Bea asszony sógora beismerte tettét, amit azzal indokol, hogy az allergiát okozó növényeket akarta elpusztítani, ami komoly egészségügyi problémát jelentett a gyerekeinek. Drámaian alakult az elmúlt nap Gáspár Győzőnek és családjának. Kertjük mögött óriási tűzre lettek figyelmesek, a lángok pedig már a közel 3 méteres kerítés fölé értek. Azonnal hívták a tűzoltókat, Bea pedig a házuk kamerájának köszönhetően megpróbált utánajárni, ki gyújthatta fel a nádast. Kiderült, a napokban még a koronavírussal küszködő sógora, Gáspár Zsolti volt a gyújtogató – számol be a Rádió 1 Balázsék című reggeli műsora alapján a Bors. "Beának a fakanalakat kellene megfogni, és a főzésével kellene szerepelni" – kezdte felháborodva Gáspár Zsolti. "Igen, én vagyok újságpapírral a kezemben a kamerán, miért tagadnám le? Az iker gyerekeim nagyon köhögnek a nádtól, és felénk fújja a szél. Tisztasági gyújtást csináltam, erre már ők mindjárt mentek kamerával" – mondta a fiatalabb Gáspár, majd hozzátette, a tűzből senkinek nem lett volna problémája.
Gáspár Zsolt beismerte, hogy ő volt a gyújtogató, és miatta égett ki a nádas a testvére, vagyis Győzike házánál. Mint azt az Index is megírta, hogy hétfőn a Gáspár család sokkot kapott, amikor arra ért haza, hogy lángokban áll a házuk melletti nádas. Győzike akkor azt mondta, a térfigyelő kamerák felvételei alapján tudható, hogy ki volt a tettes, de nem nevezte meg, kiről van szó. Gáspár Zsolt a Rádió 1 reggeli műsorában kedden, Sebestyén Balázsnak elismerte, tényleg ő látható a biztonsági kamerák felvételén, ő gyújtotta be a nádast – írta a Blikk. A gyerekei nagyon köhögtek, allergiásak a nádra, a szél fújta a polleneket, ezért csinált egy tisztasági gyújtást. Leszögezte, minden biztonságos volt, szerinte Győzőék csak balhéznak. Beának azt üzente, foglalkozzon inkább a főzéssel. Nem jeleztem nekik, hogy tüzet gyújtok, nem vagyok én bűnöző, hogy szólnom kelljen ilyenről, főleg mert az az én telkem is. Győzőék pánikbetegek, kell nekik a hírverés, viszont én meg kiküldhetem a gyerekeimet az udvarra focizni, mert nincs nád, nincs pollen – fogalmazott Gáspár Zsolt.
Kiderült: Gáspár Zsolt gyújtotta fel a nádast Győzikéék háza mellett Gáspár Győzőék a kertjük mögött óriási tűzre lettek figyelmesek, a lángok pedig már a közel 3 méteres kerítés fölé értek. Azonnal hívták a tűzoltókat, Bea pedig a házuk kamerájának köszönhetően megpróbált utánajárni, ki gyújthatta fel a nádast – írja a Borsonline. Kiderült, a napokban még a koronavírussal küszködő sógora, Gáspár Zsolti volt, aki a Rádió 1 Balázsék című reggeli műsorban beismerte tettét. Beának a fakanalat kellene megfogni, és a főzésével kellene szerepelni – kezdte felháborodva Gáspár Zsolti. – Ez biztonságos volt, nem gyújtom magamra a lakást. Igen, én vagyok újságpapírral a kezemben a kamerán, miért tagadnám le? Az ikergyerekeim nagyon köhögnek a nádtól, és felénk fújja a szél. Tisztasági gyújtást csináltam, erre már ők mindjárt mentek kamerával – mondta a fiatalabb Gáspár, majd hozzátette, a tűzből senkinek nem lett volna problémája. Nem vagyok én bűnöző, hogy szólnom kellene mindenkinek. A saját tulajdonunk az a nádas.
