Amennyiben maradandó élményekkel gazdagodott nálunk, kérem tiszteljen meg bennünket azzal, hogy vendégkönyvünkbe bejegyzi tapasztalatait, ezzel is segítve munkánkat, szolgáltatásaink színvonalának megőrzésében. Tisztelt vendégünk! Ha igazi kisvárosi, olcsó kikapcsolódásra, feltöltődésre, gyógyulásra vágyik, várja Önt, családját, barátait a Tótkomlósi Rózsa Fürdő őszinte vendégszeretetével. Remélem, hogy Önt és kedves családját is örömmel üdvözölhetem rövid időn belül a Rózsa Fürdő vendégeként. Rózsa Fürdő - Tótkomlós. Üdvözlettel: Herczegné M. Rita a Rózsa Fürdőt üzemeltető Komlós Településszolgáltatási Kft. ügyvezetője Posted in Fürdők Címkézve Fürdő, gyógy, Gyógyfürdő, komlós, rózsa, rózsafürdő, tótkomlós, Tótkomlós Rózsa Fürdő és Gyógyászat, Tótkomlós Rózsafürdó
Tisztelt Fürdőlátogató, Kedves Vendégeink! Köszöntöm Önöket az ország dél-keleti részén található Tótkomlós, kis városunk legnagyobb turisztikai attrakcióját biztosító fürdőjében. A több, mint 1, 2 hektáros területen elhelyezkedő Rózsa Fürdő és Gyógyászat, büszkén mondhatom, a régió egyik legszebb fürdője és gyógyászata. A kezdetben termálvíz majd későbbiekben gyógyvíz minősítésű fürdő komplex turisztikai érték, hiszen gyógyvize és környezete természeti érték, épített környezete esztétikai és funkcionális értékeket egyaránt hordoznak. Fürdőnk különböző hőfokú és vízösszetételű medencéivel kellemes pihenést, szórakozást, gyógyulást nyújt a strandkedvelőknek és a gyógyulni vágyóknak is. Tótkomlós lap - Megbízható válaszok profiktól. Az egész évben folyamatosan üzemelő Fürdő családias, kisvárosi jellegével és a "rózsák attrakciójával", az igényes gyógy- és wellness szolgáltatásaival és aromabarlangjával különbözik más fürdőktől. A Rózsa Fürdő nevét egyrészt az uszodarész bejárata előtt elterülő varázslatos rózsaágyásokról, a bejárati lugason végigfuttatott gyönyörű futórózsákról, másrészt a strand területén pompázó rózsakertekről kapta.
A Rózsa Fürdő szolgáltatásai bővültek, minőségük javult egy teljes körű rekonstrukció és épületbővítés eredményeként. A Széchenyi Terv keretében megvalósult beruházás egy olyan wellness strand megépítését célozta meg, amely főszezonban napi 1000-1500 vendég fogadására és a vendégek egy tizedének gyógykezelésére, tartózkodási idejének megnövelésére lesz alkalmas. A fürdő látványában és attrakciójában is korszerű, egyedi kínálatot kíván felmutatni. A fürdőt átszelő élővíz-csatorna tudatosan elválasztja a nyugalmas és a zajos részeket. A gyógyászat funkciójára kialakított épületben, több szintes megoldásban, a szolgáltatások minőségi fejlesztésére került sor. A korábbi szolgáltatások körét bővítette az iszappakolás, valamint a szénsav-kád beüzemelése, a magneto-terápiás-, fény- és hő kezelések, az aromaterápia fürdő és kezelő. A korábbi termál medence mellé egy új termál medence került, mely különböző pezsgőfunkciókkal van ellátva. Rózsa Fürdő, Tótkomlós - GOTRAVEL. A fejlesztés részét képezte a gyógyvízzé minősítés megszerzése is.
A helyi turizmus egyik húzóereje ezeken túl a Rózsa Fürdő, melyet a közelmúltban újítottak fel. A fürdőben három külső és három fedett medence áll rendelkezésre, egészségturisztikai jelentősége pedig az, hogy a mozgásszervi és idegrendszeri betegségben szenvedők látogatják előszeretettel. Ezen kívül a Száraz-ér tótkomlósi szakasza is vonzó lehet a természet szerelmeseinek. Képek Település attrakciói Erzsébet liget: Kocsányos tölgyfa Tótkomlós Az egyik legkedveltebb közösségi hely Tótkomlóson a város belterületén található Erzsébet-liget. Természeti Evangélikus templom Tótkomlós A tótkomlósi evangélikus templom 1795 óta szolgálja a főként szlovák Luther-követők lelki életét. Vallás Holokauszt emlékmű Tótkomlós 2004 óta áll emlékmű az egykori tótkomlósi gettó előtt. A város számára komoly érvágást jelentett a holokauszt. Emlékmű, szobor Komló Szálló Tótkomlós A Szálló a Komlóhoz elnevezésű műemlék épület volt Tótkomlós első emeletes háza, jelenleg használaton kívül áll. Műemlék Nagykopáncs (Kopáncs-puszta) Árpád-kori temploma Tótkomlós Bár Tótkomlós és környéke történelme igazán részletesen csak a XVIII.
