Így például: a KINYER a munkából KINYERt eleség. Az első KENYÉR alig volt nagyobb, mint a tENYÉR. A jó KENYÉR ARANYat ér. Sőt többet. Az ARANY fordítva NYARA. A NARA arabul forróság, tűz. Az ember keNYERE, amit forró NYARA ERÉNYes munkája után NYERE. A tiszta ERÉNY értékesebb az aranynál. A mai világban azonban az ARANYért eldobják az erényt. A KENYÉR, ERÉNY és ARANY szavak elemzésekor rájövünk, hogy egymással szoros értelmi kapcsolatban állnak, és hogy mindannyi ÉRtékről szól. Az ERÉNY (tiszta erény, becsület) oly ÉRték, amelynek nincs ÁRa, és ha eladják, utána bármennyi ARANYért soha vissza nem váltható. A KENYÉR igazi ÉRték, az ARANY csak az ÁR, így összemérhető arányÉRték lenne. Ám a mai kifordított világban nem így van. Augusztus 20., a bundás kenyér ünnepe. Nem a KENYÉR a végállomás, amelyhez az ARANY árán eljuthatok, hanem fordítva. A világ minden KENYERe, erénye az ARANYért vesz oda. Erre a világ sokmilliárd éhezője a bizonyíték. Ez esetben ERÉNYről már nem is beszélhetünk.
Hagyd benne a keverőlapickát, vagyis kalanat, hintsd meg felül lisztel, tégy reá kovásznak való kétágú fát, erre osztán meleg téglát, 's född bé tállal, takard bé jól, 's tartsd melegen, 's mintegy 4 ½ óráig hagyd, keljen jól meg. Minden kenyérre végy egy marokka sót, vesd langy vízbe, 's áztasd meg, 's annak módja szerént ezen sós vízzel csináld meg az egész kenyérnek való tésztát. Dagaszd a feketét ötször végig, a fehér kenyérnek valót legalább kilencszer végig jól megdagasztván, takard bé jól, 's tartsd melegen, hogy újra keljen jól meg. Osztán szakaszd ki annak módja szerént, rakd szakasztókra, tartsd meleg helyen, hagyd, keljen meg újra. Nota bene: mihelyst bédagasztottál, a kemencét azomban jó száraz fával vagy nádtekercsekkel fűtteni kell kezdeni úgy, hogy jó forró, de felettébb tüzes ne legyen. Augusztus 20 kenyér 2018. Hányd bé a tésztát, hadd süljön meg annak rendi szerént, 's midőn megsült, szedd ki egyenként, tojásos vízzel fellül kend meg. Hányd be újra, hogy szép piros 's fényes színe legyen. " Nincs jobb a kemencében sültnél!
Az augusztusi koszorúzáshoz, ünnepségekhez gyakran gabonakoszorút készítenek, amit nemzeti szalaggal kötnek át.
– kérdezte kishaverunk vagy fél óra múlva. Nem volt, de megígértem neki, hogy majd úgy déltájban, a strandon eszünk egy finom sajtos-tejfölös lángost. Ki is mentünk; majd egy figyelmes hölgy jóvoltából hirtelen nagyapa lettem. (Szerintem nem lesz Nagyapa napló 1. 2).
Rá kellett jönniük, hogy az előző napról eltett tésztamassza erjedést okoz, és ettől jobb ízű, könnyebben emészthető és tovább eltartható lesz a kenyér, ami már alig emlékeztetett korábbi önmagára. Oldalak: 1 2 »
A Tiszántúli Református Egyházkerület 1557-ben jött létre a debrecen-nagyváradvidéki és a szatmárvidéki egyházak közös zsinatán. Kezdetben erdélyi tájszemlélettel "tiszáninneninek" (Cistibiscana) hívták, csak az 1646-os szatmári zsinattól kezdve terjedt el a nyugati tájszemléletet tükröző "tiszántúli" (Transtibiscana) elnevezés. A magyar reformátusság akkori legnagyobb egyházkerülete a 18. század elején 14 egyházmegyét foglalt magába (beregi, bihari, érmelléki, békési, máramarosi, nagybányai, szabolcsi, szatmári, szilágyi, ugocsai, nagykunsági, középszolnoki, zarándi, debreceni). Tiszantuli reformatus egyhazkeruelet. A zarándi egyházmegye elnéptelenedése miatt a 18. században megszűnt. Az 1821/1822. évi generális konvent utasítására a máramarosi és ugocsai egyházmegyék összeolvadtak, a debreceni és a bihari különváltak (alsószabolcs-hajdúvidéki, illetve nagyszalontai) a szilágyi pedig az Erdélyi Egyházkerülethez csatlakozott. 1909-ben a felsőszabolcsi egyházmegyéből kivált a középszabolcsi. Legnagyobb fejlődésen a békés-bánáti egyházmegye ment át, amely területileg is, népességét tekintve is kerületi nagyságúra nőtt.
