A Dunakanyar legszebb Árpád-kori temploma A Börzsöny nyugati szélén fekvő, nagymúltú, egykori bányaváros, Nagybörzsöny határában áll hazánk egyik legszebb épen maradt román stílusú, Árpád-kori temploma, a Szent István-templom. A kőkerítéssel körülvett ódon hangulatú épület a magyar építészettörténet egyik gyöngyszeme. A templom története A ma már csak pár száz lakosú, álmos kis település a középkorban nagy jelentőséggel bírt, köszönhetően vas-, réz-, és aranybányáinak. Az 1439-ben már bányavárosi rangra emelkedett Nagybörzsönybe szász bányászokat telepítettek be, az aranykor a török hódoltságig tartott, de a bányák csak a XVIII. század közepén merültek ki. A falu négy templommal is büszkélkedhet. A legrégebbi a község nyugati szélén épült Szent István-templom. A kicsiny épületet a falu magyar lakosai építették a XIII. században, kőkerítéssel csak később 1632-ben vették körül. A hajdanán plébániatemplomként szolgáló épülettől a német telepesek által használt ún. Bányásztemplom fokozatosan átvette az egyházi szolgálatot, így a XVII.
KIEMELT TARTALOM Doktori iskolák Ismerje meg doktori képzéseinket! Felvételi Tudj meg mindent a felvételiről! CAMPUS MUNDI ösztöndíjak A világ szinte bármely országába! Eseménynaptár H K Sze Cs P Szo V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Közelgő események Mostanában nincsenek események KAPCSOLAT SZENT ISTVÁN EGYETEM KAPOSVÁRI CAMPUS 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40., Pf. : 16. Tel. : 82/505-800, 82/505-900 | Fax: 82/505-896 ÍRJON NEKÜNK! Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát a Fejlesztési Program biztosítja. ADATVÉDELEM IMPRESSZUM ADMIN
A Szent István - bazilika a város legnagyobb, neoklasszicista stílusú temploma. 1905-ben készült el, 54 évnyi tervezés után. Magassága a Parlamenthez hasonlóan 96 méter, mellyel Budapest legmagasabb épülete. Befogadó képessége 8000 fő. Belsejét gazdag dekorációk díszítik, hatalmas ablakai fényt és méltóságot árasztanak. A katolikus templomot Szent Istvánról, az ország első keresztény királyáról nevezték el, akinek mumifikált jobb kezét, a Szent Jobbot ma a bazilika főhajójában ereklyeként őrzik. A templom zenei élete jelentős, orgonakoncerteket és hangversenyeket is gyakran szerveznek itt. Tipp: A kupolába azoknak is érdemes ellátogatni, akiket a klasszikus koncertek nem hoznak lázba, mert innen, a bazilika tetejéről káprázatos látványban lesz részük. Míg az egyik toronylift az épület tetejére, a másik a kincstárba visz. Fotó: Hirling Bálint - We Love Budapest Fotó: Kálló Péter - We Love Budapest Fotó: Balkányi László - We Love Budapest Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest Fotó: Kiripolszky Csongor - We Love Budapest Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest
A sajtóanyag szerint a soha nem látott léptékű kiállításhoz több mint 40 magyar és 20 külföldi partnerintézmény kölcsönöz tárgyakat. A középkor uralkodói dinasztiái között kivételes helyet foglal el az Árpád-ház, hiszen ez a család adta a legtöbb szentet a keresztény világnak és ez volt az a korszak, amelynek évszázadai Székesfehérvárhoz köthetők. A kiállítás egyik különlegessége Szent István kardja, amely Prágából érkezett Székesfehérvárra: a fegyver egykor István jegyesének, Gizellának a hozományaként kerülhetett Magyarországra. A tárlaton szerepel többek között a feltehetően a 13. század közepén keletkezett Ómagyar Mária-siralom, Lehel kürtje, egy Árpád-kori eskükereszt és egy kettős kereszttel ellátott kora Árpád-kori magyar zászló. Ezeken felül látható a koronázási palást 1613-ban készült másolata Pannonhalmáról és számos honfoglalás-kori aranylelet is.
