A magyar betegeket nem lehet az operáció napján hazaküldeni, mert ezt nem teszik lehetővé sem az otthoni körülményeik, sem az egészségkultúrájuk - kardoskodik az orvosok többsége. Túlzott ez az aggály - riposztoznak az egynapos sebészet ma még kisebbségben lévő hívei, akik szerint a beteget ki kell kérdezni, milyenek az otthoni körülményei, lesz-e mellette valaki, és fel kell világosítani, mi a teendője, ha hazabocsátása után komplikáció jeleit észleli. A tárgyi feltételek nem mondhatók extrémnek: komfortos, fürdőszobás lakás; telefon, amelyen segítséget lehet kérni; esetleg az, hogy a családban legyen egy autó, amellyel szükség esetén orvoshoz szállítható a beteg. Hiába szól mellette érvek sora, Magyarországon nehezen ereszt gyökeret az egynapos műtét intézménye. Az egynapos műtét mellett szól, hogy a kórházban töltött időt sokan kínszenvedésnek érzik, ráadásul a gyógyító intézményekben óhatatlanul nagyobb a fertőzésveszély is. Egynapos műtétek - HáziPatika. Mégis erősen hat a sok évtizedes megszokás, a nemritkán az egészségügyi dolgozók által is erősített nézet, amely szerint nagyobb baj esetén a biztonságos ellátás záloga a hosszú és alapos vizsgálatokkal nehezített kórházi lét.
Méhkaparás, küret: ismeretlen eredetű vérzések esetén ajánlott a nőgyógyászati küret vizsgálat. Ez a beavatkozás egyszerre lehet diagnosztikus célú és terápiás is. Első esetben a nyálkahártyából vett szövetminta révén fény derülhet az esetleges problémákra, illetve kezelés céljával történő küretkor eltávolításra kerül a problémás méhnyálkahártya darab. A műtét helyi érzéstelenítésben, de leginkább altatásban történik. A nőgyógyász orvos a hüvelyt mindenekelőtt fertőtleníti, ezt követően küretkanállal távolítja el a méhnyakcsatorna és a méhtest nyálkahártyáját. Egynapos nőgyógyászati műtét utáni. Méhnyak kriptoterápia: a kriptoterápia egy fagyasztásos orvosi eljárás. Ennek során a méhnyak beteg szövete megfagy, aminek következtében az adott szövet elhal, elsorvad. A beavatkozás nem tart tovább, mint néhány perc. A hüvelytükrös feltárás után történik meg a méhnyak problémás területeinek kezelése. Méhnyakműtét: a méhnyak konizációját, azaz kúpkimetszését azokban az esetekben szükséges elvégezni, amikor méhnyakrák szűrés után kérdéses citológiai eredményt kapunk.
NŐGYÓGYÁSZAT A nőgyógyászati szakrendelés a női nemi szervek problémáinak felismerésével és kezelésével foglalkozik. Nőgyógyászati szakrendelést érdemes nem csupán panasz esetén, hanem ajánlott rendszeres szűrés céljából is felkeresni. A szűrővizsgálatok kiemelten fontos szerepet töltenek be a női egészség megőrzésében. A LIFE Egészségcentrum nőgyógyászati rendelésén a páciensek számára természetesen elérhetőek az ilyen rendeléseken megszokott szolgáltatások, mint a rutin méhnyakrákszűrés, ultrahang vizsgálatok (3D-4D), széles körű terhesgondozás. Egynapos nőgyógyászati műtét várólista. A szülészet-nőgyógyászat szakma korszerű kihívásainak megfelelve azonban a LIFE nőgyógyászata olyan nagy kihívást jelentő területekre specializálódott, mint a meddőség legkorszerűbb teljes kivizsgálása és kezelése, az inkontinencia gyógyszeres vagy lézeres kezelése, a visszatérő, makacs nőgyógyászati fertőzések elleni eredményorientált harc. A nőgyógyászati vérzészavarok, ezen belül is az ismételten kiújuló problémák modern, gyógyszeres és végleges műtéti megoldása.
Ebben a kritikus pillanatban azonban a Lázárra féltékeny koszovói herceg, Vuk Brankovics csapataival kivált és elvonult a csatatérről. Murád nagyobbik fia, Bajazid megragadta a lehetőséget, és ellentámadásával eldöntötte az ütközet sorsát: a törökök bekerítették és lemészárolták a keresztényeket, a súlyosan megsebesült Lázárt kivégezték. A törökök diadalát azonban megkeserítette, hogy meghalt a szultán is: krónikáik szerint már a győzelem után döfte le a harcmezőn egy magát színleg megadó szerb nemes, Milos Obilics. A szerb változat szerint viszont Obilics még a csata előtt, magát árulónak kiadva ment a török táborba és sátrában végzett Muráddal. Bajazid a csatamezőn a saját öccsét is meggyilkoltatta, hogy ne lehessen vetélytársa, és Drinápolyba visszatérve egyedül vette át Murád örökségét. Index - Külföld - Mindenkinek megvan a maga Mohácsa. A szerb trónt Lázár fia, István örökölte. Az első rigómezei csata nyomán Szerbia fél évezredre elvesztette függetlenségét: előbb vazallusállammá vált, majd a 15. század közepétől egész területe török fennhatóság alá került, Magyarország pedig közvetlenül határos lett az Oszmán Birodalommal.
