérje 3 tojás sárgája kb.
Tags: kapros-túrós pite gluténmentes, pite gluténmentesen, pite rizslisztből, rizsliszt Kapros-túrós pite rizslisztből Pitetészta: 450 g rizsliszt 300 g vaj 150 g cukor 2 db L-es méretű tojás 1 g utifűmaghéj 10 g sütőpor +1 db tojás a kenéshez A túrótöltelék: 900 g túró 300 g cukor 30 g vaníliás cukor 45-50 g burgonyapehely ( a túró víztartalmától függ a pehely mennyisége) 1 csomag kapor finomra vágva A töltelék elkészítése: A túrót lecukrozzuk és fél órát állni hagyjuk, ezután áttörjük szitán vagy burgonyanyomón és hozzákeverjük a többi hozzávalót. A tészta összeállítása: A tészta hozzávalóit alaposan összegyúrjuk. Folpackkal letakarva 30 percre a hűtőbe tesszük. Az utifűmaghéj a receptből akár el is hagyható, DE! Capros túrós pite . Ettől az 1 grammtól nagyon ruganyos, könnyen kezelhető lesz. SÉF TIPP: Próbáljunk viszonylag gyorsan dolgozni, hogy a benne lévő vaj minél kevésbé olvadjon meg. Ha mégis nehezen bírnánk a tésztával, mert túlmelegedett és szakad, gyúrjuk össze és folpackba csomagolva tegyük vissza a hűtőbe, amíg visszadermed.
15 dkg kristálycukor 5 ek tejföl 2 ek olaj 1 csokor kapor, felaprítva Tetejére: 1 tojás sárgája Elkészítés: A vajat a cukorral és a tojássárgájával habosra keverjük. Hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet, csipetnyi sót és a joghurtot. Homogén tésztává gyúrjuk. Folpackba csomagolva fél óráig a hűtőben pihentetjük. A töltelék hozzávalóit kézimixerrel alaposan kikeverjük. A tésztabucit két részbe osztjuk és kb. fél cm vastagra kinyújtjuk. Az egyik lapot kivajazott tepsibe tesszük. Villával megszurkáljuk. Erre jön a túrótöltelék, majd a másik tésztalap, amit szintén megszurkálunk. Tetejét pici vízzel elkevert tojássárgával megkenjük és előmelegített sütőben 180 fokon (légkeverésen 165 fok) kb. 40 percig sütjük.