A fürdő vizét a 46 C-os nátrium-magnézium-kálcium hidrogénkarbonátos gyógyvíz adja, amely jelentős mennyiségben tartalmaz metakovasavat is. A gyógyvíz elsősorban a különböző elváltozások, reumatikus és mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas. A fürdő fedett egységében egész évben működik a szauna, a gőzfürdő, a merülő- és termálmedence (36 C-os gyógyvízzel feltöltve), a 25 méteres feszített víztükrű, korszerű vízvisszaforgatós rendszerrel ellátott úszómedence. A wellness további elemeit biztosítják az álló szolárium, lábápolás, illetve a masszázs (frissítő, talp). Az ételről büfé gondoskodik. Nyáron a nyitott részen gyerekmedence és 33 méteres modern úszómedence várja a strandolni vágyókat. A nyári élményt az éjszakai fürdőzések egészítik ki. Minden év júliusában vagy augusztusában megrendezésre kerülnek a Rózsa Fürdő Napok. A gyógyfürdő képzett szakemberekkel, és magas színvonalú gyógyászati részleggel várja a gyógyulni vágyókat a fiziko -és balneoterápián. A szakorvosok a beteg állapotától és a betegség típusától függően komplex, egyénre szabott gyógykezeléseket rendelnek el.
Meghatározás A gyógyfürdő olyan gyógyintézmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényező (például gázelőfordulás) felhasználásával balneoterápiás fürdőkezelést nyújt. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Gyógyfürdő Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés Számlálók kihelyezve: 2008. 06. 21.
A lakosságcsere alapjaiban változtatta meg Tótkomlós demográfiai összetételét: Tótkomlósról 939 család, 3254 fő döntött a szlovákiai, anyaországi letelepedés mellett, míg mindössze 400 felvidéki magyar család, azaz mintegy 1500 betelepülő jött. A település 1993 óta viseli a városi rangot. A már említett tótkomlósi származású írók, Závada Pál és Benedek István Gábor mellett számos ismert ember született itt, illetve nőtt fel ebben a különleges közegben: Jankó János festőművész, karikaturista, Holits Ödön válogatott labdarúgó, szövetségi kapitány, Gyurkovics Zsuzsa színművész, Malya Ernő borász, Szokolay Dongó Balázs népzenész. A városban több helytörténeti gyűjtemény őrzi a szlovák múlt emlékeit: a Szlovák tájház, a Tanyamúzeum, a Koppány-féle gyűjtemény, de nem csak a szlovák múlt, hanem a korábbi idők történelme is tanulmányozható a közeli Nagykopáncson: az itt található román stílusú kápolna, illetve a környékbeli ásatások egyértelműen arra utalnak, hogy az Árpád-korban több falu is létezett itt, de már korábban is különböző népek éltek a területen.
A két csoportot a két feleséghez lehetne kötni: a korábbi gyermekek Sarolt, a későbbiek Adelhaid szülöttei lennének. De vajon mikor jött a világra István? Sarolt világra hozza Vajkot (Képes Krónika) Kézai szerint 967-ben, a Képes krónika szerint pedig 969-ben, így kétségtelenül a korai csoportba tartozna. Ehhez képest meglepő, hogy a Koppány elleni harc előtt Istvánt felövezték, ami pedig a férfivá vagy a lovaggá avatás jele, ez viszont István viszonylagos fiatal korára – és így kései születésére – utalhat. Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy a két csoport bármelyikébe is biztonsággal elhelyezhessük. Szent István legendáiban nem szerepel az anyja neve, arról viszont több forrás is tudósít, hogy az erdélyi Gyulákkal állt kapcsolatban. Szentistván - cégek és vállalkozások. A magyar krónikás hagyomány viszont egyértelműen Saroltot jelölte meg István anyjaként (ezzel szemben Adelhaidról szó sem esik bennük). Mindezek alapján kár volna kételkednünk abban, hogy első királyunk anyja Sarolt volt. István születése A Hartvik püspök által írott legenda szerint István születését csodás álmok előzték meg.
Törvények Kötelezték a lakosságot a vasárnapi munkaszünetre 965 éve, 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott I. Szent István király, a magyar állam alapítója. 969-ben született Esztergomban, Vajk néven. Apja Géza nagyfejedelem, a hagyomány szerint Árpád vezér dédunokája. István anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák családjából származott. A Gyula eleinte méltóságnév volt, Sarolt apja Bizáncban lett keresztény, így e házasság a két fejedelem együttműködését, a nyugati és keleti orientáció párhuzamát is jelentette. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, s azt is, hogy e vallás alkalmas egy új, letelepedett társadalom irányítására, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Szent istván pogany neve . Ottó Brúnó szent-galleni szerzetest püspökké nevezte ki, Gézát és udvarának tagjait ő keresztelte meg, ám a fejedelem holtig áldozott pogány isteneinek is. Vajk a keresztségben – akárcsak apja – az István nevet kapta, Szent István vértanú nyomán.