A résztvevők nemzetközi összetétele eleve garantálta a téma sokoldalú megvitatásának lehetőségét, s az, hogy az előadásokat az interdiszciplinaritás jegyében állították össze, tovább mélyítette a megértés és megvitatás lehetőségét. A konferencia egyaránt foglalkozott a bűn és megbocsátás témájával konkrét történelmi példák kapcsán, ill. a múltfeltárás szemszögéből (a II. világháborút és az 1989/1990-es kelet-közép európai rendszerváltásokat követő történelemértelmezések és emlékezetpolitika összefüggéseiben, 1), és általános etikai–filozófiai perspektívából, de a bibliai-teológiai interpretációk mellett sor került a téma kybernetikai megvilágítására is. Az akadémiai interpretációk mellett hangot kaptak a témával kapcsolatos személyes tapasztalatok az előadásokat követő diszkussziók és pódiumbeszélgetések formájában. Intézményeink - Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei. A konferencia egyértelmű üzenetének lehet tekinteni azt, hogy a bűn és megbocsátás kérdése nem redukálható kizárólag a keresztyén moralizmus általános szintjére, hiszen egy adott kontextusban újabb és újabb értelmezést nyerhet, de nem is merülhet ki konkrét történelmi, gyakorlati példák elvtelen, bulvárszintű interpretációjában.
A megmaradó többnyire csonka 11 egyházmegye alkotta a továbbiakban a Tiszántúli Egyházkerületet. 1938- 39-ben kiegészült a régi területének egy részével a kerület, de ez csak 1945-ig tartott. Ezt követően annyi változás történt a visszaálló 1938 előtti állapothoz képest, hogy a békés-bánáti egyházmegye békésire és csongrádira oszlott, a debreceniből kivált a debrecen-városi egyházmegye. 1952-ben, már állami beavatkozásra, alkalmazkodva a közigazgatási megyék határaihoz, 9 egyházmegye szerveződött: bihari, békési, csongrádi, debreceni, hajdúvidéki, nagykunsági, nyírségi, szabolcs-beregi és szatmári. Tiszántúli Református Egyházkerület | Európa Rádió. A tiszáninneni egyházkerület megszüntetésével illetve jelentős részének tiszántúlhoz csatolásával 1953-tól 1957-ig, tiszáninnen önállóságának visszanyeréséig, tiszavidéki nevet viselt a megnövekedett kerület. A gyülekezetek száma ma 410. Jelenleg nem a legnagyobb területű, de a legnépesebb kerület Magyarországon.
A kiállítás a Kárpát-medencei protestáns neveléstörténet legfontosabb kulcsszereplőit, legtermékenyebb helyszíneit és korszakait mutatja fel. A kiállítás anyaga két példányban készült, így egyszerre két helyszínen tekinthető meg. Beregszász az egyik jelenlegi helyszín, ahonnan február 3-tól Szatmárnémetibe kerül a kiállítás. A másik sorozat 2017. január 10-től két hétig a berettyóújfalui Diószegi Kis István Református Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola dísztermében került kiállításra. Dunántúli Református Egyházkerület. Innen kerül a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába, ahol január 27. és február 1. között tekinthető meg. A képek a Diószegi Kis István Református Általános Iskolában készültek.
Feliratkozom a hírlevélre
Az együttlét nem volt előzmények nélküli és a folytatás sem marad el: 2004-ben szintén Emdenben, 2007-ben Debrecenben tartottak konferenciát a magyar és németnyelvű református teológusok, és tervek szerint 2014-ben folytatódik a fenti téma további elmélyítése. A konferencián elhangzott előadások – a 2007-i találkozóhoz hasonlóan – rövidesen publikálásra kerülnek. A konferencia résztvevői és előadói: Fazakas Sándor, Peres Imre, Ferencz Árpád, Kovács Krisztián (Debrecen, 1); Karasszon István (Budapest, 1); Győri István (Sárospatak, 1); Juhász Tamás (Kolozsvár, 1); Michael Beintker (Münster, 1); Eberehard Busch (Göttingen, 1); Andreas Lindemann (Bielefeld, 1); Ulrike Link-Wieczorek (Oldenburg, 1); Georg Plasger (Siegen, 1); Michael Weinrich (Bochum, 1); Michael Welker (Heidelberg, 1); Ulrich H. J. Körtner (Bécs). A konzultáció a Fritz Thyssen Stiftung für Wissenschaftsförderung alapítvány támogatásával került megrendezésre. (K. K. )