/ Juhász Gyula/ "A boldogságot nem lehet ajándékba kapni, Egyetlen titka: adni, és mindig csak adni. Jó szót, bátorítást, hitet És sok-sok önzetlen, tiszta szeretetet. " /Johann Wolfgang Goethe/ "Szeretlek, jobban a szélnél, mi öleli hosszan a fát, szeretlek, mintha te élnél helyettem egy életen át. " /Gyurkovics Tibor/ "Friss daloló szerelemmel elődbe Vonszolom ifjú szívem s kacagok – Öltsd a karomba, hej, öltsd a karod, S hagyd a kezed a kezembe örökre. Érzed-e énekemet? Beköszönne Most a szivedbe, ha úgy akarod! Duzzad az ér, meg a vér kavarog S nem harapok ajakadba – megölne. Jajj, ez a csókom elölne, tudom, Ámde ha engeded én megölellek. Zeng a szivemben a forradalom! Legújabb idézeteink esküvői meghívókba. Nézd e kemény kezeket, meg e mellet! Nászt dalolok Teneked szilajon. – Jajj, ha fülednek e dal sose kellett. " /József Attila: Leánykérő ének/ "Talán semmi sincs szebb a világon mint találni egy embert, akinek a lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves arca elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk. "
Ígérd meg azt, hogy szemrehányást szíved magába nem fogad, s nem kéri tőlem soha vissza aranyos ifjúságomat. " /Heltai Jenő/ "Sok öreg párban látom még csillogni az örök szerelem fényét. Kivillan a megszokás, az elfáradás, a sorsközösség hétköznapi homályából. Még mindig fogja a kezét. Még mindig rá tud pillantani úgy, mint szerelmes. Messziről néz már ez a tekintet – de ugyanaz. " "Sok fiúval együtt tudnál élni, de csak egyvalaki nélkül nem tudnál. " /Menyasszonyt karácsonyra c. film/ "Ha két ember igazán szereti egymást, az a világban tapintható egyetlen csoda. Együtt veled idézetek a szeretetről. Ilyenkor a bizonytalanság szertefoszlik, és a múlt, amire megtanítottak, vagy a jelen, amit hazudtak, nem létezik többé. Amikor a korlátokon túl már nem fojtogató árnyak prédája a lélek, csak akkor képes megérteni, hogy a szerelem maga a szabadság. " /Balogh Boglárka/ "Jó érezni, hogy szeretlek, nagyon és egyre jobban, ott bujkálni a két szemedben, rejtőzködni a mosolyodban érezni, hogy szemeid már szemeimben élnek és néznek, S érezni azt, ha szép, veled szép, és csak veled teljes az élet. "
[Részletek] - Pat Parelli Emelkedett szempontunkból, hiába, Először a báj vész el, azután A nagyság és erő, míg nem marad Számunkra más, mint a rideg matézis. [Részletek] - Madách Imre Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz. [Részletek] - Charles Dickens
A két csoportot a két feleséghez lehetne kötni: a korábbi gyermekek Sarolt, a későbbiek Adelhaid szülöttei lennének. De vajon mikor jött a világra István? Sarolt világra hozza Vajkot (Képes Krónika) Kézai szerint 967-ben, a Képes krónika szerint pedig 969-ben, így kétségtelenül a korai csoportba tartozna. Szent istván pogány neve teljes film. Ehhez képest meglepő, hogy a Koppány elleni harc előtt Istvánt felövezték, ami pedig a férfivá vagy a lovaggá avatás jele, ez viszont István viszonylagos fiatal korára – és így kései születésére – utalhat. Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy a két csoport bármelyikébe is biztonsággal elhelyezhessük. Szent István legendáiban nem szerepel az anyja neve, arról viszont több forrás is tudósít, hogy az erdélyi Gyulákkal állt kapcsolatban. A magyar krónikás hagyomány viszont egyértelműen Saroltot jelölte meg István anyjaként (ezzel szemben Adelhaidról szó sem esik bennük). Mindezek alapján kár volna kételkednünk abban, hogy első királyunk anyja Sarolt volt. István születése A Hartvik püspök által írott legenda szerint István születését csodás álmok előzték meg.
1000. december 25. Szerző: Tarján M. Tamás "Tudd meg, hogy a holnapi napon, a nap első órájában hozzád ismeretlen nemzet követei jönnek, akik tőled fejedelmüknek az apostoli áldás ajándékával egyetemben királyi koronát követelnek. A koronát hát, melyet csináltattál, fejedelmüknek, miként kérik, eljuttatni ne habozzál. Mert tudd meg, hogy ez néki a dicső királyi ranggal együtt élete érdemeiért jár. István király élete és halála. " (Szent Hartvik legendájában az Úr e szavakkal utasítja Szilveszter pápát a koronaküldésre) 1000. december 25-én helyezték a Rómából hozott koronát nemzetünk első királyának, a később szentté avatott Istvánnak (ur. 1000-1038) a fejére. Ezzel a szertartással született meg a keresztény Magyar Királyság, mely Szent István államszervező és térítő munkájának köszönhetően később sikeresen vészelte át egy évezred megpróbáltatásait és kataklizmáit. Bár István, vagyis pogány nevén Vajk életének első évtizedeiről viszonylag kevés információval rendelkezünk – nem ismerjük például pontos születési évét, és csak sejtjük, hogy Szent Adalberttől vette fel a keresztséget –, ahhoz már kétség sem férhet, hogy a korona, a keresztény uralkodók első számú jelvényének megszerzéséig küzdelmes úton jutott el.