A kortárs Theotmár merseburgi püspök úgy tudja, hogy azt III. Ottó császártól kapta. A két adat nem mond ellent, a császár ekkor Rómában, a pápával együtt tevékenykedett. Ez nem tette Istvánt a császár vazallusává, a koronaküldés az ország függetlenségét jelentette a római egyház védnöksége alá helyezve. Ezután István lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, a várispánságokat – ezzel megalapozta a megyerendszert, kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt s kiadta első törvénykönyvét. BAON - Szent István királyunk élete. Megalapította az esztergomi érsekséget s a püspökségeket, latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Megújította a 996-ban alakult pannonhalmai apátság kiváltságait, s bencés monostorokat alapított, ezek az írásbeliség műhelyei lettek. 1003-ban erdélyi hadjáratában leverte nagybátyja, Gyula hadait, a területet országához csatolta s ott püspökséget alapított. 1008 körül rokonát, Csanádot küldte a Maros-vidék ura, a bizánci hitű Ajtony ellen. A győzelem után a terület ispánja Csanád, püspöke később Gellért lett.
Kilencszázhetvenhárom évvel ezelőtt, 1038 augusztus 15-én, 69 esztendős korában halt meg I. (Szent) István király, a keresztény magyar állam megalapítója, első törvénykönyveink megalkotója, akit I. László király – VII. Gergely pápa engedélyével – 1083. augusztus 20-án avatott szentté. Szentistván.hu – Szentistván nagyközség hivatalos honlapja. I. István, Géza fejedelem és Sarolt – az erdélyi Zombor gyula (itt török méltóságnév) – lányának fiaként látta meg a napvilágot Esztergomban, 969-ben. Eredetileg a Vajk nevet kapta, amely László Gyula történész szerint törökül hőst, vezért jelent. Az írott források szerint 25, vagy 27 éves korában keresztelték az első keresztény vértanú, István nevére, a Gizellával, II. Henrik bajor király lányával 996-ban kötendő házassága előtt. István kezdetben csak a Nyitrai Fejedelemség és Hercegség ura volt. Apja, Géza fejedelem, 997-ben közvetlenül a halála előtt megeskette a főurakat, hogy Istvánt fogják támogatni a trónutódlási harcban. Géza halála után a hatalom, nomád szokás szerint, az új nagyfejedelem felavatásáig Sarolt fejedelemasszony kezébe került, akinek székhelye Veszprém volt.
Győzelme után István el akarta ismertetni hatalmát az ország határain túl is. Ennek érdekében 999-ben Asztrik pannonhalmi apátot Rómába küldte, hogy II. Szilveszter pápával tárgyaljon, akitől koronát és apostoli áldást remélt. Az uralkodói jelvényt – amely nem azonos a mai Szent Koronával – István végül megkapta a kereszténység terjesztésében betöltött szerepéért. Ekkor állt már a veszprémi püspökség és a győrinek is megvetették az alapjait. A koronázásra 1000 karácsonyán (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén vagy 1001. augusztus 24-én), Esztergomban került sor. I. Szent istván pogány neve com. István király ezt követően több hadjáratot indított a be nem hódoló törzsfők ellen Erdélyben – ahol 1003-ban megalapította az erdélyi püspökséget. 1008-ban a Délkelet-Dunántúlon élő fekete magyarok, a feltehetően kabar etnikumú segédnépek ellen viselt hadjáratot. Az ő területükön alapította meg 1009-ben a pécsi püspökséget, majd a tudósok szerint, feltehetően a szomszédos kalocsai érsekséget is. Ajtonnyal, a Maros vidékén uralkodó törzsfővel 1028-ban számolt le, amely után megalapította a marosvári püspökséget.
Koppány, Géza vérrokonának, Tar Zerindnek a fia, a fejedelem halála után a sztyeppei népekre jellemző szeniorátus (a nemzetség legidősebb férfitagja örököl) elve alapján magának követelte a hatalmat. Régi magyar sztyeppei szokás szerint feleségül akarta venni Sarolt fejedelemasszonyt, Géza feleségét. Géza családja viszont a nyugatról származó primogenitúra (az elsőszülött fiú örököl) elve alapján Istvánnak szánta a hatalmat. Koppány, aki korábban azért kapta meg Somogyot – amely akkoriban egészen Zágrábig nyúlt –, hogy területi igényeiről lemondjon, ekkor hadat indított Veszprém ellen és ostromolni kezdte. István Esztergomba hívta össze a főembereket, majd értesítette sógorát, Gizella bátyját, Henrik bajor herceget és maga is Esztergomba vonult, ahol egyházi szertartás keretében felövezték a nagyfejedelmi karddal. A döntő ütközetre, a hagyomány szerint, Veszprém és Várpalota között, valószínűleg Sólyon került sor. István megverte a pogány seregeket; a csatában Koppány is életét vesztette, testét István felnégyeltette.