A "dera" szó maga is rést, szakadékot jelent. Ezt a találó nevet a Pomázon élő szerbek adták egykor a folyónak és így a szurdoknak is. Nos a Dera-patak völgye nem hazudtolja meg a nevét: a folyó 1-1, 5 kilométeres mély, meredek szurdokot alakított itt ki. Tükörsima felületűre kopott kövek törik meg rendre a folyó felszínét. Dera Szurdok körtúra 2# hosszú. A Dera hangos csobogással száguld végig a medrén egészen addig, amíg Szentendre alatt végül a Dunába torkollik. Vizét út közben a Pilis-tetőről és Dobogókőről lezúduló csapadék táplálja. Dera-szurdok – a mi Svájcunk A túrázók romantikus hangulatú fahidakon kelhetnek át a folyón, és ha kicsit szusszannának kirándulás közben, kényelmes kialakítású pihenőhelyek várják őket, ahol akár egy kis tábori szalonnasütésre is van lehetőség. A Dera-szurdok, a Vaskapu-szoros és a Holdvilág-árok igazi paradicsoma a túrázóknak és a hegyikerékpárosoknak. Aki azonban nem elég felkészült és edzett biciklis, az inkább válassza a környék gyalogos bebarangolását – a terep ugyanis nem kezdőknek való!
Még zúgókat és minivízeséseket is láttunk. Nagy erénye a szurdoknak a mérete (1–1, 5 km) és az arányossága, és hogy a természet szeszélye folytán pont elegendő mohával borított kőszikla, patakátkelés, bedőlt fatörzs sorakozik a mederben, melyek együttesen csak még kalandosabbá teszik az útvonalat. 6 / 10 A patakmederben itt még lassan csörgedezik a víz Fotó: Somogyvári D. György A patak, mely évmilliók alatt ezt a látványos szurdokvölgyet vájta, számtalan néven fut: Dera-, Kovácsi-, Kovács-, Mély-, Pomázi-, de Pilisszentkereszti-pataknak is hívják. Pilisszentkeresztről ered és Szentendre alatt torkollik a Dunába. Dera-szurdok - Hetedhétország . 7 / 10 A szurdok mélyén vezető útvonal fahídjaival igen romantikus Fotó: Somogyvári D. György A "dera" szó egyébként hasadékot, rést jelent, melyet a pomázi szerb lakosság adott találóan a természeti képződménynek. Szépsége mellett a szurdok földtani jelentőséggel is bír. Meredek falai jól láthatóan feltárják a késő triász időszakban képződött Dachsteini Mészkő Formáció vastag padjait, valamint a kőzetrétegek mozgását.
Annak, aki Pilisszentkereszt környékén túrázik, nem szabad kihagyni a szurdok felkeresését, mert hatalmas élmény. A Dera-szurdokkal kapcsolatos tudnivalókról itt írtunk korábban. Szlovák Tájház Pilisszentkereszten a polgármesteri hivatal mellett található a Szlovák tájház, amelynek célja, hogy bemutassa a szlovák használati tárgyakat, eszközöket és népviseletet az érdeklődőknek. Az épület az 1900-as években épült, és három helyiségből áll, ezekben népművészeti alkotások, bútorok, népviseleti ruhadarabok és egyéb korabeli textíliák tekinthetők meg. Nyitva tartás A tájház áprilistól októberig tart nyitva. Dera-Szurdok - Akár a vasárnapi húsleves után is. Egyéni látogatóknak: szombat- vasárnap: 9:00-11:00 és 13:00-16:00 Csoportoknak: előzetes egyeztetést követően a hét minden napján Információ:, +36 26 347 516, vagy +36 30 180 5231 A látogatás ingyenes! Mészégető kemence A Pilisszentkereszten látható Mészégető kemence egy kör alapterületű építmény, amely törtkőből épült, meglévő pereme alatt öt téglasorral vált át, innen indul a kupola boltválla.
