Sokan gyertyát is gyújtanak "Ne nézzetek rám borzalommal, ha meghalok: az a halott a koporsóban nem én vagyok. Csak hamu az, elomló televény. A láng eltűnt. A láng, – az voltam én. …" – Gárdonyi Géza: Ha meghalok. Források: wikipedua;; A borítóképen Franz Skarbina festménye: Halottak napja (1896), Nemzeti Galéria, Berlin, Németország.
Az eredetileg az örök életről szóló "reményünnepet" a mediterrán népek ma is fiesztával ünneplik. Szokás volt az is, hogy halottak napja és mindenszentek hetén minden este kisebb gyertyát gyújtottak a házban, mégpedig szám szerint annyit, ahány elhunytról megemlékeztek. Az ima ezek mellett a gyertyák mellett mindaddig eltartott, amíg az utolsó szál is le nem égett. Volt ahol annyi szál gyertyát gyújtottak, ahány ember megemlékezett a házban. Úgy tartották, akinek legelőször leég a gyertyája, az távozik legközelebb az élők sorából. Gyertyagyújtáshoz fűződő hiedelem, hogy a már égő gyertyát nem szabad az egyik sírról a másikra áttenni. Ez ugyanis azt szimbolizálná, mintha az egyik elhunyt életében elkövetett bűnét a másik elhunyt bűneinek listájához tennénk át. Hasonlóképpen, ha valaki virágot lop egy sírról, akkor az elhunyt bűneit is magával viszi, vagy átteszi egy másik elhunythoz. Halottak napján a régi hiedelmek szerint tilos volt kerti munkát végezni, ezzel ugyanis megzavarták volna az eltemetettek nyugalmát.
Mindenszentek vagy mindenszentek napja a keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén tart. Ekkléziológiailag a megdicsőült Egyház ünnepe. A még élők a "küzdő egyházat" (ecclesia militans), a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők. A halottak napja ünnep története Az európai kultúrában és így Magyarországon is, a krizantém a kegyelet és emlékezés virága, Az emberek halottak napján ezzel díszítik elhunyt szeretteik sírját Az ókori rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. A holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. Február 22-én minden római család megülte a caristiát, a kölcsönös szeretet ünnepét, s egymást megajándékozva, vidámsággal oldották föl a feralia komorságát. A holtakról való megemlékezés az ókereszténység kora óta, a 3. századtól, minden liturgiában megtalálható volt a Szentmisében. Kapcsolódó ünnepek: Ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük.
Erre a növényre eddig a percig egy szükséges rosszként, gazolnivalóként gondoltál, szinte biztosan. Eddig! Ez a cikk után bizonyára másként fogsz vélekedni róla! A kövér porcsin, latin nevén Portulaca oleracea, egy igen ellenálló növény, mely kertekben, a falak tövében, a járdák réseiben nő. Főként a homokos talajt kedveli. Dél-Oroszország és Görögország térségéből származik. Hogyan képzeld el a növényt? A kövér porcsin egynyári gyomnövény. 15-30 cm magasságú zöld, sima élű, húsos levelű, vörösesbarna, lágyszárú, sárga virágú, pozsgás növény. Nyáron virágzik, ősszel sok apró, fekete, csillogó és kemény magvat termel. Elég invazívan, masszívan terjed, ahol felüti egyszer a fejét, nehéz kiirtani. A kövér porcsin nem mindenhol gazszámba megy. Máshol évelő növényként termeszthető zöldségfajta, amit már több mint 4000 éve termesztenek világszerte. Ehető vadnövények - Gyomnövényes sárga. Jelenleg erre használják a porcsint A kövér porcsin virága értékes az élelmiszeripar számára. A kínaiak, az angolok, a franciák és az olaszok előszeretettel használják élelmiszerként.
Mimosa, Spatgold, Gold stahl. Solidago shortii 60-120 cm magas, július-augusztusban nyílik. Sok fajtája van. Solidago virgaurea 30-100 cm magas, de a S. v. ssp minuta csak 10-40 cm-es, és a S. var alpestris 10-25 cm-es. Nem terjedő tövű, árnyékos helyre való, enyhén savanyú talajokra, június-szeptemberben nyílik. 100 cm mélyen gyökerezik. A havasi aranyvessző július-augusztusban nyílik, üde talajt kedvel. Sarga virago gyomnoeveny parts. Solidago multiradiata 30 cm magas, dús virágú. Solidago rugosa 100 – 150 cm magas, egy csomóban álló hajtásai ívelten kihajlanak, nyár végén, ősz elején nyílik, jó vágottvirág. Forrás: Müller, Bertram: Közép Európa vadvirágai Farkas László: Évelő dísznövények Godet, Jean-Denis: Európa virágai Barsi Anita: Aranyvessző
Nagyvirágú kakascímer Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Asteridae Euasterids I Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales) Család: Vajvirágfélék (Orobanchaceae) Nemzetség: Kakascímer (Rhinanthus) Faj: R. angustifolius Tudományos név Rhinanthus angustifolius C. C. Gmelin Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Nagyvirágú kakascímer témájú rendszertani információt. Sarga virágú gyomnövény . A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvirágú kakascímer témájú médiaállományokat és Nagyvirágú kakascímer témájú kategóriát. A nagyvirágú kakascímer (Rhinanthus angustifolius, Rhinanthus serotinus) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjéhez tartozó vajvirágfélék (Orobanchaceae) családjában a kakascímer (Rhinanthus) nemzetség hét, Magyarországon is élő fajának egyike. A franciák Péter-virágnak, a németek csörgőfazéknak nevezik. Származása, elterjedése [ szerkesztés] Hazánk minden tájegységén előfordul; főleg a Kisalföldön, a Dél-Dunántúlon és a Nyírségben gyakori.
(< görög bousz 'ökör'; ophthalmosz 'szem') átvétele. Vö. még újlatin Oculus bovis (Erlanger Herb. ). Az elnevezés motivációja a növény virágtányérja. A pipitér sárga csöves, kívül fehér nyelves virágai fészkekben ülnek. Gyomnovenyek.hu. A vacok pelyvás, a levelek szárnyasak, tagolatlanok, puha szőrösek. Gyomállományokban szántóföldeken és utakon terem, kedveli a nitrogéntartalmú, azonban savanyú talajt. Az Alföldön gyakori. Domb- és hegyvidékeinken csak szórványosan fordul elő. A nemzetség több tagja a kamillához hasonlóan gyógyhatású. Szárított virágaiból készült teája nyugtató, görcsoldó és a fekélyt is gyógyítja. Ismertebbek azonban a növényből készült bőrápoló és gyulladáscsökkentő krémek és kivonatok. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Irodalom: Fekete Gyula – Kincskereső pipitér Zene: -