A Himnusz dallamaiért is versenyben volt a Szózatot megzenésítő Egressy Béni 2017. július 17. 15:09 MTI 166 éve, 1851. július 17-én halt meg Pesten Egressy Béni zeneszerző, színműíró és fordító, a Szózat megzenésítője, a Bánk bán és a Hunyadi László című Erkel-operák szövegkönyvének írója, a Klapka-induló szerzője. 1814. április 21-én született Sajókazincon (ma Kazincbarcika) és igen szerény körülmények között élő hatgyermekes családból származott. Első zenetanára édesapja, Egressy Galambos Pál református lelkipásztor volt. Egressy Béni, a Szózat megzenésítője | Matiné. A kis Benjámin a miskolci református gimnáziumban tanult, majd a sárospataki kollégiumban teológiát hallgatott, hogy lelkész apja nyomdokaiba léphessen. A család egyre romló anyagi helyzete végül más pályára sodorta, előbb Mezőcsáton, majd Szepsiben vállalt tanítói állást. Innen gyakorta látogatott át a közeli Kassára, ahol Gábor bátyja az ottani híres magyar színtársulat tagja volt. A színházi világ Bénit is elvarázsolta, 1834-ben színésznek állt, Kassán és Kolozsváron lépett fel, egy évvel később a két Egressy-fivér a Budai Játékszíni Társaság tagja lett.
Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője, Erkel verseny- és munkatársa 1814. április 21-én született és 1851. július 17-én hunyt el Egressy Béni, a Szózat megzenésítője, több Erkel-opera librettistája, a Nemzeti Színház egykori karigazgatója, énekes színész, színműíró és fordító. 200 éve született Egressy Béni, a Szózat megzenésítője - Infostart.hu. Tanulmányait Miskolcon és Sárospatakon végezte, első zenetanára édesapja, Egressy Galambos Pál református lelkipásztor volt. 1831-től tanított, majd 1834-ben színésznek állt, Kassán, Kolozsvárott játszott. 1835-ben Pesten a Várszínházban, 1837-től a Nemzeti Színház kórusában és kisebb prózai, később bariton szerepekben lépett fel. 1838-as itáliai tanulmányútja után – gyalog ment el Milánóig – kartanító is lett. Hazatérése után felhagyott a színészettel, zeneszerzői és szövegírói munkára váltott: olasz, német és francia nyelvből fordított operákat, népszínműveket, összességében 19 opera és 60 népszínmű, illetve vaudeville szövegét ültette át magyarra. 1840-ben Erkel Ferenc Bátori Mária című operájának, majd a Hunyadi Lászlónak is ő írta a szövegkönyvét, sőt az opera 1844-es bemutatóján Egressy énekelte Rozgonyi királyi hadnagy szerepét.
énhülye x), wikipédiára beírtam, oda is inkább az öregeket adta ki.
Egressy Béni, a zeneszerző, librettista, színműíró, fordító, karvezető 1814. április 21-én született Kazincbarcikán. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Később vándorszínésznek állt, 1834-ben a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, de tanult zeneelméletet és nyelveket is. 1838-ban Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon. 1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba, karénekesként. Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban. Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára csak 1861. március 9-én került sor.
Konklúziója, hogy a magyarok Attila leszármazottai, és Magyarországban maradt fenn a hun vezér letűntnek hitt birodalma. A Hősök terén fejeződik be a dokumentumfilm, ami Attila életét és a hunok európai hadjáratait mutatja be. Magyar szempontból érdekes, hogy a filmben David Adams azt állítja: lehet, hogy a magyarok Attila leszármazottai. Elhangzik, hogy Árpád azt mondta: a Duna-Tisza köze ősének földje volt. A filmben Davis azt állítja: Árpád egyenes ági leszármazottja lehetett Ernáknak, Attila legkisebb fiának. Eric Deschodt újságíró, író - közel húsz kötet szerzője. Írt életrajzokat és történelmi regényeket. odalmat az 5. század derekán egy minden addiginál veszedelmesebb ellenség, az Attila nagyfejedelem uralma alatt egyesült hunok betörései megsemmisüléssel fenyegették... Álmában halt meg Attila király, 124 éves volt |.... Attila egy rohamosan változó világba született, ahol egész népek mozdultak meg egyik napról a másikra, és új birodalmak emelkedtek fel, majd tűntek el örökre. 434-ben a hunok élére állva már egy erős Birodalom királyának mondhatta magát, akit egyaránt rettegtek Keleten és Nyugaton.
Egy lovas műveltségű nép, a magyar, tudatosan lépett tehát az előző, a hun örökébe, elfoglalva azt a Kárpát-medencét, amelyet tartós megtelepülésre különösen alkalmasnak tartott. Vitathatatlan tehát, hogy az Árpád-kori magyarság és az uralkodó-ház Atilla örökségének tekintette magát. Még a címerállat, a turulmadár is Atilla öröksége. A századok során a hun-magyar rokonság mindig a magyar történetírás alapját képezte. 1575-ben a kolozsvári lelkész, Heltai Gáspár, aki megírta és kinyomtatta a magyarok történetét így ír: "A hunok, akiket mostan magyaroknak nevezünk, régen Szkítiában mind vadászással éltek. 373-ban kezdének a magyarok kijönni Szkítiából, és megszálltak Pannóniában a Tisza, nagy folyóvíz mellett. " Szenci Molnár Albert hasonlóan ír (1621. ): "Magyar népünknek a hadi erény örökké tartó dicséretét fegyverivel és katonai bátorságával Atilla király nyerte el. " Zrínyi Miklós Atillát mint magyar királyt méltatja (1651. ): Én vagyok a magyarok legelső királya utolsó világrészről én kihozója!
Aki Isten kardját forgatva oly sok csatából került ki sér- tetlenül, akiröl az a hír járta, hogy testét nem fogja fegyver, azt álmaban eleredt orra vére fojtotta meg. Az ébredö ifjú asszony, amikor észrevette, mi történt, sikoltva szaladt ki a sátorpalotából, s amerre futott, jajongás kelt a nyomában. Mély gyászba borult az egész hun nemzetség. A férfiak a gyász jeléül késsel hasogatták meg arcukat, a nök fehér ruhát öltöttek: a hunoknál a fehér volt a gyász színe. Torda fötáltos parancsot adott, hogy vezes- senek fehér lovat az áldozóhelyre. Meg kell tuda- kolni Hadúrtól, miképpen történjen a legméltób- ban Attila temetése. Amikor elöjött a ligetböl, ahol már magasra szállt az áldozat füstje, minden szem reá tapadt. A vén táltos pedig reszketö hangon tolmácsol- ta Hadúr szavait: Urunknak ekképpen legyen nyugovása: Víz alá, föld alá készüljön lakása, Fényes napsugárba, sápadt holdsugárba, Harmadiknak pedig sötét éjszakába. Melléje tétessék harci paripája, Fegyvere, sok kincse, szép arany marhája, Kísérje is el öt minden hív szolgája, Legyen véle ott is szépséges mátkája.