A hely Megközelítés A környéken A főváros környékén kirándulók és a gyerekek nagy kedvence a Pilis és a Visegrádi-hegység találkozásánál lévő, kis hídjairól és meredek sziklafalairól híres, vadregényes szurdok. Pilisszentkereszt környékén ered és Szentendrén ömlik a Dunába a Pilis leghosszabb vízfolyása, a Dera- vagy más néven a Kovácsi-patak. A környékbeli szerb lakosság adta a pataknak a Dera nevet, amely lefordítva rést, hasadékot jelent. Ennél találóbban nem is lehetne leírni azt a jelenséget, amit Pilisszentkereszt déli határában láthatunk: a víz mély vájatot ásott a mészkőbe, melyet két oldalról már-már függőleges sziklafalak vesznek körbe. A szurdok alján sejtelmes, mohával fedett, óriási kődarabok fekszenek, mintha a mesebeli óriások kavicsokkal dobálóztak volna hajdanán. Kétoldalt, a meredek sziklafalon megkapaszkodó fák lombjai még a legnagyobb kánikulában is megőrzik a hűvöset a völgyben. Érdemesebb azonban csapadékosabb időben jönni, hiszen az ide medret vágó patak nyaranta akár teljesen ki is szárad (vagy a mélyben, a mészkő belsejében csörgedezik).
Egy jobbra erősődő kanyarban, velünk szemben egy lezárt sorompót látunk, itt csatlakozhatunk be ismételten a túrista jelzéssel ellátott erdészeti útba. Egyenesen haladjunk a kék kereszt sáv jelzésén mélyen be az erdő rengetegébe. 1km megtétele után érjük el a Szentkutat. E rendben tartott, be is kerített forrást, amely fölé a község kis kápolnafélét is emeltetett, nem csak Pilisszentkereszt, de az egész vidék csodatevő helynek ismeri. Tavaszi és őszi búcsúkor még a szomszéd megyékből is felkeresik. Némelyek fehér galambot láttak vizében fürödni, mások Mária képét látták benne. Vizét más megyékbe is hordják. Ez az üdülőhelyekkel is ellátott, állandóan árnyékos hely a pilisszentkeresztieknek kedves sétahelyük. Az egyházi jóváhagyással nem rendelkező szentkút tisztelete az 1860-70-es években keletkezett. 1913-ban a falut bemutató könyvecske szerint Urbánéknak megjelent a Szűzanya a forrásnál. 1949 május 3-án a tavaszi búcsún részt vett 19 éves Erdei Matild súlyos bénulásból meggyógyult. Induljunk visszafelé a kék kereszt jelzésen, elérve a főutat annak baloldalán egy kissé elhanyagolt régi erdészeti úton vezet minket végig a jelzés a parkolóig.
Aki azonban nem vállalkozik az összességében mégiscsak erőt próbáló túrára, az megállhat a szurdok bejáratánál található napsütéses, barátságos kis tisztáson. Itt is kellemesen el lehet tölteni az időt, de a túrát kihagyni nem érdemes! Vadregényes, mesebeli táj vár minket a mély völgyben, ami előhozza az emberből igazi gyermek énjét, a felfedezőt, a kalandozót! Friss, tiszta hegyi levegő, csobogó patak, erdő, szurdok - az embernek olyan érzése támad, mintha a távoli Svájc csodaszép hegyei között sétálna. A magas sziklafal végig a patak mellett húzódik, de a mély szakadékok és meghökkentő formájú sziklák között azért találhatunk pár igazán kitűnő kilátóhelyet, ahonnan kitekintve csodálatos panoráma tárul elénk. Akinek a túra után még marad ereje, látogasson el a Pilis hegység sáncai között sorakozó kedves, tündéri kis hegyi jellegű falvak valamelyikébe. Válasszuk akár a kegykápolnájáról híres Csobánkát, a 12. századi monostor romjait rejtő Pilisszentkeresztet, vagy a dobogókői kirándulóközpontot, csalódni biztosan nem fogunk!