1371-ben a Marica folyónál vívott csata nyomán török fennhatóság alá került Macedónia és Dél-Koszovó is. Az anarchiába süllyedt Szerbia trónjára ekkor került Hrebeljanovics Lázár, aki 1381-ben sikeresen visszavert egy török támadást, de öt év múlva át kellett engednie a töröknek Nis városát. 1387-ben Lázár újabb győzelmet aratott ugyan, de belátta, hogy szövetségesekre van szüksége. Megegyezett Tvrtko bosnyák királlyal, Sisman bolgár cárral, néhány albán fejedelemmel és Mircea havasalföldi vajdával, hogy együttes erővel szállnak szembe a hódítókkal. Féltékenység vezetett az első rigómezei vereséghez » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. I. Murád szultán 1389-ben indított ismét támadást, és az egyesült szerb-bosnyák-albán-havasalföldi hadak Rigómezőnél (Kosovo Polje), a mai Pristina közelében vállalkoztak az összecsapásra. Az 1389. június 28-án lezajlott ütközetben a törökök voltak számbeli fölényben, a szultán csapatainak létszáma mintegy 27-40 ezer főt tett ki, míg a Lázár vezette koalíció 12-20 ezer katonával rendelkezett. A források szerint a szerbek indítottak támadást, nehézlovasságuk rohama áttörte a török balszárnyat, és középen is fölénybe kerültek.
A szerb fejedelmek sorra hódoltak be a töröknek, területeik fél évszázadra idegen uralom alá kerültek, Magyarország pedig közvetlenül határos lett az Oszmán Birodalommal. A vesztes csata a szerb hagyomány és nemzeti identitás meghatározó eleme lett, egyfajta mitikus jelleget öltve egyszerre jelképezi a bukást és a reményt, az újjászületést. A vértanúvá felmagasztalt Lázár fejedelem körül kultusz alakult ki, nemzeti szentként tisztelik. Kétszer diadalmaskodott a török Rigómezőn. Alakja és a csata hősei köré mítoszok szövődtek, s ezek döntő szerepet játszottak abban, hogy a szerbek elkerülték az iszlamizálódást. A szerb történelem számos eseménye kapcsolódik Szent Vitus napjához: 1876-ban ezen a napon kezdődött a török elleni függetlenségi háború, 1914-ben Gavrilo Princip ezen a napon gyilkolta meg Szarajevóban Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst, kirobbantva az első világháborút, 1921-ben ezen a napon hirdették ki az újonnan létrejött délszláv állam, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság első alkotmányát, 1948-ban Jugoszláviát ezen a napon zárták ki a Kominternből, amivel véglegessé vált szakítása a Szovjetunióval.
Amikor pedig a felesége megcsalta, megbocsátott neki, ráhagyta minden vagyonát és ő vonult vissza. Mivel Miloš Obilić neves hősnek számított, sok irigye is akadt, például Vuk Branković herceg, aki meggyanúsította, hogy áruló lett. Erre ő megesküdött, hogy mindjárt a második napon megöli a szultánt, hogy ártatlanságát bebizonyítsa, még akkor is, ha az életébe kerül. Így hát beszökött a török táborba, mondván, hogy át akar állni és titkos információi vannak a szerbek terveiről. A szultán megörülvén a jó hírben levő árulónak, a sátrába hívatta. Ő a porba vetette magát, és úgy tett, mintha meg akarná csókolni a szultán cipőjét. Ekkor előrántotta a tőrét, és szíven szúrta a szultánt (a tőr mérgezett volt). Miloš végül a testőrség kardcsapásainak áldozatává vált. Ezt ma egyre valószínűbbnek tartják, főleg a szultán halála miatt. Első rigómezei csata. A csata után is egy keresztény lovag híre terjedt el, aki a szultánt megölte. Bajazid fermánjában Szulejmán bég, Bursa kádijához is egy Miloš Kupili (v. Kobilić) áll a gyilkos neveként.
Az első hadmozdulatok 1448. október 16-án mentek végbe, ekkor sorakoztak fel a szemben álló felek, a török sereg körülbelül 60 000, míg a Hunyadi vezette keresztes hadak 24 000 főt számláltak. Október 16-án az akindzsik és a ruméliai szpáhik vették fel a harcot Hunyadival, de nem jártak sikerrel. Másnap az anatóliai szpáhik támadtak, de rohamukat visszaverték a magyar lovasok, azonban ellentámadásba nem tudtak átmenni, a török centrumban álló gyalogság helytállása miatt. A lovasságban pánik tört ki a török centrum áthatolhatatlanságát látva, ami a szárnyak megfutamodásához vezetett. Ekkor Hunyadi parancsot adott a centrum rohamára, a lovagok megrohamozták a janicsárokat, de még a török tábor előtt megállították és megfutamították őket. A keresztes lovasság visszavonult saját táborába, sorsára hagyva a gyalogságot, melyet így a törökök könnyűszerrel bekeríthettek és felőrölhettek. A több napos csata végül meggyőző török győzelemmel zárult. A csatában elesett Székely János horvát–szlavón bán, a balszárny parancsnoka, számos nemes, több báró, köztük Tallóci Frank, Bebek Imre, Marcali Imre, Szécsi Tamás.