A kereszténységgel kapcsolatban megemlítette, hogy Szent István és utódai súlyos döntést meghozva, az ősi hitet feláldozva a nyugati kereszténységhez csatlakoztak, ami helyes döntésnek bizonyult. A régészetről szólva kijelentette: a kiállított tárgyak többsége a földből került elő, vagyis kiváló szakemberek találták meg a tárgyakat, akiket a jövőben is meg kell becsülni, a jogszabályi keretek alakításával segíteni kell a munkájukat. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója hangsúlyozta, hogy több mint 100 éve dédelgetett álmot tudtak megvalósítani kellő alázattal, sok munkával és jó együttműködéssel. Történelmi léptékűnek nevezte a kiállítást, mert az a magyarságról, az értékekről, a példaképekről szól. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum főépületét, a műemléki védettség alatt álló egykori rendház épületét 1756-ban építették, sokáig ennek megfelelően is használták és csak 1980-ban kapta meg a múzeum a barokk stílusú épületet. A csaknem háromezer négyzetméteres épület egykori gazdasági udvarának részbeni beépítésével bővült mintegy 620 négyzetméterrel, ebben az új szárnyban alakították ki a fogadóteret és a kiszolgáló helyiségeket, míg az eredeti épületrészekben szabályozott hőmérsékletű és páratartalmú kiállítóterek jöttek létre.
– A legfontosabb eredményem a szent korona kutatásban az, hogy egzakt természettudományos módszerrel bebizonyítom, hogy az abroncs a keresztpánthoz készült. Ez azt a felismerést vonja maga után, hogy sosem létezhetett egy Bizáncból származó görög korona. Az elméleti tudáson alapuló gyakorlat teszi a kutatót szakemberé. Esetemben az elméleti tudást már kisgyerekkoromban csöpögtette belém a szülői nevelés. 1950-ben Marosvásárhelyen a Bolyai utcába születtem a Bolyai Farkas gimnázium közelébe, és közvetlenül a Teleki-Bolyai könyvtár szomszédságába. Ha már ide születtem, elvarázsolt Bolyai János és a matematika, ami meghatározta az életem. Igaz, hogy gépészmérnök lettem, de mindvégig alkalmaztam a matematikát. Később Németországban a bochumi Ruhr egyetemen szereztem informatikai diplomát. Marosvásárhelyen az ipari anyagok tanulmányozásával, hőkezelésekkel foglalkoztam egy kutató laboratóriumban, közben előadó tanárként hőkezelést, és az illesztések tűréstanát, oktatam a marosvásárhelyi főiskolán, és a Bolyai szakgimnáziumban, 10 éven keresztűl.
A hajó nyugati végéhez később hozzáépített tornyot román stílusú ikerablakok törik át. A szentély külső falát ívsoros kőpárkány zárja le, melyet faragott emberfejek díszítenek. A legenda szerint az építők a tatárjáráskor itt legyőzött pogányok arcvonásait örökítették meg. A déli homlokzatot félköríves, román kori ablakok törik át, és ugyanebből az időből származik a szintén félköríves bejárat is. A templom belseje teljesen egyszerű, a dísztelen belső térben középkori hangulatú félhomály fogad. A falakon még halványan láthatók eredeti freskómaradványok, felszentelési keresztek. A kis szentélyt negyedgömböt formázó boltozat fedi. Az északi falon helyezték el a bányásztemplom régi, 1700 körül készült oltárképét. Megközelítés: A templom Nagybörzsöny nyugati szélén áll, a Letkés és Vámosmikola közti országútról induló nagybörzsönyi bekötőút déli oldalán. Előtte parkoló. Nyitva tartás: a templom bejelentkezéssel látogatható. Telefon: Pereszlényi Lajos, 06/20-589-77-20
A képlet: [n(n+1)]/2 Levezetésére, bizonyítására elég sok módszer van. Számtani sorozatokról gondolom tanultatok már, így ezt választom: Az első n szám tul. képpen egy számtani sorozat, ahol az egymást követő számok különbsége 1. Összegére felírható a számtani sorozat összegképlete: [(a1+a2)n]/2 Ebbe behelyettesítve a1=1 an=n -> [(n+1)n]/2 Kicsit egyszerűbb, és nem a számtani sorozatból kiinduló bizonyítás, ha felírod egymás mellé az első n db számot: 1 2 3 4... (n-3) (n-2) (n-1) n Ez alá beírod őket visszafele: n (n-1) (n-2) (n-3)... 4 3 2 1 Ha az egymás alatt lévő számokat összeadod, akkor mindig (n+1)-et fogsz kapni: n + 1 = (n+1) (n-1) + 2 = (n+1) stb... Tehát ha n darab ilyen számpárt összeadsz, akkor az összegük n*(n+1) lesz. De mivel 2 sornyi számot adtunk össze, ezért 1 számsor össze ennek a fele: [n*(n+1)]/2 Van még sokféle bizonyítási mód, ha gondolod tudok még levezetni.
Ellenőrizzük le az eredményt a számtani sorozat összegképlete segítségével! Programozási feladat: Írjunk olyan programot, amely kiszámolja és kiírja az alábbi változó növekményű számtani sorozat első 20 elemének összegét: 3, 5, 8, 12, 17, 23, 30, stb.! Programozási feladat: Írjunk olyan programot, amely bekéri egy tetszőleges számtani sorozat első elemét, és a differenciát! Ezek után kiírja a képernyőre a számtani sorozat első 20 elemét, az elemeket egymástól vesszővel elválasztva, egy sorban! Programozási feladat: Írjunk olyan programot, amely bekéri egy tetszőleges mértani sorozat első elemét, és a kvócienst! Ezek után kiírja a képernyőre a mértani sorozat első 20 elemét, és az elemek összegét! Programozási feladat: Számoljuk ki és írjuk ki a képernyőre a 2n értékeit n=1, 2, …, 10-re! Programozási feladat: Számoljuk ki és írjuk ki a képernyőre az an=an-1+2n sorozat első 10 elemét, ha a1=1! Programozási feladat: Írjunk olyan programot, amely addig írja ki a képernyőre a an=2n-2n-1 sorozat elemeit a képernyőre, amíg a sorozat következő elemének értéke meg nem haladja az 1000-t!
Programozási feladat: Állapítsuk meg egy billentyűzetről bekért számról, hogy prímszám-e! A prímszámoknak nincs 1 és önmagán kívül más osztója. Programozási feladat: Állapítsuk meg két billentyűzetről bekért számról, hogy mi a legnagyobb közös osztójuk! A legnagyobb olyan szám, amely mindkét számot osztja. Ezen értéket meghatározhatjuk kereséssel (ciklus), vagy az Euklideszi algoritmussal is. Programozási feladat: Állapítsuk meg két billentyűzetről bekért számról, hogy relatív prímek-e! Akkor relatív prímek, ha a legnagyobb közös osztójuk az 1. Programozási feladat: Állítsuk elő egy szám prímtényezős felbontását! Pl: 360=2*2*2*3*3*5! Programozási feladat: Állapítsuk meg, hogy egy adott intervallumba eső számok közül melyik a legnagyobb prímszám! Az intervallum alsó és felső határának értékét kérjük be billentyűzetről! Próbáljunk keresni idő-hatékony megoldásokat! Programozási feladat: Írjunk olyan programot, amely egy összegző ciklussal kiszámolja és kiírja az alábbi számtani sorozat első 20 elemének összegét: 3, 5, 7, 9, 11, stb.!
Számtani sorozat: olyan számsorozat, hogy a második tagjától kezdve a sorozat tetszőleges tagja és az előtte álló tag különbsége állandó, ezt a sorozat differenciájának (különbségének) nevezzük, és d-vel szokás jelölni, például: 3; 10; 17; 24; 31;... Bármely számot és az előtte álló számot kiválasztva a különbségük 7, tehát a sorozatban d=7. A sorozat tagjait leggyakrabban a_n-nel jelöljük (_n azt jelenti, hogy a alsó indexébe írtuk), például az előző sorozatban az első tag: a_1=3 a második tag: a_2=10, és így tovább. Felírható egy általános képlet a tagok közti viszonyra. Az n-dik és az m-dik tag viszonya (n>m): a_n=a_m+(n-m)*d A sorozat tagjainak összegét S_n-nel jelöljük. A számtani sorozat összegképletére van egy kedves történet: A 18. században Carl Friedrich Gauss azt a feladatot kapta tanítójától, hogy adja össze a számokat 1-től 100-ig, de ahelyett, hogy birkamódra összeadogatta volna a számokat, talált egy gyorsabb megoldást: megfigyelte, hogy 1+100=101, 2+99=101, vagyis a számsorra szimmetrikusan nézve a tagokat összeadta, és mindegyikre 101 jött ki összegnek.
${S_n} = \frac{{\left( {2 \cdot {a_1} + \left( {n - 1} \right) \cdot d} \right) \cdot n}}{2}$ vagy ${S_n} = \frac{{\left( {{a_1} + {a_n}} \right) \cdot n}}{2}$, ahol ${a_1}$ az 1., ${a_n}$ az n. tag a számtani sorozatban, d a differencia Számtani sorozatok a gyakorlatban