Budapest környékén több, könnyen bejárható és látványos szurdokvölgy is található. Ezek közül az egyik legismertebb a Holdvilág-árok, melynek szomszédságában fekszik a Dera Szurdok, amelyet bátran ajánlunk kisgyermekesek számára is, mivel rövid és egyszerű, mégis nagyon szép útvonal halad benne. A túra második felében a Pilisszentkereszt fölé magasodó Kopasz-hegy oldalában megbúvó Szentkút nevű forrást és kegyhelyet keressük fel. 1. A túra kiindulási pontja Pilisszentkereszt határától pár száz méterre, délkeletre található, egy parkolóban, ahová érdemes korán érkezni, ugyanis hamar megtelik az ide érkezők autóival. Utunkat az Országos Kéktúra nyomvonalán kezdjük meg nyugati irányba egy fahídon át. Fahíd a Dera Szurdok bejáratánál Kép forrása: Vígh Tarsoly Gergő 2. A jól kiépített ösvény az erdőben található szurdokba visz minket. Több alkalommal is keresztezzük a Kovács (Dera)-patakot kisebb hidakat igénybe véve. Az út szinte észrevehetetlenül emelkedik, így igazán ideális kisgyermekes családok számára is.
A keleti szőnyegek valódi szépsége Ugyanakkor a fellelhető stílusok és színek választéka olyan széles, hogy teljes mértékben biztosra vehető, hogy meg fogjuk találni pontosan azt, amit keresünk. Egy igazán jó szőnyeg biztos, hogy egész életünket végigkíséri és elég drága ahhoz, hogy a vásárlásra elég időt és energiát fordítsunk. A díszítendő szobával összefüggésben kell a színeket, méretet, mintákat szemügyre venni, hogy illeszkedjenek egymáshoz. A kézzel csomózott szőnyegek Pár alapvető szabály betartása esetén – hosszú időn keresztül (akár 30-40 évig is) díszíthetik az otthonunkat, ezért fontos, hogy türelemmel válasszuk ki azt a szőnyeget, mely alapvetően meghatározza majd lakásunk hangulatát. Mire figyeljünk, a szőnyeg választásánál? Először is tudnunk kell, hogy mekkora legyen a szőnyeg ideális mérete (érdemes a maximum és a minimum méreteket is meghatározni). Ha egy adott környezetbe tesszük, gondoljuk át, hogy a szőnyeg szín- és mintavilága illik-e oda. Keleti szőnyeg bol d'air. Ha a helyiség még tervezés alatt áll, gondoljuk át, hogy harmonizál-e majd a padló, a fal, a függöny, a bútorok anyaga és színe a szőnyeggel.
Kategória szűrő
Az alapvető eljárás évszázadok óta változatlan, vagyis a fakeretre felvetőszálakat feszítenek, amelyek közé keresztszálak kerülnek. A keresztszálakat egy fésűvel tömörítik, aminek köszönhetően a szőnyeg különösen erős lesz. A másik technika a kézi csomózás, amely egyaránt jelen van a városi, a falusi és a nomád kultúrában. Az így készült szőnyeg mérete a szövőszék nagyságának függvényében változhat. A csomózás többféleképp történhet – leggyakoribb a szimmetrikus, úgynevezett gördesz csomózás és az aszimmetrikus, szenné technika. Főoldal - Kabiri Szőnyegház. Míg előbbi a török területeken terjedt el, addig az utóbbival főleg iráni szőnyegeknél találkozni.
A szőnyeg STANDARD 100 by OEKO-TEX tanúsítvánnyal rendelkezik, minden káros anyagtól mentes, és alkalmas padlófűtéses helyiségekbe is. Galéria Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. Keleti szőnyegek és modern szőnyegek keleti és modern stílusban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.