Eltérő ünnepnapok Istvánt nagy utóda, I. László emeltette oltárra, azaz tette az egyház szentjévé, fiával, Imrével és Gellért püspökkel együtt, 1083. augusztus 20-án. Ünnepe a világegyházban augusztus 16., nálunk augusztus 20., amely ma nemzeti és hivatalos állami ünnep. A korona nem neki készült Szent István ezer éve a magyar államiság szimbóluma. Személyéhez legendák sora kötődik, kis és nagy legendáriuma a szentté avatás előzménye volt. Szent istván pogány neve. Jobb karja egyházi kultusz tárgya, akárcsak koponyacsontjai. A magyar korona is, melyet a XII. században alakítottak ki, így István nem viselhette, az ő nevéhez kötődik. István fő érdeme a magyarság európai beilleszkedése. Sikerei titka: egyensúlyteremtő képessége. Intelmeinek legtöbbet idézett gondolata: az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és erőtlen. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
Törvény kötelezte a lakosságot a templomba járásra, a vasárnapi munkaszünetre, böjtre, gyónásra, s minden tíz községben templomot építtetett. Tiltotta az emberölést, a lopást, a gyújtogatást, a király elleni összeesküvést. 1030-ban az új német császár, II. Konrád megtámadta az országot, s a Rábáig hatolt. István kiürítette az elfoglalt területeket, s így csata nélkül is visszaverte az ellenséget. Az üldözés során Bécsnél számos foglyot is ejtett, Konrád sereg nélkül tért haza. 1031 után merényletet kíséreltek meg ellene, melyet Vazullal, István unokatestvérével, az akkori szeniorral hoztak kapcsolatba. Szent istván pogány neve e. A király megvakíttatta és megsüketíttette rokonát, hogy alkalmatlanná tegye a trónra. Vazul három fia cseh, majd lengyel földre menekült, közülük András és Béla később magyar király lett. István utolsó éveiben Aba Sámuel lett a nádor, ám utódjául unokaöccsét, a velencei Orseolo Pétert jelölte ki. 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el. A székesfehérvári bazilikába temették, halála után háború tört ki Péter és Sámuel között, az Árpád-ház számos trónviszálya közül az első, melybe a német császárság is beavatkozott.
Kilencszázhetvenhárom évvel ezelőtt, 1038 augusztus 15-én, 69 esztendős korában halt meg I. (Szent) István király, a keresztény magyar állam megalapítója, első törvénykönyveink megalkotója, akit I. László király – VII. Gergely pápa engedélyével – 1083. augusztus 20-án avatott szentté. I. Szentistván - cégek és vállalkozások. István, Géza fejedelem és Sarolt – az erdélyi Zombor gyula (itt török méltóságnév) – lányának fiaként látta meg a napvilágot Esztergomban, 969-ben. Eredetileg a Vajk nevet kapta, amely László Gyula történész szerint törökül hőst, vezért jelent. Az írott források szerint 25, vagy 27 éves korában keresztelték az első keresztény vértanú, István nevére, a Gizellával, II. Henrik bajor király lányával 996-ban kötendő házassága előtt. István kezdetben csak a Nyitrai Fejedelemség és Hercegség ura volt. Apja, Géza fejedelem, 997-ben közvetlenül a halála előtt megeskette a főurakat, hogy Istvánt fogják támogatni a trónutódlási harcban. Géza halála után a hatalom, nomád szokás szerint, az új nagyfejedelem felavatásáig Sarolt fejedelemasszony kezébe került, akinek székhelye Veszprém volt.
Ismeretes, hogy Géza (ur. 973-997), a magyar törzsszövetség első olyan fejedelme, aki nyitott a nyugati kereszténység felé, rendhagyó módon fiát, Istvánt jelölte ki utódjának, holott az ősi pogány szokás – a levirátus – szerint méltóságát a család legidősebb férfitagja nyerte volna el. 997-ben, az édesapa halála után ebből a szokatlan döntésből komoly zűrzavar származott, hiszen a későbbi szent uralkodó rokona, a Balatontól délre fekvő területek felett uralkodó Koppány magának követelte a főhatalmat, és vele a megözvegyült Sarolt fejedelemasszony kezét is. István, aki felesége, Gizella révén III. Ottó német-római császár (ur. Okostankönyv. 983-1002) támogatását is élvezte – a későbbi királyné ugyanis Ottó unokahúga volt –, végül fegyverrel kényszerült Koppány ellen vonulni, és Veszprém közelében, jelentős német segítséggel vereséget is mért riválisára, aki elesett a csatában. A "lázadó" Koppány szörnyű vége azt jelentette, hogy Géza fia immár vitathatatlanul a főhatalom birtokosává vált, amit szövetségese, III.