Beának semmi baja nem lett, csak körbehaknizik most mindent. Vittem magammal egy kis újságot, hogy tudjam szórakoztatni magam. Olvasgattam közben. Fiúk, a bolhából csináltak elefántot – hangsúlyozta Zsolt, majd hozzátette, a problémát elhárította, most már a gyerekeit is ki tudja engedi az udvarra, a pollennem zavarja tovább őket – írja a lap. Gáspár Bea előzőleg a Facebookon Zsolti neve említése nélkül ugyan, de alaposan odamondott férje testvérének: "Minek nekünk ellenség, ha van egy testvérünk. Arra értünk haza édesanyámtól, hogy a mögöttünk lévő nádas lángol és már szinte a kerítésünket és a garázsunkat nyaldossák a lángok. Nagyon megijedtünk, de szerencsére van kameránk, amin jól látszik az elkövető, akinek a kezében újsápapír van. Ezek szerint a Covid ennyire megbetegíti az embert, mert ugye az illető a héten ezzel haknizott, hogy Covid beteg… Köszönjük a nógrádi tűzoltók gyors segítségét! " – írta tegnap Bea asszony. Hirdetés Hozzászólások:
Ennek a meghiúsulásnak a magyarázata a szereplők alakjában keresendő. Az Úr, nem szokványos képben jelenik meg, nagyon meghökkentő módon. Ady profán, hétköznapi szavakkal illeti őt: borzas, foltos kabátú, Isten-szagú. Groteszk képet fest Istenről. A lírai én pedig egy bizonytalan, megviselt alak, amire a "rongyolt lelkű" illetve "reszkető kezű" kifejezések utalnak. Mindkettejük, közös tulajdonsága, hogy rendkívül magányosak. A kallódó Isten és a hinni vágyó ember keresi egymást, hisz vannak cselekvő igék: "simogatott", "harangozott", de mégsem tudnak egymásra találni, hisz a gyermeki hit felidézése kevés ahhoz, hogy valaki felnőttként rátaláljon Istenre. A Sion-hegy alatt (1908) Az első istenes versciklus címét adó költemény. A HÉT VERSE – Ady Endre: A Sion-hegy alatt | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Amikor először megjelent, nem kis megbotránkozást keltett az öreg Úr profánnak tetsző leírásával és az Isten-szag emlegetésével. Hatvany Lajos méltán nevezte Ady egyik legszebb költeményének, hiszen különösen feszült és összetett lélekállapotot jelenít meg. A költői én bizonytalannak és tétovának mutatkozik a vers elején: a gyermekkori emlékek nyomán tapogatózva keres valakit, akiben bizonyos lehet, aki őt eligazítja, akiből reményt meríthet.
MEGJELENT: 2019. április 11., csütörtök | SZERZŐ: Oxi A nyolcvanas évek közepén, mint középiskolás diák, osztálytársaimmal lehetőséget kaptunk, hogy irodalmi műsort állítsunk össze a tananyagban szereplő alkotókból. A zenével, gitárral, furulyával megspékelt lírai előadás József Attila és Ady Endre lázadó és Istenről valló verseire is épültek, az akkor tanári kar nem kis megrökönyödésére, a csúcspont pedig egyértelműen Ady Álmom az Isten című opusza volt. A sion hegy alatt ady 1. Most amikor újra felidézem ezt, nagy örömmel vettem le a könyvesbolt polcáról A Sion-hegy alatt – Ady Endre istenes versei című könyvet, tiszta szívből ajánlom mindenkinek. Kép forrása A költő halálának századik évfordulójára újra kiadták istenes verseit. Az Ady 100 program és kiadványsorozat méltó fejezete ez, ahogy a ma irodalomrajongói is rácsodálkoznak a sok egyéb más, szintén karakteres műfaji és stílusbeli jellemzővel illetett költőt. A könyv nagy erénye, hogy Ady Endre istenes költészetéről nem más, mint Szabó Lőrinc kistanulmánya olvasható a kiadvány első lapjain.
A Sion-hegy alatt (1908) című vers az ellentétek, ellentmondások verse. A szinte kegyeletsértő képek – Isten ráncos kezű, fázó, kegyes öregúr, hosszú, piros betűkkel foltozott kabátjában, olyan, mint egy varázsló – váltakoznak a pátoszos, biblikus képekkel ( "S lángoltak, égtek a kövek", " Minden lépése zsoltár-ütem: / Halotti zsoltár. ") és az istenkereső ember könyörgésével, olykor egy szakaszon belül is. A vers másik szintje a beszélő személye. Az Istennel találkozó felnőtt ember gyötrődik és kínlódik, mert nem tudja megszólítani az Urat. A gyermekkori istenképzet (jóságos, öreg bácsi) komikus, ugyanakkor a beszélő kétségbeesetten kutat emlékezetében a "gyermeki ima" után, mellyel megszólíthatná az "arcát bekönnyező" Istent. A vers – sok más költeményhez hasonlóan – egy eseménysor (látomás), melynek idő- és térviszonyai nem konkrétak (" Nyirkos, vak őszi hajnalon, / Valahol Sion-hegy alatt. Ady Endre - A Sion-hegy alatt. "). A találkozás múltbeli, ezt jelzik a múlt idejű igealakok. A múltidejűség csak a vers utolsó mondatában változik jelenné, melynek nyilvánvaló funkciója a bűntudat állandóságának, a megváltatlanság jelenbeliségének az érzékeltetése.
A számadást magunkkal kell, hogy elintézzük. Ady kérdése: Hányadán állunk Istennel?
Olvass hasonló verseket: